1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Életkor

pótfelvétel idején még nem tért oda vissza a megszállás elől elmenekült lakosság. Pest vármegye férfinépességének nagyarányú szaporodását meg a fővároskörnyéki helységek hatalmas fejlődése magyarázza. A Budapesttel szomszédos 21 községben ugyanis a férfinépesség 45-7%-kal és a nőinépesség 42-8%-kal szaporodott az utolsó decenniumban. A különböző szaporodási arányok természetszerű következményeként a nők 1.000 férfira eső aránya is rendkívül változó területenkint; a vármegyékben csak 1.022, a városokban 1.107, Budapesten 1.189, ezzel szemben a Dunántúl több vármegyéjében, Fejér, Győr-Moson-Pozsony, Komárom-Esztergom, Sopron, Vas és Veszprém vármegyékben férfi többlet van. Régebben a városok nőtöbbletére csökkentően hatott az, hogy a városokban nagyszámú katonaság állomásozott, a mai hadsereglétszám mellett azonban ennek nincs olyan érezhető hatása. Viszont az utóbbi évtizedben a nők nagyobb számmal tódulnak az ipari gócpontokba, a városokba, ahol különösen az erősen kifejlődött textiliparban találnak munkaalkalmat. A női házicselédek is nagyobb számban vannak ma a városokban, mint voltak 1920-ban. A nőknek tehát erősebb áramlása érezhető a vármegyékből a városok felé, ami hozzájárul a nemek arányában avármegyék és városok között mutatkozó különbség fokozásához. Életkor. Örökké csendesfelületű tengerhez volt hasonlítható a népesség életkor szerint való megoszlásának a képe, amelyen évtizedről-évtizedre határozott irányú áramlások voltak csak észlelhetők. A háborús évtized viharai azonban éppen ebbe a sima víztükörbe mélyesztettek akkora hullámokat, hogy egy emberöltő is kevés lesz arra, míg megnyugszik végre és addig is évtizedről-évtizedre a legváltozatosabb képet fogja nyújtani. Két helyen vájt bele 1914—1918 között a forgatag. Az egyik hullámvölgy, a vérrel is megfestett, a háborúba vonult és ott elesett produktívkorú férfinépesség soraiba mélyedt, a másik, az ennél még sokkal mélyebbre ható, meglévő emberéletet nem pusztított ugyan, de az 1915—1918. években úgyszólván felére szorította vissza a születések számát s ezzel tátongó rést vágott népességünk kormegoszlásában. Ez a mély hullámvölgy állandó mozgásban van a magasabb korévek felé. 1920-ban megfigyeltük, hogy az óvodákat néptelenítette el, 1930-ban már a középiskolák alsó osztályaiban maradtak üresen a padok, 1940-ben a fiatal munkáskezek száma lesz kevesebb és így halad tovább a késő öregkorig, de még egy emberöltő múlva sem fog elsimulni, mert ha majd a családalapításra képes korúak számának megritkulásában fog nyilvánulni a hatása, újabb, bár kisebb hullámvölgy keletkezik a születéseknek akkoron e réven való elmaradásából és kezdődik a hullámmozgás megint elölről egy újabb emberöltőn át. Az alábbi összeállításban bemutatjuk az összehasonlító adatokat. É v 3 évnél fiatalabb 3—5 éves 6 évnél fiatalabb 6-9 10-11 6-11 12-14 15-19 20—29 30-39 20-39 4049 5059 40-59 60 évnél időbcbh Ismeretlen É v 3 évnél fiatalabb 3—5 éves 6 évnél fiatalabb éves 60 évnél időbcbh Ismeretlen 1 2 3 4 5 | 6 7 8 9 10 íi 12 13 14 15 16 17 1920-ban 1930-ban Növekvés v. fogyás (—): absz. számban, %-ban. .. Az összes né pességből %: 1910-ben 1920-ban 1930-ban 472.393 531.463 59.070 12-5 7-9 5-9 6-1 319.895 535.031 215.136 67-3 7-1 4-0 6-2 792.288 1,066.494 274.206 34-6 15-0 9-9 12 3 739.639 713.166 -26.473 -3-6 i; 371.570 342.350 -29.220 -7-9 •2 1,111.209 1,055.516 -55.693 -5-0 13-2 13-9 12-1 543.788 271.260 -272.528 -50-1 6-5 6-8 31 845.656 834.186 -11.470 -1-4 9-9 10'6 9-6 1,382.926 1,588.321 205.395 14-9 28 1,066.835 1,281.334 214.499 201 •7 2,449.761 2,869.655 419.894 17-1 28-7 30-7 33-0 851.648 986.999 135.351 15-9 lí 675.265 755.658 80.393 11*9 •7 1,526.913 1,742.657 215.744 14-1 18-7 19-1 20-1 716.742 847.054 130.312 18-2 8-0 9-0 9-8 3.845 1.497 -2.348 -61-1 0-0 o-o 0-0 1920-ban 1930-ban Növekvés v. fogyás (—): absz. számban, %-ban. .. Az összes né pességből %: 1910-ben 1920-ban 1930-ban 472.393 531.463 59.070 12-5 7-9 5-9 6-1 319.895 535.031 215.136 67-3 7-1 4-0 6-2 792.288 1,066.494 274.206 34-6 15-0 9-9 12 3 9-3 8-2 4-6 3-9 1,111.209 1,055.516 -55.693 -5-0 13-2 13-9 12-1 543.788 271.260 -272.528 -50-1 6-5 6-8 31 845.656 834.186 -11.470 -1-4 9-9 10'6 9-6 17-3 18-3 13-4 14-7 2,449.761 2,869.655 419.894 17-1 28-7 30-7 33-0 10-7 11-4 8-4 8-7 1,526.913 1,742.657 215.744 14-1 18-7 19-1 20-1 716.742 847.054 130.312 18-2 8-0 9-0 9-8 3.845 1.497 -2.348 -61-1 0-0 o-o 0-0 Az 1930. évben félannyi 12—14 éves sincs, mint 1920-ban volt s a két szomszédos korcsoport, a 6—11 évesek és a 15—19 évesek is ritkább népességűek, mint 1920-ban voltak. Ezekbe a korcsoportokba tartoznak a háborús esztendőkben szülöttek is és a 12—14 éves korcsoport csupa háborús szülöttből áll. A 6—9 évesek korcsoportjában azonban nincs háborús szülött, mégis ennek a korcsoportnak a népessége is megfogyott valamivel, még pedig azért, mert a születések száma 1922-től 1924-ig állandóan csökkent, közvetlenül a háború után föllendült születési aránynak mintegy visszahatásaként. Még egy helyütt, az ismeretlenkorúak számánál látunk nagyarányú csökkenést. Ennek az a magyarázata, hogy az 1920-ban a még szerb megszállás alatt álló területen csak háromnegyed évvel később tartottuk meg a népszámlálási pótfelvételt az 1920. évi állapot alapulvételével, ezért 1920-ban azon a területen igen sok 1920 december 31-én még ott tartózkodott egyénnek csupán a nevét és hiányos személyi adatait tudtuk megállapítani, 1930-ban ellenben a felvétel természetesen már pontos adatokon alapulhatott. A többi korcsoportok népessége sorra megnövekedett, legnagyobb mértékben természetesen a 3—5 évesek és a 3 évnél fiatalabbak korcsoportja, ahol 1920-ban mutatkozott a most tíz évvel eltolódott üresség a háború alatt elmaradt születések révén. Mindezek következtében a korcsoportoknak a népességben elfoglalt súlyát jelző arányszámok a 20 évesektől fölfelé már 1910-től kezdve állandóan emelkedők, vagyis népességünknek bizonyos mértékű elöregedési processzusát tüntetik fel. Ez a jelenség azonban csak átmeneti, mert 1—2 évtized múlva, mihelyt a háborús szülöttek verte hullámvölgy a magasabb korcsoportba érkezik, a korcsoportok mostani súlymegoszlása gyökeresen megváltozik. Tény ezzel szemben, hogy az idősebb korcsoportokba tartozók száma nem csupán aránylagosan, hanem abszolút szám szerint is jelentékenyen meggyarapodott, ami az életkor általános meghosszabbodásának következménye. A 6—9. számú összefoglaló táblákon (1. a 18*—21.* lapokon) foglaltatnak a népességnek 1920—1930. évi kormegoszlását feltüntető törvényhatóságonkinti adatok. Innen csupán azt a jellegzetességet ragadjuk ki, hogy a kultúrközpontokban, a tjvárosokban és különösen a fővárosban a fiatalkorúak