1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - A) Az 1920. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása

4* 2. A népszámlálás végrehajtása és az eredmények közzététele. Az 1920. évi XXXIII. t.-c. az egyes népszámlálásokat elrendelő előző törvényektől eltérően nem határozza meg szabatosan az 1920ban esedékessé vált népszámlálás felvételi időpontját, az ú. n. kritikus pillanatot. 1920-ban ugyanis, bár a trianoni határok meg voltak állapítva, a megmaradt ország egyes részei még mindig idegen megszállás alatt állottak ; gondolni kellett tehát arra, hogy esetleg nem a szokásos, hanem csak későbbi időpontban lesz meg a lehetőség a felvétel kitűzésére. A népszámlálást azonban — a nemzetközi megállapodásokhoz való ragaszkodásból — mégis az 1920. évi december hó 31-i éjféli állapot alapulvételével tartottuk meg, de két részletben, 1921. évi január hó 1—10. között a magyar közigazgatás alatt álló területen, és az 1921. év novemberében a szerb-horvátszlovén katonaság által ugyanazon év augusztusában kiürített részeken (Baranya, Bácska). A népszámlálási felvétel a megmaradt országterületen még így sem volt teljes, mert Szeged határának egy része, továbbá a nógrádvármegyei Somoskő és Somoskőújfalu s a gömörvármegyei Susa csak jóval későbben szabadultak fel az idegen megszállás alól, úgy hogy ezeken a területeken 1920. évi népszámlálás egyáltalán nem tartatott s adataik táblázatainkban nem is szerepelnek. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az 1920. évvégi éjféli állapot alapulvételével a kiürített területeken 1921. év novemberében — tehát ily távoleső időpontban — végrehajtott népszámlálási felvétel rendkívüli nehézségekkel járt, miért is a statisztikai hivatal azon célzattal, hogy még ilyen körülmények között is lehetőleg a legpontosabb adatok birtokába juthasson, a szóbanforgó területeken a novemberi felvételt jórészt szakképzett és gyakorlott tisztviselőszemélyzetének a helyszínére való kiküldése útján hajtotta végre. A népszámlálási felvétel e megosztottsága, valamint a sok hézagosan kitöltött lap adatainak a helyszínen a tényleges állapot szerint való pótlása az anyag feldolgozását nagyon hátráltatta. Ehhez járult, hogy a nyersanyagból a legkülönbözőbb kormányzati célokra sok munkát és időt igénylő sürgős külön összeállítások szüksége több ízben is felmerült. Az 1920. évi adatoknak a mai terület 1910. évi adataival való összehasonlíthatósága céljából ezenfelül legalább ott, ahol ez lehetségesnek mutatkozott, külön összeállításokat kellett készíteni, ami ismét sok időt és munkást kötött le. Az 1910-ben közölt egyes táblázatok feldolgozásának elhagyásával szemben 1920-ban az anyag más természetű több oly irányban aknáztatott ki, mely feldolgozások eredményei a változott viszonyok mellett jelentősebbeknek ígérkeztek, mint az elmaradt közlések. Mindannak ellenére tehát, hogy az országterület és lélekszám jelentékenyen megkisebbedett, a feldolgozási munkálatok talán még nagyobb feladatok elé állították a statisztikai hivatalt, mint a háború előtti évek népszámlálásai idején. Az ekként feltorlódott munkálatok okozták az 1920. évi népszámlálási első közleményeknek az 1910. évi kötetek megjelenési egymásutánjával szemben tapasztalható némi hátramaradását is. Az 1920. évi népszámlálás első kötete, mely a főbb demográfiai adatokat tartalmazza községenkinti részletességgel, 1923. évi június havában került ki a sajtó alól. A II. kötet, mely ugyancsak községenkint közli a népesség foglalkozási, továbbá a nagyipari és kereskedelmi vállalatok adatait, 1925. év júniusában látott napvilágot. Egy esztendő múlva, 1926. év decemberében jelent meg a következő közlemény, mely a népszámlálás III. és IV. kötetét foglalja magában és a népesség részletes foglalkozási adatait, a vállalati statisztikát, továbbá a népesség foglalkozását a főbb demográfiai adatokkal egybevetve tárgyalja, végül a népességet ház- és földbirtokviszonyok szerint taglalja. Az 1928. év július havában megjelent V. kötet a részletes demográfiai adatokat tartalmazza. Jelen közlemény az 1920. évi népszámlálás VI. és egyben utolsó kötete. Az 1910. év óta történt rendkívüli változások folytán az 1910. évi és 1920. évi népszámlálási közlemények alaki és tartalmi beosztásában is történtek változtatások, azonban minden 1920. évi népszámlálási közlemény előszavában részletes tájékoztató mutat rá arra, hogy az 1920. évi egyes táblázatok mely 1910. évi táblának felelnek meg, melyek hagyattak el és melyek újak. Itt említjük meg még, hogy Nyugat-Magyarország osztrák uralom alá került részének népszámlálási adatait az I. és II. kötetek Függelék-éhen közöltük. A kérdéses terület ugyanis a népszámlálás időpontjában még magyar uralom alatt állott. Jelen közlemény Függelék-éhen a teljes egészében mai határaink között megmaradt 10 városi és 10 vármegyei, összesen 20 törvényhatóság fontosabb együttes adatait az előző évtizedek adataival való egybevetésben közöljük, hogy az előző évtizedekkel szemben mutatkozó változásokra, fejlődésre is némi világot vethessünk. E 20 törvényhatóságban az 1920 évi népességnek majdnem kétharmada, 63'7°/

0-a élt, az egybevetésre alkalmas adatok viszonyszámai tehát a mai határok között élő népesség zömére vonatkoznak. A teljes egészében mai határaink között megmaradt 20 törvényhatóság a következő: Vármegyék: Fejér Somogy Tolna Veszprém Heves Jász-N.-Szolnok Pest-P.-S.-Kiskun Borsod Békés Hajdú Városok: Pécs Székesfehérvár Győr Sopron Baja Hódmező v ásárhely Budapest Kecskemét Miskolc Debrecen Függelékünkben még 15 térkép (kartogramm) és egy a kormegoszlást szemléltető grafikon is helyet foglal.