1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása

73* zóknak és majdnem pontosan akkora hányadot látunk a véderőnél (19*4%) ellenben az egyéb és ismeretlen foglalkozású kereső férfiaknak már 84'0%-a. a napszámosoknak 79'4%-a az 1 kat. holdon aluli birtokos, a többi főcsoportokban — a közszolgálat kivételével, ahol 44'3% az egy holdon aluli birtokos — a birtokosoknak több mint a fele egy kat. holdon aluli törpebirtokos. Az őstermeléssel foglalkozó kereső férfiak birtokkategóriák szerint való megoszlásával majdnem teljesen egyezőek a véderő tagjainak birtokviszonyait jelző arányszámok, ami annak a jele, hogy a katonák túlnyomó többsége az őstermelők közül kerül ki. A birtokkategóriáknál csak a jellegzetesebb adatokra rámutatva, elsősorban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy általában minden foglalkozási csoportban a 100 kat. holdon felüli birtokosok közül a tisztviselők tűnnek ki legmagasabb arányszámukkal. Első helyen állanak a katonatisztek, kiknek 12'8%-a 100 holdon felüli birtokos, a gazdasági tisztviselők 7'3%-a, a tulajdonképeni értelmiség 5-5%-a és az iparforgalom csoportjaiban is legmagasabb hányadban a tisztviselő elem bír 100 kat. holdon felüli földtulajdonnal. Ezek az adatok természetesen csak a földbirtokkal bírókhoz és nem az összes keresőkhöz vannak viszanyítva. Feltűnő jelenség továbbá, hogy a földbirtokkal bírók között a többi foglalkozások önállóihoz mérten milyen magas a kereskedelem önállói közül a 100 kat. holdnál nagyobb földtulajdonnal bírók aránya (1'2%). Jobban kiemelkedik ennek az adatnak jelentősége, ha a 100 holdon felüli birtokkal bírók (kereső férfiak) abszolút számait foglalkozási csoportonkint vizsgáljuk : Foglalkozási főcsoport földbirtokkal bír a kereső férfiak közül I. Őstermelés 2.525 1.854 578 4.957 II. A) Bányászat és kohászat — — —> — fi) Ipar 41 53 8 102 C) Kereskedelem és hitel (56 83 10 159 D) Közlekedés 10 11 — 21 II. Összesen 117 147 18 282 III. Közszolgálat és szabadfoglalkozások 221 252 31 507 IV. Véderő 43 42 6 91 V.'-K. m. n. napszámosok 1 1 — ^ VI. Házicselédek — — — VII. Nyugdíjasok stb 97 116 22 235 VIII. Egyéb és ism. foglalkozásúak — — — — Mindössze 3.007 2.412 655 6.074 Különösen a 200—1000 holdig terjedő középbivtokosok közül igen nagy, majdnem egynegyed rész (23*2%) a nem őstermelő foglalkozású birtokosokból Népszámlálás VI. kerül ki. Az a három foglalkozási csoport, amely az őstermelésen kívül különösen nagy számmal szerepel a közép- és nagybirtokkal bírók között : a közszolgálat, nyugdíjasok és a kereskedelem. A közszolgálat és részben a nyugdíjasok között a közép- és nagybirtokosoknak kiemelkedő száma azt jelenti, hogy a régen tisztán őstermelő foglalkozással bíró birtokos nemesosztályból sokan a közhivatalnoki pályákon helyezkedtek el. A kereskedők azonban már nem örökségképen hozták magukkal a földbirtokot, hanem fordítva, épen foglalkozásuk révén jutottak abba a módba, hogy földbirtokot szerezhettek. A felekezeti adatokból láttuk, hogy a kereskedelem önállóinak zöme izraelita vallású, ez az adat tehát arra is alkalmas világot vetni, hogy a közép- és nagybirtokok leginkább milyen társadalmi réteg kezébe tolódnak lassan át. Ami a földbérlettel bírók birtokkategóriák szerint való megoszlását illeti, csak arra akarunk rámutatni, hogy a földbérlettel bíró keresők 23'3%-ának van egy kat. holdon aluli, 44'6%-ának 1—5 kat. hold, 21-7%-ának 5—20 kat. hold, 6'0%-ának 20—50 hold, 1-9%-ának 50—100 hold és 2'5%-ának 100 holdon felüli bérlete, vagyis csupán az 1—5 és valamennyire még az 50—100 holdas kategóriában szerepelnek a földbérletnél magasabb arányok, mint a földbirtokos kategóriák szerint való megoszlásban. A bérletnél tehát az 1—5 holdas bérlemény leginkább általános. Nagy a különbség azonban a 100 kat. holdon felüli kategóriában, ahol a birtokosok csak 0'9%-kal, a bérlők ellenben 2'5%-kal szerepelnek. Itt is csak a 100 kat. holdon felüli birtokkategóriák megoszlását vizsgálva, foglalkozásonkint azt látjuk, hogy a földbérletnél is ugyanazokban a csoportokban vannak a legkiemelkedőbb arányok, mint a földtulajdonnál, vagyis a tisztviselők és elsősorban a katonatisztek között. A 81. sz. táblázat (1. a 116. lapon) tájékoztat arról, hogy az egyes törvényhatóságokban úgy az összes népességnek, mint az egyes foglalkozási főcsoportokhoz tartozóknak milyen arányban van háza, földbirtoka és földbérlete. Már az előző táblázat végeredményei között is láttuk, hogy az összes népesség 13'5%-a bír házzal vagy házrésszel. A népesség egyötödét a házbirtokosok száma csak Torontál (22*5%) és Bács-Bodrog (20'i%) vármegyékben haladja meg, mindkét vármegyében az őstermelők között is több mint egyötödrésznek van házbirtoka. Általában azon törvényhatóságokban magas a házbirtokosok aránya, melyben az őstermelők között is sok a házbirtokos. Legalacsonyabb a házbirtokosok aránya Komárom (11*7 %), Mosno (12*6%) és Szabolcs (12-9%) vármegyékben. Az országrészek közül a Duna-Tisza köze mutatja a legalacsonyabb arányszámot (ll-4%), aminek oka főként a főváros és négy törvényhatósági jogú város alacsony arányaiban kereshető. A városokban és kivált a fővárosban (2-6%) ugyanis a bérházszerű építkezés következményeképen igen alacsony a háztulajdonnal bírók aránya. Az egyes foglalkozási csoportok házbirtokviszo5* a 100 - 200 kat. hold 200—1000 kat. hold 1000 kat. holdon felüli Általában 100 kat. holdon ! felüli