1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

nél, románoknál és még inkább az »egyéb« nemzetiségeknél határozott férfitöbblet jelentkezik. Az utolsó évtizedben a legtöbb nemzetiségnél mélyreható változás állt be a két nem egymáshoz való arányában, csak a magyarságnál maradt az arányszám változatlan. Legjobban a horvátoknál és szerbeknél növekedett a nők arányszáma a férfiakéhoz képest, a mit a délvidéki és tengerparti nagy kivándorlásnak túlnyomóan férfi-jellege magyaráz meg. A szerbeknél a nők halandóságának javulása is okozhatja nagyobb szaporodásukat. Hogy a németeknél és a tótoknál az amúgy is magas nőtöbblet szintén növekedett, az részint ugyancsak a kivándorlással, részint azzal fiigg össze, hogy a magyarosodás a német és tót férfiak között jóval nagyobb mértékű, mint a nők között, ez magyarázza meg azt is, hogy a magyarságnál a kivándorlás daczára, mely itt is inkább a férfiakat fogyasztja, a két nem aránya nem változott. Az »egyéb« anyanyelvűek férfitöbbletét a többnyire ujabban bevándorolt cseh-morvák, lengyelek, bolgárok, olaszok idézik elő, kik között, minthogy munkakeresés végett jönnek be, természetszerűleg jóv^l több a férfi ; az autochton vend és bunyevácz népességnek már nőtöbblete van, mely különösen a vendeknél igen erős (1072), ellenben a czigányoknál férfitöbblet mutatkozik. A nemzetiségeknek kor szerint való megoszlása nemek szerint a 31. sz. táblán található, ugyanott viszont felvilágosítást kapunk arra nézve is, hogy az egyes korcsoportok hogyan oszlanak meg nemzetiségek szerint. Kitűnik e táblából, hogy azok a nemzetiségek, a melyeknek bőséges gyermekáldásuk van, a melyeknek tehát a succrescentiájuk nagy, a fiatalabb korcsoportokban jóval nagyobb, az idősebb korcsoportokban pedig jóval kisebb arányban szerepelnek az országos átlagnál. Legjellemzőbb két példa erre a románok és ruthének kor szerint való megoszlása : Száz romíln ruthén közül °/o Országos átlag 6 éven aluli 14'3 18-6 15-s 6-11 éves 12-1 15-s 13-5 12-14 » 6i 7-« 6-5 15-19 » 9-D 11-0 9-fl 20-39 » 27-9 23-a 27-G 40-59 » 19-9 17-« 18-s 60 éven felüli 8-6 6-4 8-9 A németeknél a kormegoszlás hasonló a románokéhoz, azzal a különbséggel, hogy a németeknél az idősebb korúak a kedvezőbb halandóság és a magasabb élettartam folytán még nagyobb arányszámokkal vannak képviselve. A tótoknál viszont sajátságos a kormegoszlás annyiban, hogy náluk az idős korúak és a gyermekkorúak is nagyobb számmal vannak az országos átlagnál, mert a produktív kor a régi keletű nagy kivándorlás folytán erősen megfogyatkozott, a tót férfiaknak pl. csak 23*3 %-a van 20—40 év között, holott az országos átlag 27"i%. A magyarság kormegoszlása az országos átlaghoz áll közel, mégis konstatálható, hogy az öreg korban kevésbbé, a produktiv és gyermekkorban pedig erősebben van a magyarság képviselve az országos átlagnál. Hogy az öreg korúak aránya a magyarságnál kisebb, az nem a rosszabb halandósági viszonyoknak a folyománya, hanem annak, hogy a magyarosodás az ifjabb nemzedéknél mutatkozik erőteljesebben. Ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes korcsoportokban a nemzetiségek milyen százalékszámokkal szerepelnek, az előbb mondottaknak megfelelő alakulást látunk. A románok aránya legnagyobb az idősebb, a ruthéneké az ifjabb korcsoportokban. Feltűnő nagy a németek aránya a 60 éven felüliek közt, 12'5%, míg a 12—14 és 15—19 évese.k közt csak 8-8%. A tótok aránya a legproduktivabb (20—39 éves) korban 8'3%-ra esik, míg a 6 éven aluliak Közt 10'2%-ra rúg számuk. A magyarság aránya viszont a legproduktivabb korban és a közvetlen előtte lévő két fiatalabb korcsoportban a legnagyobb (49-3—49'7%), ellenben a 60 éven felüli népességnek csak 44-4%-a magyar anyanyelvű. A férfiaknál külön még kirívóbb a különbség : a 60 éven felüliek közül csak 44*4%, a 20—39 évesek közt ellenben már 50*8% a magyar. Magában az anyaországban az ismétlő tanköteleskorú 12—14 évesekre esik a fősúly, kiknek 56-2%-a magyar, a 60 éven felüliek 50'1%-ával szemben. Annál a fontosságnál fogva, amelylyel a magyarságnak az egyes korcsoportokban való elhelyezkedése és térfoglalása bír, érdemesnek tartjuk a magyarság arányszámát az anyaországról a két utolsó népszámlálás szerint kisebb korcsoporton kint is bemutatni : Korcsoport Magyar anyanyelvű %>ban A "/o növekvése Korcsoport a férfiak közül a nők közül az összes népességből A "/o növekvése Korcsoport a férfiak közül a nők közül az összes népességből M es e ÏH cS « <3 (3 iA >© a es a eS •e« S Korcsoport 1900 1910 1900 1910 1900 1910 M es e ÏH cS « <3 (3 iA >© a es a eS •e« S 3 évnél fiatalabb... 52-« 55-0 52-4 54'a 52-r, 55-0 2-4 2-b 2-8 3—5 éves 51-6 53-9 51-7 53':, 51-« 53"!/ 2-4 2-2 2-3 6-11 » 51-0 55-1 51-8 55-0 51-8 55'i 3-2 3-2 3-2 12-14 » 51-7 56-3 51-0 56-0 51-8 56-2 4-S 4-> 4-4 15-19 » 52-s 55-7 52*5 55-8 52-a 55-8 3-2 3-3 3-3 20-29 » 53-0 56-7 52-7 55-e 52-s 56-2 3-7 3-1 3-4 30—39 » 52-1 56-s 50-3 54-e 51-9 55-« 4*7 4-2 4 4 40-49 » 51-9 54-0 49-7 51-7 50-8 52-1. 2-8 2-e 2-4 50-59 » 49'« 52-s 48-4 50-» 49-0 51-7 2-9 2-8 2-7 60-69 » 49-3 50-c 48-7 49-v 49-0 50-1 1-8 l-o 1-1 70-79 » 48-s 50-« 48-1 50-« 48-3 50-6 2-0 2-9 2-9 80-89 » 47-B 48-e 47'« 49-2 47-e 48-7 0-8 1*6 Ii 90-99 » 37-1 40-3 38-7 43i 37-9 42-, 3-3 4-4 4-1 100 évnél idősebb... 24-7 28-«i 32-« 35*8 29-1 33-9 3-9 3-2 4-1 összesen 51-7 54' 9 51'l 54\ 51'4 54B 3'* 2-0 3-1 A magyarságnak a népesség minden korcsoportjára kiterjedő következetes térfoglalásáról tanúskodnak ezek a számok. Nincsen olyan korcsoport, a hol a magyarság aránya visszaesett volna. A férfiak között általában nagyobb a magyarság előhaladása, mint a nők között, vannak azonban egyes korcsoportok, a melyekben a nők magyarosodása volt gyorsabb, mint a férfiaké. A magyarság térfoglalása általában