1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint (1925)

I. Általános jelentés - 1. Foglalkozások főosztályai

4* ágakkal foglalkozók ugyanis leginkább az erdészet körébe tartoztak. A lakosság foglalkozási főosztályok közötti megoszlásának a mai területre kiszámított 1910 évi adataival való egybevetésénél figyelembe kell venni azon körülményt, hogy a megkisebbedett országterületen a törvényhatósági jogú városok, de különösen a székesfőváros városias foglalkozást űző népessége nagyobb súllyal esik latba. Ez a magyarázata annak, hogy míg az őstermelés aránya a vármegyékben változatlanul 66'2

0/O, addig az őstermelés országos aránya, mely a mai terülelen már 1910-bert is csak 56°/o volt, 55-8°/o-ra szállott alá 1920-ban. A városok közül a 100.000 kat. holdat meghaladó kiterjedésű négy törvényhatósági jogú városban legnagyobb az őstermelés aránya és közülük kettőben Hódmezővásárhelyen (63'3°/o), és Kecskeméten (59'7°/o) a város lakosságának abszolút többségét is alkotják. Szegeden, ahol még 1890-ben az őstermelő népesség a város lakosságának majdnem felerészét tette és még 1910-ben is relativ többségben volt, 1920-ban már 36'i°/o-os arányával kisebbségbe került az iparforgalmi lakosság aránya mögé. Kecskeméten találjuk az összes törvényhatósági jogú városok között az őstermelő népesség arányának a legnagyobb növekedését, amit azzal magyarázhatunk, hogy e város népességének több, •mint a fele külterületi lakos. Az őstermeléssel foglalkozók a 10°/o-ot még Baja és Sopron törvényhatósági jogú városokban haladják túl. A vármegyei törvényhatóságok közül 9-ben a lakosság több, mint háromnegyed része őstermelő, Bács-Bodrogban 82*2, Győr és Biharban 79'8, Beregben 79:6, Szatmárban 79'5, Torontálban 78-5, Aradban 77*8, Fejérben 75-9 és Hajdúban 75'7°/o. Legkisebb az őstermelők aránya a nagy bányatelepekkel biró Esztergom vármegyében, 39

,2°/o és Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyében, 51M°/O. Az ijparforgálmí népesség e foglalkozási főcsoport egyes kategóriái között a következőkép oszlik meg: Bányászat 117.344 a népesség l-5°/o-a Ipar 1,522.309 » 19'1 » Kereskedelem 407.020 » 5"i » Közlekedés.... 356.126 » fi » Összesen 2,402.799 a népesség 30'i°/o-a A háború és az azt követő események az iparforgalmi népesség évtizedek óta következetesen nyomon . kísérhető fokozatos fejlődésének legtöbb helyen útját szegték. 16 vármegyei törvényhatóságban csökkent meg az iparforgalmi népesség aránya és az egyetlen kis Ungmegye kivételével mindenütt az őstermelő foglalkozás javára mutatkozik a visszaesés. Még a városi törvényhatóságok sem mentesültek az iparforgalmi népesség arányának visszafejlődése alól. Hét . városi törvényhatóságban esett vissza az arány, azonban " itt kevésbé az őstermelés, mint inkább a közszolgálat és véderő javára. Az általános visszafejlődés ellenére hatalmas lendülettel tört a 65-7

0/o-os arányával első helyen álló Budapest sarkába Pécs tjv., melynek lakosságából 65'(i°/o űz iparforgalmi foglalkozást. Abszolút többségben van az iparforgalmi népesség még Győrött (62"3°/O), Miskolcon (61'9°/O), Baján (53-40/o), és Komárom-Újvárosban (52'2°/O). A rendkívül nagy külterülettel bíró Hódmezővásárhely és Kecskemét kivételével a többi városi törvényhatóságban is relativ többségben vannak az iparforgalom körében foglalatoskodók. A vármegyék közül esak egyben, a kis Esztergomban van 45

,i°/o-os arányukkal relatív többségük. 30°/o-on felüli arányban vannak még Komárom, Pest és Nógrád vármegyékben, tehát a főváros környékén és a szénbánya vidékeken, továbbá Borsod vármegyében, ahol a diósgyőri ipartelepek, valamint szintén a szénbányák munkáslétszáma van magas arányukra kedvező befolyással. A bányászattal foglalkozók aránya hatalmasan megnövekedett a nagyobb széntelepeket magukban foglaló vármegyékben. Szénszükségletünknek külföldről való ellátása ugyanis szinte leküzdhetlen nehézségekbe ütközött. Erdélyrészi széntelepeinktől el voltunk vágva, ennélfogva a megmaradt hazai szénbányák intezívebb kiaknázása vált szükségessé, ami a szénbánya vidékeken a bányászattal foglalkozók számának és arányának erős növekvésében jut kifejezésre. így Esztergom vármegyében ll'o°/o-ról 22

,o°/o-ra, Komárom vármegyében 17-7

0/o-ról 21-6°/o-ra, Nógrád vármegyében 10'ö°/o-ról lS^/o-ra, Baranya vármegyében 3'5°/o-ról 4-6°/o-ra, Borsod vármegyében 7u°/o-ról 8'4°/o-ra és Pécsett 7-5°/o-ról 10-o°/o-ra emelkedett a bányászattal foglalkozók aránya. A kisebb jelentőségű széntelepeken, különösen Sopron tjv.-ban (Brennberg bánya) csekély mértékben fogyott a bányászattal foglalkozók száma és aránya. Az eddigi népszámlálási decenniumokban az iparral foglalkozó népesség aránylagos és számbeli szaporodásáról, vagyis az ipar örvendetes fejlődéséről volt alkalmunk beszámolni. Ezúttal — bár az ipari népesség bizonyos számbeli gyarapodására rámutathatunk — az iparral foglalkozók arányában beállott visszaesésről kell számot' adnunk. Az iparral foglalkozó népesség aránya ugyanis minden törvényhatóságban csökkent és csak egy helyütt, Hódmezővásárhely tjv.-ben stagnál. Mindössze 8 vármegyei törvényhatóságban, úgymint Csongrád, Arad, Békés, Pest, Bihar, Jász-NagykunSzolnok, Fejér és Somogy vármegyékben tapasztalható az 1910. évben volt arány némi emelkedése. Az iparral foglalkozó népesség abszolút számbeli gyarapodása leginkább a Tisza balpartjából, a Tisza-Maros szögéből, továbbá Pest, Jász és Csongrád vármegyékből álló összefüggő országterületen (kivéve Szatmárt és Torontáli), továbbá a Duna jobbpartján Vas és Zala megyékben tapasztalható. A legnagyobb arányú csök-