1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

II. Részletes kimutatások. Magyarország (mai terület) - 3. A községek népessége az utolsó hat népszámlálás szerint

Tisza joíib partja. (3) A községek népessége az utolsó liat népszámlálás szerint. Polgári népesség Összes népesség Vármegye, járás, s község; 1869 1880 1890 1900 1910 1920 tNtn •o rt. és tj. város o végén » 1 2 3 4 5 6 | 7 8 Összesítés. 2 Abonyi járás 24.020 28.406 34.044 38.934 41.471 44.606 2 Alsódabasi járás... 25.070 28.846 34.367 41.923 48.143 53.859 3 Aszódi járás 19.331 19.932 22.643 24.725 28.582 30.808 4 Ili a-i járás 16.798 18.205 19.873 20.624 22.770 23.516 5 Dunavecsei járás .. 36.076 36.690 37.915 38.246 40.245 41.751 6 25.372 27.332 32.245 44.931 65.975 82.264 7 Oyömrői járás .... 9.847 10.139 11.501 13.746 18.877 21.873 Kalocsai járás 42.885 43.462 46.771 46.530 47.181 45.902 9 Kiskőrösi járás 24.446 26.067 31.558 36.747 45.521 48.636 10 Kiskunfélegyházi j.. 22.215 26.712 33.669 38.447 43.100 46.255 11 Kösp onti járás .... 20.745 24.424 33.136 57.932 93.824 121.946 12 Kunszentmiklósi j. . 21.608 25.385 29.962 36.498 44.180 45.861 13 Monori járás 28.747 31.42S 35.896 42.571 54.313 60.705 14 Nagykátai járás ... 32.065 33.809 39.310 45.362 52.263 57.866 15 Pomázi járás 29.271 30.354 33.130 38.831 47.333 50.214 16 Ráckevei járás 23.945 24.299 26.500 30.478 34.973 35.988 17 18.783 20.404 24.118 32.967 56.901 75.603 18 Cegléd rtv 22.216 24.872 27.549 30.106 33.942 36.929 19 Kalocsa rtv. ') 9.504 9.116 10.770 11.380 11.738 12.332 20 Kiskunfélegyháza rtv. 23.844 24.488 29.660 33.408 34.924 36.797 21 Kiskunhalas rtv. ... 13.127 15.039 17.138 19.866 24.381 26.088 22 3>1.820 4.523 9.804 30.212 51.064 23 Nagykőrös rtv 20.09) 22.769 24.584, 26.638 28.575 28.701 24 Szentendre rtv 4.683 4.229 4.260 4.822 5.673 5.877 25 Újpest rtv 6.722 11.668 23.521 41.858 55.197 56.489 26 Vác rtv 12.894 13.199 14.450 16.808 18.952 19.395 Vármegyei összeg 631.305 583.0341 683.093 824.182; 1,029.246 1,161.325 Budapest székesfőváros 270.685 360.5511491.938 732.322880.371 928.998 Kecskemét tjv.

