1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Az Ausztriához csatolt nyugatmagyarországi terület fontosabb adatai

20* (11-9), mint a megmaradt területen (12'6) s a házak lakottsága is kisebb (6'2 az országos 6'8-del szemben). Kétségtelen azonban, hogy falazat és tetőzet tekintetében az itt épült lakóházak sokkal szilárdabbak és tűzbiztosabbak, mint a megmaradt területen. Itt ugyanis a házaknak 74'8°/o-a épült kőből vagy téglából, csak 21-2°/o-a vályogból vagy sárból s csupán 4-o°/o-a fából, vagy hasonló anyagból. A tetőzetnél már nem ilyen nagy az előny. A cserép-, pala- vagy bádogtetőzet a házaknak 67°/o-án van alkalmazva. Igen kevés a zsindely- vagy deszkatető: csak 6

Éo°/o, a nád- vagy zsúptető arányszáma pedig 27-o. (A megmaradt területen 41-2.) A megmaradt és elszakított megyerészeket hasonlítva össze, azt az érdekes jelenséget látjuk, hogy falazat tekintetében mind a három megyében kedvezőbb a helyzet az elszakított, mint a megmaradt megyerészen, ellenben a tetőzetnél Vasmegye elszakított része valamivel kedvezőtlenebb arányszámokat mutat, mint a megmaradt részen. Viszont Sopronmegyében igen nagy különbség mutatkozik e tekintetben a megmaradt megyerész hátrányára. Sopronmegye elszakított részén ugyanis a házaknak 79'2°/o-a van tűzbiztos tetőzettel fedve, a megmaradt részen ellenben csak 54'o°/o-a. Ugyanitt a nád- vagy zsúptető még 42'9°/o-kal szerepel, míg az elszakított megyei területen már csak 12't°/o-kal. 1910 óta itt is csak a tetőzetnél mutatkozik jelentékenyebb javulás, amennyiben a tűzbiztos tetőzet arányszáma 57-9°/o-ról 67'o-re növekedett, a falazat anyagánál azonban a javulás minimális.