1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

II. Részletes kimutatások - 2. A mezőgazdaság és kertészet, továbbá az ipar részletezése községenkint s a nagyobb városok és községek kerületei (városrészei) szerint

2. A mezőgazdaság ©s kertészet, továbbá az ipar részletezése községenkint s a nagyobb városok és községek kerületei (városrészei) szerint. Általános megjegyzések. A 2. sz. táblának 1920-ban a Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 71. kötet (Az 1920. évi népszámlálás. Második rész.) 2—131. lapján közölt 1. sz., «A foglalkozási statisztika fontosabb adatai községenkint» c. tábla második fele felelt meg. Ezúttal a tábla a nagyobb városok és községek mezőgazdasági és kertészeti, továbbá ipari részlet-adatainak kerületek (városrészek) szerinti tagolására is kiterjeszkedik, de az ipari vállalatok kerületek szerint nem részletezhető adatai nélkül. 1920-ban a nagyobb városok és községek mezőgazdasági és kertészeti, továbbá ipari részletadatai kerületek (városrészek) szerint nem közöltettek. A kerületek (városrészek) szerint részletezett nagyobb városok és községek külterületi adatait a tábla egy összefoglaló (kerületi) sorban és ezenkívül lehetőleg még néhány nagyobb közigazgatási vagy földrajzi gyüjtőtétel szerint tagolva is közreadja. Egyes külterületi lakotthelyek szerint, tehát lehetőleg teljes külterületi részletezésben a legfontosabb adatokat 1. a 4. sz. táblában. Az általános közigazgatási beosztást illetőleg v. ö. a jelen közlemény 1. sz. táblájának "Általános megjegyzések» c. bevezetését, ill. az 1. sz. tábla jegyzeteit. Az 1930. évi népszámlálás részletes foglalkozási adatainak községek szerinti feldolgozásánál az őstermeléshez tartozó azok az egyének, akik 1—10 kat. holdnyi birtok vagy bérlet tulajdonosai, ill. bérlői voltak, a tábla 15. rovatába (birtokos és bérlő 1—10 kat. holddal, a kisbirtokos és kisbérlő napszámosokkal) soroztattak be, tekintet nélkül arra, hogy magukat a számlálólapon kisbirtokosnak, kisbérlőnek, kisbirtokos napszámosnak, kisbérlő napszámosnak vagy pedig földmíves napszámosnak, mezőgazdasági munkásnak stb. nevezték meg. Ugyanez az elv érvényesült segítőcsaládtagjaiknál és eltartottjaiknál, valamint természetesen a 10 kat. holdon felüli birtokkal vagy bérlettel bíróknál is. Viszont azoknak az egyéneknek (s segítőcsaládtagjaiknak és eltartottjaiknak), akik 1 kat. holdon aluli birtok vagy bérlet tulajdonosai, ill. bérlői voltak, a tábla 15. vagy 29. rovatába (munkás 1 kat. holdon aluli birtokkal, ill. bérlettel) való besorozásánál a számlálólapon szereplő megnevezés volt az irányadó ; ez esetben tehát azok az 1 kat. holdon aluli birtokkal vagy bérlettel bíró egyének, akik kisbirtokosnak, kisbérlőnek, kisbirtokos napszámosnak, kisbérlő napszámosnak nevezték meg magukat, a 15. rovatba, a magukat földmíves napszámosnak, mezőgazdasági munkásnak megnevezők pedig a 29. rovatba soroztattak be. Minthogy 1920-ban az 1—10 kat. holdnyi birtokkal és bérlettel bíró egyének is általában az utóbbi módon, tehát a birtok- és bérletnagyság figyelembevétele nélkül, a számlálólapon szereplő megnevezés alapján soroztattak be a birtokosok és bérlők (önállók), vagy pedig a mezőgazdasági munkások megfelelő rovataiba, a feldolgozás és közlés módiának megváltoztatására az 1920. és 1930. évi adatok egybevetésénél nyomatékosan ügyelni kell. Erre a körülményre egyébként a házzal vagy házrésszel bíró mezőgazdasági munkások 1920. és 1930. évi adatainak összehasonlításánál szintén kell figyelni. Az 1920. évi foglalkozási kötet jelzett táblázatában csupán az önálló birtokosoknak és bérlöknek, valamint segítőcsaládtagjaiknak és eltartottjaiknak a száma közöltetett, 1930-ban ellenben az önállók összesen rovata (20. sz. rovat), — valamint segítőcsaládtagjaik és eltartottjaik rovata is — nemcsak a birtokosok és bérlők, hanem a részes földmívesek, a kertészek és egyéb mezőgazdasági és kertészeti önállók (ill. segítőcsaládtagjaik és eltartottjaik) számát is felöleli. Az 1920. és 1930. évi adatok összehasonlításánál erre a körülményre is figyelni kell. 1930-ról egyébként az önálló birtokosok és bérlők 1930. évi száma — a tábla 11—16. sz. rovatainak összevonása útján—-szintén megállapítható, segítőcsaládtagjaik és eltartottjaik külön adata azonban a táblán nem áll rendelkezésre. Az 1930. évi népszámlálás külterületi anyagának külön — időrendben a községi feldolgozást megelőző — foglalkozási feldolgozása alkalmával az őstermeléshez tartozó azoknak az egyéneknek a megfelelő rovatokba való besorozása, akik 10 kat. holdon aluli birtok vagy bérlet tulajdonosai ill. bérlői voltak, még nem az 1930., hanem az 1920. évi foglalkozási feldolgozás módján történt; az ill. egyének tehát a birtok- ill. bérletnagyságra való tekintet nélkül a számlálólapon szereplő megnevezés szerint soroztattak be vagy a birtokosok és bérlők, vagy pedig a mezőgazdasági munkások rovatába (ugyanez áll segítőcsaládtagjaikra és eltartottjaikra is). Minthogy az 1930. évi népszámlálás községi és külterületi feldolgozásainak számszerű egyeztetése csak csekélyebb mértékben módosította az e tekintetben eltérő alapokon álló külterületi feldolgozás idevágó eredményeit, a jelen közlemény 2. sz. (községi) és 4. sz. (külterületi) táblájában kimutatott adatok egybevetésénél helyesen csak a 10 kat. holdon aluli birtokosok, bérlök (keresők) és a mezőgazdasági munkások (keresők) összefoglalt számából lehet kiindulni. A birtoktaJan földmíves napszámosok, mezőgazdasági munkások stb. egyrészt mind 1920-ban, mind 1930-ban, másrészt mind az 1930. évi községi, mind pedig a külterületi feldolgozás alkalmával egyöntetűen a mezőgazdasági munkások közé soroztattak be, a jelen közlemény 2. sz. táblájában azonban a (30. sz.) rovatban külön mutattatnak ki, míg 1920-ban, ill. az 1930. évi külterületi feldolgozásban (4. sz. tábla) a 10 holdon aluli birtokkal vagy bérlettel bíró, de magukat földmíves napszámosnak, mezőgazdasági munkásnak stb. megnevező egyénekkel együtt, egy közös rovatban mutattattak ki. Az iparvállalatoknak az alkalmazottak száma szerinti csoportosítása az egyes vállalatok nemcsak helybeli, hanem nem helyben lakó alkalmazottainak (tisztviselőknek és egyéb segédszemélyzetnek) is a figyelembevételével történt. 6»