1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)
I. Általános jelentés - D) Általános népleírás
39* dik a városlakók írni-olvasni tudásának javára. A legrosszabb arányokat az Arad és Torontál vármegyei 80 éven felülieknél találjuk, kiknek csak 22*2, illetve 27"2%-a tud írni-olvasni, de ugyanezen megyékben a 15—19 éveseknek már 87'9, illetve 95"4°| 0-a ír-olvas. Ebben a két igen elmaradott vármegyében is, mint a legtöbb törvényhatóságban, a fiatal nemzedék műveltségi viszonyai kedvezőek, tehát az írni-olvasni tudók számának és arányának rendszeres és következetes növekedésére joggal számíthatunk. Az egyes felekezetek és nemzetiségek műveltségi viszonyainak összehasonlítására szolgál az írni-olvasni tudásnak hitfelekezetek és nemzetiségek szerint való elterjedését feltüntető 31. sz. táblázat (1. az 59. lapon), mely törvényhatóságonkint mutatja az öszszes népességre vonatkozó arányszámokat. A mai országterületen koránt sincsenek akkora különbségek az egyes felekezetek és nemzetiségek alapműveltségi viszonyai között, mint amilyenek 1910-ben az anyaország egész területén tapasztalhatók voltak. Az írni-olvasni tudás elterjedtségi foka tekintetében az egyes felekezetek sorrendje mai határaink között csak annyiban módosult, hogy az izraeliták, mint legműveltebb, 89"i%-ban írni-olvasni tudó felekezetünk után közvetlenül az unitáriusok következnek, soraikban 86-o% írni-olvasni tudóval és csak utána sorakoznak az ágostaiak 83*3%, a reformátusok 77'8% és a római katholikusok 74'8% írni-olvasni tudóval. Ezúttal is a sor végén találjuk a két görög felekezetet, bár lényegesen jobb arányszámokkal, mint amilyeneket a régi anyaország területén 1910-ben tapasztalhattunk náluk, mert a görög katholikusoknak a mai területen 1920-ban 61-6 %-a és a görög keletieknek is több mint a fele, 58"2 %-a ír-olvas. Az egyes felekezeteknek a városokban lakó hívei természetesen műveltebbek a vidéken lakóknál, érdekes azonban, hogy a felekezetek városlakó hívei között a műveltségi sorrend más. Ott ugyanis az ágostaiak az unitáriusokat, a római katholikusok pedig a reformátusokat megelőzik. Az egyes felekezetek vármegyénkinti viszonyszámaiból csak a szélsőségeket kiragadva, a római katholikusokat legműveltebbeknek Sopron vármegyében (81*0%), legkevésbé művelteknek Szabolcs (57'4%) és Hajdú (63-9%) vármegyékben találjuk. A görög katholikusok közül — nem tekintve azon vármegyéket, ahol rendkívül gyéren fordulnak elő — Borsodban tudnak legtöbben írni-olvasni (73'8%), legkevesebben ugyancsak Szabolcs (53-s%) és még Szatmár vármegyékben. A reformátusoknál a szélsőségeket Baranya (86-á%) és Szabolcs (64'3%) képviselik. Az ágostaiak legműveltebbek Moson vármegyében (87'0%), legkevésbé pedig Arad vármegyében (76-3%). A görög keletiek azon 6 vármegye közül, ahol leginkább előfordulnak, Torontálban tüntetik fel az írni-olvasni tudók legmagasabb (61'2%) és Arad vármegyében a legalacsonyabb (20"4%) arányszámait. Az izraeliták között legtöbb írni-olvasni tudót Esztergomban látunk (93 «%), a keleti vármegyékben (Bereg vármegyében 77 ,4°/ 0, Ung 79'6°/ 0), de leginkább Szatmár vármegyében (77'i%) találjuk a legkevésbé művelt zsidóságot. Határaink között maradt idegenajkúak közül alapműveltség tekintetében első helyen állnak a németek, mert 82'2%-uk írni-olvasni tudó, a magyarság csak utánuk következik sorban 76'2%-os arányával. A magyarság alapműveltségét jelző arányszámnak erős javulását lehet azonban várni attól a kultúrpolitikai intézkedéstől, mely a közelmúlt évek alatt az alföldi tanyákon szétszórt magyarság megfelelő számú tanyai iskolával való ellátásáról gondoskodott. A tótoknak 74'8%-a, a horvátoknak 73'9%-a, sőt a mai határok között élő szerbeknek is több mint kétharmada, 67'0 %-a ír-olvas. Az alapműveltség legalacsonyabb fokán az oláhok és a ruthének vannak (46-8%, illetve 49'*%), kiknek több mint a fele analfabéta. Legműveltebb a magyarság a Duna jobbparti országrészben és a Duna-Tisza közén, a törvényhatóságok közül pedig Sopron törvényhatósági jogú városban (88-e%), ahol még a németek arányát is meghaladja, és a fővárosban (88'3%). A legrosszabb arányok megint csak Szabolcs (62'2%) és Szatmár (65*4%) vármegyékben vannak, de egy nagy külterülettel bíró törvényhatósági jogú városban : Kecskeméten is valamivel a 70% alatt marad a magyar lakosság közül az írni-olvasni tudók aránya. A németek több törvényhatóságban a 90%-os arányt is meghaladják és egyedül Baján lehet találni közöttük 70%-nál valamivel alacsonyabb arányban írni-olvasni tudót. Legműveltebbek a tótok — a fővároson kívül — Békés vármegyében (78-i%), legalacsonyabb müveltségűek Zemplénben (54'0%). Az oláhok közül mindazon törvényhatóságokban, ahol még számbavehető arányban élnek, az írni-olvasni tudók az 50%-ot sem érik el ; legalacsonyabb arányban Arad vármegyében vannak közöttük írni-olvasni tudók (18-1%); a ruthének, akiknek a fele egyetlen vármegyében, Zemplénben tömörül, e vármegyében csak 38"8% írni-olvasni tudót tudnak felmutatni. Országos arányuk azonban mégis megközelíti az 50%-ot. A horvátok zöme a Dunántúl 6 vármegyéjében tömörül és ott alapműveltségi arányaik a 8O-0°/ o (Moson vármegye) és 64-0% (Zala vármegye) között mozognak. A szerbek közül legműveltebbek a Pest vármegyében lakók (73"4%), a legtöbb analfabéta viszont Csanád vármegyében van közöttük, ahol csak 59'1%-uk ír-olvas. Az egyéb és ismeretlen anyanyelvűek között ott, ahol sokácok, bunyeváeok vannak, a műveltségi arányszám a szerbekéhez áll a legközelebb. Somogy vármegyében találjuk az egyéb anyanyelvűek között a legkevesebb írni-olvasni tudót (17'8%). Somogy vármegye 2.517 «egyéb» anyanyelvű lakosai közül ugyanis 1.972 a cigány, akik a műveltség legalacsonyabb fokán állanak. Az egyes felekezeteknek és nemzetiségeknek műveltségi viszonyait korcsoportok szerint országos
