1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

9* A foglalkozás és az életkor kombinatív adatait ezideig nem bírjuk ugyan, valószínű azonban, hogy miután a mezőgazdasági népesség körében az alsó (és még a felső) improduktív kor képviselete erős, ezen a réven az őstermelés lélekszáma nem sokat változhatott ; a termelő korosztályok lökésszerű kitágulását viszont nem bírhatta el. Szinte természetes tehát, különösen az agrárpiac megváltozott viszonyai közepette, hogy a munkaképeskorúak hatalmasan megnőtt serege az iparforgalmi és egyéb pályákat árasztotta el. Statisztikailag sajnos igen nehéz megrögzíteni e lényegbevágó mozgalom méreteit. Még a természetes szaporodási adatok segítségével is csak tájékoztató képét vetíthetjük ide. Az e célt szolgáló megközelítő számításokat illetőleg megjegyzendő, hogy a halálozások foglalkozás szerinti tagozódását csak 1925 óta ismerjük, 1921—1924-ről tehát az adatokat (valamint a természetes gyarapodás ugyanez évi eredményét is) csupán becslésszerű számítások nyomán mutathatjuk ki. A számítások megközelítő értékének fokozása céljából csak a három legfőbb kategória (1. őstermelés, 2. bányászat és ipar-forgalom, 3. egyéb foglalkozások) adatait állapítottuk meg ; és pedig az élveszületések 1925—1930. és 1921—1924. évi megoszlási százalékainak egymásközti arányában számítva ki a halálozások 1925—1930. évi megoszlása alapján az 1921—1924. évi halálozási adatokat is. A nyert adatsor természetesen csak megközelítő értékű, bár az élveszületések foglalkozási százalékainak csekély ingadozása arra mutat, hogy nagyon nagy hibaforrásokat nem rejt magában Megjegyzendő, hogy az 1920 után Magyarországhoz hozzácsatolt, ill. elcsatolt néhány jelentéktelenebb község és községrész 1921—1925. évi születési és halálozási adatainak (511 születés, 330 halálozás) foglalkozás szerinti tagolása nem ismeretes. Egész jelentéktelen (181 főnyi) természetes szaporulatukat becslés segítségével osztottuk el. Foglalkozási kategória Népszámlálás szerinti lélekszám Természetes') szaporodás Tényleges szaporodás Különbözet

8) Kiszámított lélekszám Népszámlálás szerinti lélekszám Foglalkozási kategória 1920 1921—1930 1930 1930 Foglalkozási kategória 1920 lélekszám % lélekszám % lélekszám % 1930 1930 Foglalkozási kategória (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (1 + 2) (1 + 4) őstermelés Ipar-forgalom Egyéb foglalkozásúak 4,454.241 2,406.361 1.129.600 473.300 285.200 13.519 10-6 11-9 1-2 45.152 399.871 253.094 1-0 16-6 22-4 —428.148 + 114.671 + 239.575 —9-6 +4-7 +21-2 4,927.541 2,691.561 1,143.119 4,499.393 2,806.232 1,382.694 Összesen 7,990.202 772.019 9-6 698.117 8-7 —73.902 —0-9j 8,762.221 8,688-319 ') Részben becslés alapján. Az alapul vett népmozgalmi adatokat

1) természetesen lényegesen torzítja az egyes foglalkozási kategóriák népének igen elütő koralkata. A kimutatott különbözet tanulságait pedig a munkaképeskorba való belépéskor különösen gyakori foglalkozáscserék, helyesebben a szülő (eltartó) hivatása, valamint a keresővé váló egyén (eltartott) foglalkozása közti eltolódások homályosítják el. Az adatoknak csupán tájékoztató értékére világít még reá, hogy pl. az ipari, kereskedelmi stb. lakosság természetes szaporulata csak látszólag, az eltérő korösszetétel folytán kedvezőbb egy árnyalattal, mint a produktív korúak nagy tömegével az ipar-forgalomnak adózó földmíves népességé,") melynek soraiban sokkal több az élveszületés és ennélfogva a csecsemőhalálozás és magas a halálozásnak ugyancsak erősebben kitett öregek képviselete is. Az iparforgalomnál az is kedvezőbbre hangolhatja az adatokat, hogy az előrehaladottabb korú, tényleg már produktív munkát nem végző iparosok stb. egy részét a népmozgalmi statisztika az egyéb foglalkozásúak közé sorozza, a népszámlálás viszont az iparhoz stb. számítja hozzá. De az elvi meggondolások ellenére is jellemző, hogy a mai Magyarország aránylag elég J) Az 1920. évi lélekszámhoz viszonyítva az 1921—1930. évek népmozgalmát az őstermelés körében az élveszületések évenkinti átlagos arányszáma 31-4 s a halálozásoké 20-8°/oo ; az iparforgalomnál az élveszületések aránya a családalapításra alkalmas, produktív kor jóval nagyobb, ill. az öregek kisebb képviselete mellett is csak 28-4, a halálozásoké 16-5°/oo ; a torz korösszetételű egyéb foglalkozásoknál: élveszületés 19-9, halálos 18-7°/oo. a) Az 1921—1930. évi élveszületéseknek így is 60-7%-a jutott az őstermelésre. Igaz, hogy a falun, tanyán kedvezőtlenebb egészségügyi viszonyok s a csecsemők és öregek nagyobb száma miatt a halálozásokból is csaknem pontosan ugyanekkora rész esett az agrárfoglalkozásokra. nagy : 73.000 főnyi 1920—1930. vándorlási vesztesége végeredményben egyedül az őstermelésre nehezedett, mely ezen felül tíz esztendő alatt állagából ill. természetes népnövekedéséből még kb. 355.000 főt veszített el 1 A foglalkozáseltolódások, valamint a belső- és külsővándorlások egyenlegén feltűnő nyereségre egyedül csak az «egyéb» alatt összefoglalt kategória tett szert, mert az iparforgalmi lakosság nyeresége nem ölt túlzott méreteket. A társadalomgazdasági erők befolyásának figyelemreméltó bizonyítéka, hogy egyedül a természetes szaporulat révén az őstermelés 1920. évi (igaz, hogy nem teljesen normális) 55-7 %-os népességi arányát 56-3 %-ra növelhette volna, holott a valóságban részesedési hányadosa 51-8-ra zuhant le ! A gazdaságdemografiai jelenségek komplikáltsága miatt persze ezt az adatot is csak jelzőszámnak szabad tekinteni. A foglalkozási struktúráról fentebb közölt táblázatokat még egy szempontból érdemes kiegészíteni: a foglalkozás nélkül levők és ismeretien foglalkozásúak zavaró befolyásának megmérése szempontjából. 1920-ban és 1930-ban az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak kategóriája

1) a következő részekre oszlott : Lélekszám 1920») 1930 Egyéb foglalkozású 87.822 114.251 Foglalkozás nélküli 64.326 70.730 Ismeret

len foglalkozású 9.57

1 9.972 Együtt 161.719 194.953 A nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. természetesen nem számíttattak ide. ') Az 1920. évi népszámlálás végrehajtása óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül.