1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - A nemek aránya

galmának köre meglehetősen tágult. Ennek ellenére az a helyzet, hogy a mai területen 1910-ben 81.204 egyént mutattunk ki, mint aki külföldön tartózkodik, a mostani népszámlálás pedig csak 66.864 külföldön távollévő családtagot, pedig ezek közé vannak számítva azok is, akik a trianoni határokon túl, de a régi Magyarbirodalom területén belül voltak távol, ilyen pedig néni kevesebb, mint '18.890 volt a népszámlálás idejében, Hogy mostan jóval kevesebb a külföldön távollévő, azt elsősorban az amerikai kivándorlási mozgalomnak a háború kitörése pta való szünetelése okozza. Azok közül, akik" 1914 előtt voltak távol, sokan elhaltak, vagy családjukkal váló kapcsolatuk megszűnt. Viszont a háború befejezése után sokan tértek vissza külföldről, különösen Amerikából. Azért látjuk azt, hogy különösen az erős kivándorlási mozgalommal biró vármegyékben csökkent jelentékenyen a külföldön távollévők száma (1. a 4. számú táblát a 25.* lapon), pl. Veszprém, Abauj-Torna, Borsod, Zemplén, Szabolcs vármegyékben. Emelkedés mutatkozik azonban a törvényhatósági jogú városokban s egyes, különössn délvidéki és keleti, most határszéli megyékben. A városoknak azelőtt is nagy volt a népcseréjük az ország egyéb területeivel s így érthető, hogy a városokban a külföldön távollévők száma több most, amikor a külföldön távollévők közé az elszakított területeken lévők is be vannak számítva. Hozzájárul még ehhez az a körülmény, hogy a kommunizmus letörése után, a délvidéki városokból pedig a megszállás befejezése után az igazságszolgáltatás sújtó keze elől sokan elmenekültek, akik most szintén szaporítják a távollévők számát. Jórészt ez az oka annak, hogy Budapesten 2.636-ról 10.99l-re (ebből 5.478 a régi határokon túl) és Pest megyében is 1.574-ről 3.036-ra szaporodott a külföldön távollévők száma. Hozzájárult még ehhez, hogy a megmaradt területeken lévő különösen tót, oláh és szerb ipari és bányamunkások közül is sokan távoztak el elszakított területeken lévő szülőföldjükre és egyiknek-másiknak családja itt maradván, ezek őket mint külföldön távollévőket jelentették be. Az egyes törvényhatóságok közül most is legtöbb külföldön távollévőt mutatnak fel a kivándorló vármegyék. így a jelenlévőkhöz viszonyítva legtöbb ilyen távollévő van Abauj-Tornában (5-o°/o), azután a kis Üngmegyében (3"a°/o), Beregben (3'o°/o), Szatmárban (2-s°/o), Veszprémben és Zemplénben (2-2°/o). A városok közül Budapestnek van legtöbb külföldön távollévője (l-2°/o). Egyes megyei és városi törvényhatóságokban a külföldön távollévők aránya teljesen jelentéktelen, így pl. Székesfehérvárt, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, továbbá Jász-Nagykun-Szolnok megyében a jelenlévő lakosságnak csak 0"i°/o-át teszi. A nemek aránya. A férfinépesség nagy vérvesztesége után előlelátható volt, hogy a mostani a népszámlálásnál az eddig is fennállott nőtöbblet nagy mértékben emelkedni fog. Az alábbi adatok mutatják a változást ebben a tekintetben (1. a 4. sz. táblát a 25.* lapon): Év 1910 1920 szaporodás absz. fzáraban . °/o-ban Míg tehát a férfiak száma a mostani területen 81.036-tal növekedett, addig a nőké 292.136-tal lett nagyobb. 1000 férfira 1910-ben 1.007 nő esett, 1920ban már 1.062. Míg a nők többlete 10 év előtt csak 27.000 főnyfvolt, most 238.000. A különbözet nagyjából megfelel annak a számnak, "amit a hősi halottak számából a mai területre vonatkozólag kb. meg lehet állapítani (250.000). Hogy ennél a számnál kisebb a különbség, azt a menekültek és visszavándoroltak okozzák, akik között jóval több a férfi, mint a nő. Ott, ahol a vándorlási mozgalom nem igen befolyásolta a nemek arányának alakulását, legjobban -Játszik a világháborúnak férfiakat pusztító hatása. így pl. Zala vármegyében a nők száma 9.917-tel növekedett, a férfiaké csak 1.224-gyel; Jász-Nagykun-Szolnokban a nőké 11.994-gyel, a férfiaké csak 1.267-tel; Békésben a nőké 11.140-nel, a férfiaké csak 1.259-cel; Somogyban pedig a nők száma 5.292-vel szaporodott, a férfiaké ellenben fogyott 2.767-tel. Ezekben a megyékben a két szám közötti különbség majdnem tisztán mutatja a háborús veszteséget. Nem lehet ellenben pontosan megállapítani a háborús veszteséget ott, ahol a belső, vagy külső kivándorlási mozgalmak zavarólag hatnak. Pl. Abauj-Tornában olyan nagy volt a visszavándorlás Amerikából, hogy a férfiak száma a háborús veszteségek dacára jobban növekedett, mint a nőké. Hevesben, Borsodban, Gömörben, Zemplénben és Szabolcsban ugyancsak a visszavándorlási mozgalom enyhítette a férfiak és nők szaporodása közötti különbözetet. Általában véve a városokban még sokkal jobban növekedett a nőtöbblet, mint a megyékben, aminek az a magyarázata, hogy 1910-ben a városokban nagyobb számú katonaság állomásozott, azonkívül sok gyárimunkás tért vissza a mezőgazdasághoz és költözött vissza falura. Különösen áll ez a székesfővárosra, ahol a nők száma 50.939-cel szaporodott, a férfiaké ellenben 2.314-gyel csökkent, úgy hogy az 1.000 férfira eső arányszám 1.03

0-ról 1.154re u

grott fel. Budap

est arányszámát ebben a tekinletben'"csaTc Baja (1.198) és Pécs (1.163) városok múlják felül. A vármegyék között a legnagyobb nőtöbbletet találjuk még mindig a kivándorló megyékben. így Zemplénben ^1.098) Abauj-Tornában, Borsodban, Hevesben stb. Kivételt képez Hont vármegye, amelynek 1910-ben is már Férfi Nő Ezer férfira esett nő 3,789.868 3,817.103 1.007 3,870.90t 4,109.239 1.062 81.036 292.136 — 2-1 7-7 —