1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

II. Részletes kimutatások. Magyarország (mai terület) - 3. A községek népessége az utolsó hat népszámlálás szerint

Duna jobb partja. 3. A községek népessége az utolsó hat népszámlálás szerint. Baranya vm. Polgári népesség Összes népesség Vármegye, járás, y község; 1669 1880 1S90 1900 1910 1920 'S. -O >• rí. és tj. város végén 1 2 3 4 5 B 7 « a) űuna jobb partja. 1. Baranya vm. 1. Baranyavári j. 1 Bezedek 647 644 660 627 650 ') 589 2 Hercegszentmárton 207 227 270 303 331 328 3 Ulocska 668 657 642 579 591 529 4 Ivándárda') 419 557 532 792 738 612 5 Kislippó 346 358 419 418 482 3) 401 6 Lapáncsa 485 446 500 441 479 438 7 Lippó 978 1.037 1.067 1.006 1.074 909 8 Magyar boly 1.164 1.116 1.375 1.446 1.497 1.321 9 Németmárok 493 449 526 545 620 655 10 Sárok 439 490 469 520 491 371 11 Villány 1.745 1.805 2.193 2.473 2.552 2.328 12 Virágos 341 312 346 364 430 438 Összesen 7.932 8.078 8.999 9.514 9.935 8.919 1 2. Hegyháti járás. 1 Abaliget 670 706 777 744 727 767 2 Ag 553 527 57C 519 597 486 3 Alsómocsolád 759 761 774 750 812 788 4 Baltóca 819 834 880 910 914 910 5 Bános 251 263 250 244 224 225 e Baranyajenő 831 866 826 785 844 789 7 Baranyaszentgyörgy 419 517 573 504 463 447 8 Barátúr 274 264 248 242 241 193 9 Bikal 1.210 1.145 1,082 1.050 1.049 1.032 10 Császta 578 524 616 573 535 551 H Csikós tőttós 1.260 1.319 1.394 1.467 1.513 1.593 12 Egyházbér 282 277 313 335 318 261 13 Felsőegerszeg 306 287 2881 313 307 299 14 Felsőmindszent 813 865 895 871 906 792 18 Gerényes 690 696 713 728 701 685 16 Godisa 360 334 407 394 450 441 17 Gödre 829 980 1.096 1.124 1.176 1.160 18 Gödreszentmárton.. 295 250 258 329 497 506 19 Gyümölcsény 246 259 251 233 262 257 20 Hegyhátmaróc 471 380 456 468 501 490 21 Hetvehely 454 425 565 532 598 704 22 Hörnyék 399 381 433 422 573 595 23 Husztót 220 168 210 241 206 222 24 Jágónak 899 1.006 1.109 1.117 1.163 1.126 25 Kán 354 385 381 379 422 351 26 Kaposszekcső 1.166 1.242 1.277 1.4S8 1.610 1.618 27 Karácodfa 137 120 120 109 145 112 28 Kárász 507 533 599 529 516 492 29 Kisbattyán 203 197 211 207 218 211 30 Kisbeszterce 264 257 279 267 248 233 31 Kisbodolya 189 176 186 162 173 143 32 Kishaj más 415 398 47C 475 486 402 33 Kishertelend 98 92 107 111 106 112 34 Kisvaszar 655 593 610 72S 560 634 35 Komló 421 417 427 988 1.513 4) 1.977 36 Kovácsszénája 303 285 290 277 271 224 37 Köblény 504 442 516 498 527 523 38 Liget 517 554 609 616 706 6) 591 39 Mágocs 3.436 3.620 3.711 3.620 3.625 3.616 40 Magyaregregy 1.090 1.090 1.265 1.277 1.333 1.220 41 Magyarhertelend... 640 656 701 752 623 592 42 Magyarszék 585 537 566 651 687 706 43 Mánia 529 585 687 689 648 630 44 Mecsekjánosi 464 409 47c 510 550 570 45 Mecsekpölöske 340 340 390 415 447 390 46 Mecsekrákos 240 315 260 244 267 227 47 Mecsekszakái 154 156 150 140 124 117 Polgári népesség Összes népesség Vármegye, járás, község; 1869 1880 1890 1900 1910 1920 o >• rt. és tj. -város o J, végén 1 2 3 4 5 6 7 8 48 Mekényes 1.133 1.105 1.244 1.224 1.230 1.191 49 443 487 574 612 612|

