1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

76* országokban Bjelovar-Krizevci vármegye, ahol 4'9-ről 4'4-re esett a magyarság százaléka a római katholikusok közt. Nagyobb csökkenés tehát csak Szilágy vármegyében mutatkozik, a hol a hegyekbe telepített néhány római katholikus tót falu rendkívül kedvező természetes szaporodása rontotta le a magyarság arányát. A görög katholikusok közt, amint már említettük, a Tisza-Maros szögén esett vissza kissé a magyarság (7'2%-ról 7-i-re), a többi országrészben mindenütt fejlődött, legkevésbbé a Királyhágón túl, 3'3-ról 3'4-re, ellenben a Duna-Tisza közén 29'6-ről 38'5-re. Igen szépen magyarosodtak még a görög katholikusok Kassán, Miskolczon, Borsod és Békés vármegyében, a mely törvényhatóságokban mindenütt több mint 10-zel növekedett a magyarság százaléka a görög katholikusok közt. A Tisza-Maros szögén és a Királyhágón túl azonban több helyütt tért vesztett a magyarság e felekezetnél, ami azzal is magyarázható, különösen Csíkban, Háromszékben, hogy a magyar és megmagyarosodott görög katholikusok egy része, a nemzetiségi alapon szervezett egyházban nyelvük szabad használata nem lévén biztosítva, kénytelen volt más vallásra áttérni s így fogyasztotta a magyarok számát a görög katholikusok közt. Valószínűleg ez az ok apasztotta Arad város és Csanád vármegye (Makó) görög katholikus magyarságának arányát is. A reformátusok annyira magyarok, hogy a legtöbb törvényhatóságban 98—99%-uk magyar anyanyelvű, e felekezeteknél tehát alig van tere a magyarosodásnak. Ott, ahol kisebb a magyarság aránya 90%-nál, mint Bács-Bodrog, Tolna és Ung vármegyékben, a javulás szintén mutatkozik, csak a szlavonországi Srijem és Virovitica, továbbá BjelovarKrizevci vármegyékben mutatkozik némi visszaesés. Itt az anyaországból folyó bevándorlás befolyásolja az arányszámokat. Igen szép előhaladást tett a magyarság az ágostai hitv. evangélikusok körében. Csupán a társországokban csökkent az ágostai vallású magyarok aránya s ez a jelenség itt valamennyi törvényhatóságban mutatkozik. Oka ennek az ottani német és különösen tót ágostaiak rendkívül nagy természetes szaporodása, melyet az anyaországból folyó magyar bevándorlás sem tud ellensúlyozni, másrészt pedig az, hogy a magyar ágostaiak sehol sem alkotnak önálló egyházközséget s így lassankint felmorzsolódnak. Az anyaországban legkevésbbé foglalt tért a magyarság a királyhágóntúli ágostaiak közt, ahol az arányszám 10'3%-ról csak 10'9-re növekedett. Itt is igen szép eredményt mutat Hunyad vármegye 20'2%-ról 36'8-re, magyar bányamunkások bevándorlása révén és Marosvásárhely 45'7-ről 60'3-re ; ellenben Kolozsvárott, hova, úgy látszik, a gazdasági fellendülés folytán, a szászok erősebben tódulnak, 79'1%-ról 69'9-re visszaesett a magyarság aránya az ágostaiak közt. Az anyaország egyéb részeiben is több helyütt tért vesztett a magyarság e hitfelekezet körében : így Baranyában, Komárom és Sopron vármegyékben, azonkívül néhány városban, mint Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Kecskeméten, Nagyváradon, ahol azonban ennek nincs jelentősége, mert leginkább helyőrségváltozással függ össze. A magyarságtól legjobban elzárkózó egyházi szervezettel biró felekezetünk, a görög keleti, eléggé változatos fejlődést mutat. A társországokról nem szólva, ahol a magyarságnak e felekezet körében egyáltalán nincs talaja, az anyaországban is 10 törvényhatóságban visszafejlődést látunk a görög keletieknél a magyarság aránya tekintetében. Városokban ezt az idegenajkúak beszivárgásának lehet tulajdonítani, de a vármegyékben, különösen Háromszékben, ahol ez a folyamat évtizedek óta állandó, a más anyanyelvűek erősebb természetes szaporodása és részben a nem magyar liturgikus nyelv folytán, a magyar görög keletiek beolvadása és áttérése játszanak szerepet ebben. Néhány törvényhatóság azonban igen szép példáját mutatja a görög keletiek gyors és állandó magyarosodásának. Baján pl. 24*2%-ról 28'3-re, Pest vármegyében ll'2%-rôl 17'S-re, Békés vármegyében 23'2%-ról 26'i-re nőtt a magyarság aránya a görög keletiek között. Legfeltűnőbb az arányszám változása Marosvásárhelyt, a hol a magyarság százaléka a görög keletiek közt 10 év alatt 7'S-ról 53'5-re szökött fel. Ez azonban csak annak a következménye, hogy a románajkú görög keleti katonaságot görög katholikus román katonaság váltotta fel, a polgári állandó lakosok közt pedig jóval több a magyar anyanyelvű. Annál jelentősebb az arányszám javulása Nagyváradon, ahol a magyarság aránya a görög keletiek közt 35'7-ről 46'1-re növekedett. Magában a fővárosban is az erős beözönlés daczára, tért foglalt a magyarság az idegenajkú görög keletiek között, amennyiben százaléka 30'3-ről 33'8-re emelkedett. Az unitáriusoknál alig mutatkozik változás, ellenben annál nagyobb a különbség az 1900. és 1910. évi adatok között az izraelitáknál. Legjobban magyarosodtak az izraeliták a Duna bal parti országrészben, a hol a magyarság aránya a zsidók között 45'3%-ról 57-3 %-ra növekedett. Itt is kitűnik Turócz és Zólyom vármegye, a hol 20-3%-ról 43'9-re, illetőleg 45-6-ről 70'2-re, továbbá Selmeczbánya város, a hol 67'C-ről 86

t.re szökött az arányszám. Olyan törvényhatóság, ? hol a zsidók között némileg tért vesztett a magyarság, mindössze 12 akadt, ezek közül is öt a társországokra esett, négyben pedig a magyarság aránya jóval a 90%-on felül van, ezekben tehát néhány idegen család bevándorlása már módosíthatja az arányszámokat. Külön említést érdemel Maros-Torda vármegye, ahol a zsidók között már második évtizede csökken a magyarság aránya (legutóbb 65'9%-ról 64-7%-ra), amit az erdőtermelésnél foglalkozó s Galicziából, Romániából és Máramaros vármegyéből beözönlő idegen nyelvű zsidó munkások (fuvarosok) okoznak. Ki kell még emelnünk, hogy a magyarság aránya majdnem minden törvényhatóságban nagyobb az izraelitáknál, mint az összes népességben, csak né-