1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

II. Részletes kimutatások - Általános megjegyzések (az 1. sz. t.-hoz)

1. A községek területe, 1869—1930. évi lélekszáma, 1921—1930. évi tényleges és természetes szaparodása s 1930. évi népsűrűsége. Általános megjegyzések: Az 1. sz. táblának 1920-ban a Magyar Statisztikai Közlemények, Üj sorozat, 69. kötet (Az 1920. évi népszámlálás. Első rész.) 253—285. lapján közölt 3. sz., «A községek népessége az utolsó hat népszámlálás szerint» c. tábla felelt meg. 1920-ban azonban a területi adatokat az idézett közlemény 2. sz., «A fontosabb adatok községenkint» c. táblája tartalmaztaEzúttal a tábla nemcsak kat. holdban, hanem hektárban is közreadja a területi adatokat, éspedig az időközi kataszteri felmérések és helyesbítések alapján s az idézett 1920. évi népszámlálási közlemény megjelenése óta történt kisebb határkiigazítások, közigazgatási változások lehetőleg teljes figyelembevételével. Kiegészült ezenkívül a tábla a tényleges és természetes szaporodás és az ezek közötti különbözetet kifejező ú. n. vándorlási különbözet abszolút- és arányszámaival, valamint a négyzetkilométerenkinti népsűrűségnek (viszonylagos népességnek) a hektár-adatok alapján kiszámított adatával. A lélekszámadatok 1869-től 1890-ig a polgári, 1900-tól 1930-ig az összes népességre vonatkoznak. Az egyes községek és városok lélekszámadatai adott esetben a kisebb határkiigazításoknak, valamint a községösszevonásoknak, különválásoknak és a népességi adatokat is befolyásoló egyéb közigazgatási (belső) változásoknak megfelelően részben a rendelkezésre álló hivatalos adatok, részben az egyházi sematizmusok, néhány esetben ezenkívül a környező államok népszámlálási adatai, ill. korábbi népszámlálási adatokon alapuló számítások (becslések) alapján lehetőleg 1869-ig visszamenőleg kiigazíttattak. E módosítások magyarázatát, valamint általában a közigazgatási változások megemlítését olv. az egyes lapok alján lévő jegyzetekben. Az egyes lapok alján lévő jegyzetek ezenkívül az 1920. és az 1930. évi népszámlálás közti lélekszámeltolódások magyarázatára is kiterjeszkednek. Amennyiben a kisebb vagy nagyobb tényleges szaporodás (12. és 15. rovat) magyarázatát túlnyomó részben a természetes szaporodás kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb alakulása adja meg, erre a körülményre külön jegyzet nem utal, mert a magyarázatot a 13. és 16. rovatokban foglalt adatok önmagukban is megadják. A természetes szaporodás adatainál figyelembe kell venni azt, hogy néhány ú. n. kórházi városban az idegen (nem helybeli) halálozások és kisebb mértékben az idegen (nem helybeli) anyáktól származó élveszületések is zavarólag befolyásolják az adatokat, néhány község természetes szaporodási adata pedig azért nem fedi teljesen a valóságot, mert nem lehetett az időközi közigazgatási változásoknak megfelelően helyesbíteni. Egyébként az 1920 és 1930 közti lélekszámeltolódások: a tényleges szaporodás magyarázatát lásd a vándorlási különbözet abszolút számadataihoz (14. rovat) tartozó, az egyes lapok alján található jegyzetekben. Az itt megadott okok természetesen többé-kevésbbé csak részleges magyarázatát adják meg a lélekszámeltolódásoknak és csupán a nagyobb vándorlási különbözet indokolására terjeszkednek ki, de sok esetben a járás egyéb községeinek lélekszámalakulását is jellemzik. «A vándorlási nyereség oka» és «A vándorlási veszteség oka» jegyzetcsoportokat gondolatjel választja el egymástól és az (egymástól egyenkint is gondolatjellel elkülönített) egyéb jegyzetektől. A szerb megszállás alól csupán 1921 őszén felszabadult délvidéki (Baranya és Bács-Bodrog vm.-i) községek lélekszámának 1920 és 1930 között mutatkozó nagyobb tényleges gyarapodását (és vándorlási többletét) sok esetben az indokolja, hogy az ezen a területen csak 1921 novemberében megtartott népszámlálás hiányos volt, minthogy a lakosság egy része a megszállás elől az ország meg nem szállott részére menekült és csupán az 1921. évi számlálás után települt vissza, míg a nem magyar érzelmű népesség egy része a megszállás alatt Jugoszláviába stb. vándorolt ki s helyébe csak az elmúlt évtizedben jöttek új települők. Az 1920 előtti közigazgatási változásokra és lélekszámeltolódásokra vonatkozó jegyzeteket 1. a Magyar Statisztikai Közlemények, Üj sorozat, 42. kötetének (A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlása. I. rész). 757—878. lapján, valamint a Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sorozat, 69. kötetének (Az 1920. évi népszámlálás. Első rész). 253—285. lapján közölt 3. sz. tábla jegyzeteiben. Területi átszámítási kulcsok : 1 négyzetkilométer (100 hektár) = 173-7726 kat. hold. 1 hektár = 1*737726 1 kataszteri hold = 0-575465 hektár.