5j 526 50 Nagyhajmás 1.073 1.092 1.161 1.160 1.136 1.162 51 Németszék £65 398 402 381 375 365 52 Okorvölgy 154 146 145 144 192 191 53 246 242 296 289 243 227 51 419 408 463 441 464 437 55 Palé 171 197 198 189 206 211 56 Pécsbudafa 283 308 361 417 405 386 57 Ráckozár 1.361 1.416 1.447 1.266 1.305 1.243 58 Sásd 463 491 705 821 1.145 6)1.356 59 304 422 424 425 462 421 60 653 660 764 824 840 863 61 331 339 326 317 294 303 62 Szászvár 1.141 1.104 1.569 1.706 1.800 1.861 63 235 174 218 200 204 1S5 64 Szentkatalin 346 260 375 368 417 372 65 267 270 255 258 250 247 66 324 304 318 294 263 262 67 Tekercs 175 169 179 167 160 147 68 542 573 692 652 642 600 69 Tófű 361 332 340 300 295 294 7C 637 670 736 699 687 612 71 442 417 503 471 476 465 72 Vásárosdombó 846 855 867 743 834 813 73 Vázsnok 283 296 333 276 282 271 74 297 291 316 309 281 275 összesen.... 40.394 40.859 44.480 44.980 46.882\ 46.299 3. Mohácsi járás. 1 Babarc 1.236 1.321 1.507 1.380 1.496 1.451 2 720 676 799 701 769 740 3 897 912 913 925 916 829 4 Cseledoboka 158 164 186 182 233 227 5 Dunaszekcső 4.683 4.897 5.385 5.607 5.881 5.631 6 Hercegszabar 687 738 962 920 1.064 1.088 7 Kisnyárád 505 464 638 586 621 666 8 Kölked 930 905 859 867 938 907 9 Lánycsók 1.954 1.988 2.232 2.171 2.405 2.332 10 856 798 943 853 1.003 963 11 1.870 1.821 1.921 1.910 1.951 1.915 12 12.140 12.385 14.403 15.832 17.092 7)15.864 13 Nagynyárád 1.605 1.746 1.954 1.904 2.047 2.126 14 Németbóly 2.596 2.589 3.032 2.946 3.298 3.022 15 Pócsa 3C0 372 412 395 413 426 16 Rácgörcsöny 563 556 689 647 783 716 17 Ráctőttős 1.117 1.208 1.286 1.260 1.236 1.196 18 Somberek 2.182 2.082 2.240 2.134 2.102 1.892 19 710 803 8S9 819 916 837 20 223 9) 430 8) 574 8) 588 8) 68i;

9) 618 21 1.216 1.294 1.434 1.362 1.475 1.396 Összesen.... 37.208 38.149 43.258 43.989 47.320\ 44.842 r 4. Pécsi járás. 1 270 257 335 367 420 357 2 Belvárd 735 723 765 736 712 664 3 497 524 632 600 625 579 4 297 327 320 327 305! 282 5 Cserkút 406 362 385 382 381 391 6 Egerág 844 781 826 873 888 823 7 516 532 495 496 457 430 8 Görcsöny 773 771 864 743 730 724 9 Gyód 306 325 391 449 528 528 10 Hásságy 488 498 561 548 579 594 11 Hird 586 606 605 618 609 i 575 Altalános jegyzetet 1. az elözö lapon. ') A lakosság nagyarányú fogyását az okozta, hogy Erdöföldpuszta részleges parcellázása következtében a gazdasági cselédek száma csökkent. — ') A községhez tartozó, de szerb fennhatóság alá került Főherceglak nélkül. — 3) A hadbavonult cselédek munkaereje gépekkel pótoltatott, ennek következtében megfogyatkozott a gazdasági cselédek száma. — ä) A nagy növekvést a szénbányászat fejlődése okozta. — s) Vándorcigányok elköltöztek. — «) A Dépszámlálás időpontjában alispáni székhely volt: a megszállott Pécsről Sásdra voltak helyezve a megyei hivatalok. — ') A szerb fennhatóság alá került Darázs község magyar fennhatóság alatt maradt és Mohácshoz csatolt külterületi részeivel együtt. — 8) A szerb fennhatóság alá került Izsép község magyar uralom alatt maradt és Udvarhoz csatolt külterületével (Izabellaföld) együtt. — *>) Izabellafölddel (1. a 8. sz. jegyzetet és a szerb fennhatóság alá került Dályok község magyar kézben maradt és Udvarhoz csatolt külterületi részeivel együtt.