3). 42.319 44.887 49.693 59.225 68.424 73.109 d) Tisza jobb partja. 20. Abauj-Torna vármegye. 1. Abaújszántói j. 1 Abaújalpár 267 211 221 237 265 242 2 Abaújkér 1.092 1.061 1.074J 1.040 1.036 990 3 Abaújszántó 4.378 4.279 4.156 4.379 4.698 4.816 4 Alsócéee 326 336 334 303 279 259 5 Arka 398 364 332 323 293 281 6 Baskó 608 611 62C 587 563 622 7 Boldogkőújfalu 828 782 693 806 758 815 8 Boldogkőváralja ... 1.336 1.334 1.325 1.266 1.029 1.104 9 Cekeháza 211 220 204 224 242 243 10 Felsőcéce 238 226 208 238 249 262 11 Fclsődobsza 1.048 1.177 1.211 1.316 1.259 1.347 12 1.136 1.101 907 886 820 848 13 Gibárt 407 361 418 407 426 446 14 Hcjce 969 993 854 736 755 863 15 Hernádbüd 396 420 441 425 329 355 16 Hernádkércs 541 560 536 598 606 594 17 Korlát 682 722 707 640 608 637 16 Mogyoróska 294 271 269 307 291 307 19 Nagykinizs 439 379 424 476 498 502 20 Pere 681 726 524 672 841 771 21 Regéc 363 237 337 338 297 327 22 Sima 155 172 186 198 187 199 23 Szentistvánbaksa .. 687 626 583 549 584 529 24 Vizsoly 1.160 1.249 1.285 1.194 1.103 1.033 Összesen... 18.668 18.418 17,851 18.145 18.016 18.442 2. Dóávaszilasi j. 1 Becskeháza 261 249 253 238 228 211 2 Bódvalenke 339 262 254 279 311 301 3 Bódvarákó 414 323 331 342 337 332 277 Abaúj-Toma vm. Polgári népesség Összes népesség Vármegye, járás, s község; 1869 1880 1890 1900 1910 1920 •a •o rt. és tj. város 0 végén 1 2 3 4 5 6 7 8 4 Bódvaszilas 1.006 827 847 883 918 876 5 451 392 344 367 373 416 e Dobódél 192 155 145 125 115 104 7 Egerszög 420 393 412 381 354 290 8 Hidvégardó 806 694 808 872 844 885 9 725 663 666 60S 616 656 10 601 529 490 512 534 549 11 869 803 781 891 839 918 12 763 608 677 728 710 797 13 Szinpetri 450 367 394 384 364 382 14 Szögliget 910 845i 835 803 882 994 15 Szőllősardó 443 372 412 429 394 432 16 Teresztenye 273 210 217 222 169 199 17 Tornabarakony ... 298 272 261 254 266 240 18 Tornakápolna 177 153 160 169 141 149 19 Tornanádaska 284 256 283 366 328 363 20 Tornaszentandrás.. 520 357 395 458 488 421 21 Tornaszentjakab'). 531 628 607 650 629 589 22 Varbóc 280 273 293 284 285 293 Összesen 11.013 9.634 9.845 10.245 10.123 10.397 3. Encsi járás. 1 Abaújdevecser .... 499 567 534 546 545 598 2 Alsófügöd 184 190 188 210 276 281 3 Alsógagy 373 344 375 369 353 318 4 Alsóméra 387 416 336 403 421 433 5 Alsónovaj 364 345 326 356 467 414 6 Alsószend 285 276 197 255 234 268 7 700 590 631 633 683 641 8 463 471 395 367 377 8) 433 9 295 331 317 378 426 498 10 Csenyéte 439 416 417 472 521 570 11 595 590 558 631 645 607 12 772 893 806 981 1.110 1.166 13 Fáj 441 369 392 392 413 461 14 598 511 470 454 495 565 15 Felsőfügöd 257 274 272 253 263 270 16 Felsőgagy 496 516 496 495 467 508 17 Felsőméra 818 778 715 796 862 912 18 Felsőnovaj 308 300 300 296 303 289 19 Felsőszend 210 170 163 159 186 192 2C 1.393 1.383 1.280 1.304 1.281 1.344 21 Fulókércs 420 403 386 427 454 B01 22 Gagyapáti 146 110 119 111 123 134 23 Gagybátor 714 603 621 643 674 702 24 Gagyvendégi 361 327 333 353 367 380 25 579 631 625 679 709 765 26 446 395 398 386 406 436 27 Hernádvécse 1.148 1.097 1.062 1.126 1.117 1.163 28 334 345 345 370 490 *) 411 29 362 285 254 228 265 259 30 179 160 151 167 144 142 31 Krasznokvajda .... 4SI 353 431 484 602 604 32 304 313 228 223 168 5) 223 33 Pamlény 402 398 429 384 379 413 34 308 278 281 258 244 246 35 Pusztaradvány .... 205 162 168 206 256 267 36 388 371 3.2 354 384 423 37 Szárazkék 319 287 292 328 326 367 38 583 515 524 576 608 616 39 533 455 457 516 502 6) 696 Összesen.... 18.087 17.218 16.629 17.569 18.556 19.575 4. Gönci járás. 1 Abaújvár 737 838 761 793 763 783 ') 1921-ben lett rendezett tanácsú város. — *) 1869-ben még nem létezett. — s) Az 1913-ban ismét hozzácsatolt Koháryszentlőrinccel együtt. — ') A községbe kihelyezett állami menhelyi gyermekek bevonása és a cigányok elvándorlása okozza az apadást. — 6) A cselédek szama több mint 1910-ben. — «) A növekvés oka részben a Cseh-Szlovákia fennhatósága alá került Buzita község magyar fennhatóság alatt maradt tanyáinak Szemere községhez csatolása. — ') 1869-ben és 1880-ban még Borsod vármegyéhez tartozott. — 8) Betelepülés idézte elő a nagy fejlődést. — 9) 1922-ben alakult rendezett tanácsú várossá.