1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

66* nak mutatták ki. Szintúgy nagyon megnövekedett a lengyelek száma — a mint már fentebb is említettük — az ár^megyei lakosság egy részének ideszámítása folytán. Baranyában viszont néhány község lakossága horvát helyett vétetett fel helyesen sokácznak. A magyarságon kívül a szaporodás országos átlagát csak a ruthének és horvátok haladták meg •— az utóbbiak csak a társországokban ; — nagyon szerény szaporodási aránynyal kellett beérniök a szerbeknek és a románoknak, két nemzetiségünknek pedig, a tótoknak és még inkább a németeknek száma egyenesen megfogyott. A szaporodási viszonyok természetesen itt is összefüggnek a természetes szaporodás számaival, e mellett azonban a nemzetiségeknél fokozott mértékben előtérbe lép a kivándorlásnak és a beolvadásnak a szerepe. Kétségtelen, hogy a németek és tótok számának megfogyatkozása a kivándorláson kívül a más nemzetiségekbe, első sorban pedig a magyarságba való beolvadásukkal magyarázható, mely minden kényszer nélkül, a magyar kultura hóditó hatása alatt a belső vándorlások folytán és a gazdasági élet eleven erejénél fogva szinte természettani törvényszerűséggel folyik. A németek és tótok között lévén a legtöbb városlakó, s a városokban lévén legerősebb a beolvadás processusa, természetes, hogy a németek és tótok soraiból növekszik leginkább a magyarság száma, amit az is elősegít, hogy a tótok és németek vallása is többnyire egyezik a magyarságéval. Ha törvényhatóságonkint figyeljük meg a magyarságnak és az egyes nemzetiségeknek szaporodását (1. a 27. táblát a 120. lapon) az utolsó évtizedben, a következő feltűnőbb jelenségeket észlelhetjük : A magyarság szaporodása nemcsak közjogi alkatrészenkint, hanem valamennyi országrészben és a legtöbb törvényhatóságban is kedvezőbb volt, mint az összes népességé, sőt három országrészben : a Duna jobb partján, a Duna-Tisza közén és a Tisza jobb partján a magyarság abszolút számban jobban szaporodott, mint az összes népesség, más szóval a nemzetiségek megfogytak. Az alábbi adatok jobban szemléltetik e folyamatot : Országrész Az összes népesség A magyarság A nemzetiségek Az összes 1 népesség | SH tS ÊV M) c5 <i <*> A nemzetiségek Országrész szaporodása Országrész abszolút számokban %-okban Duna jobb partja Duna bal pax-tja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja Tisza bal partja Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és kerülete Magyarország Ií.-Szlavonországok Magyarbirodalom 161.003 126.313 185.425 95.440 258.820 87.057 201.369 10.851 176.973 111.300 525.694 123.783 181.912 66.571 103.223 3.651 - 15.970 15.013 - 40.269 - 28.343 76.908 20.486 98.146 7.200 5-D 6-a 14& 5-7 11-1 4 "a 8-1 27-s 8-7 18-5 20-7 15-1 12-8 16-3 12-7 128-r. -1-8 l-o -5-4 -3-3 8-4 1-2 5-9 19-9 Duna jobb partja Duna bal pax-tja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja Tisza bal partja Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és kerülete Magyarország Ií.-Szlavonországok Magyarbirodalom 1,426278 205.650 1,293.107 15.167 133.171 190.483 8-6 8's 14-0 16-1 1-6 8-6 Duna jobb partja Duna bal pax-tja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja Tisza bal partja Tisza-Maros szöge Királyhágóntúl Fiume város és kerülete Magyarország Ií.-Szlavonországok Magyarbirodalom 1,631,928 1,308.274; 323.654 8-6 15*o 1-6 8-6 Az összes törvényhatóságok között csak egyetlenegy akadt, a tengerparti Lika-Krbava vármegye, a hol a magyarság száma — 38 lélekkel — megfogyott. Ezzel szemben egész sora van a törvényhatóságoknak, a hol a magyarság szaporodási aránya a 10 év alatt az 50%-ot is meghaladta. Különösen a perifériákon gyarapodott erőteljesen a magyarság, részint a városok növekvése és magyarosodása, részint bánya- és gyártelepek keletkezése révén, melyek nagyszámú magyar munkást vonzottak. A kis Turócz vármegyében pl. 154'5%-kal növekedett a magyar elem, a mit leginkább Ruttka nagyarányú fejlődése idézett elő. Ennél még nagyobb volt a magyarság szaporodása Zemun városban, de itt csak magyar katonaság idehelyezése javította meg ennyire a magyarság számát. Fiúméban 128-5, Selmeczbányán 94-9, Zólyom vármegyében 81'9, Szepesben 72-i, Sárosban 65-5, Hunyadban 63'1%-kal növekedett a magyarság. A németek a Tisza bal partja és a Királyhágóntúl kivételével minden országrészben megfogyatkoztak, ez utóbbi országrészekben is csak minimális szaporodást értek el, ha pedig a Tisza bal partjából Máramarost leszámítjuk, a hol a német-zsidó zsargont beszélő zsidóság szaporodott meg jelentékenyen (25'ö%), a németek száma ebben az országrészben is eléggé megcsappant. Általában a németeknek csak izraelita vallású része gyarapodott Máramaroson kívül Bereg, Ung és Zemplén vármegyékben, egyebütt, ha szaporodtak is, csak nagyon kis mértékben. Számbelileg legnagyobb veszteségük volt a németeknek Budapesten (25.638), Torontál (18.270) és Pest (12.868) vármegyékben, e három törvényhatóságban a veszteség arányszáma is meghaladta a 10%-ot. A tótok fő elterjedési területükön, a Duna bal partján csekély szaporodást értek el, a másik felvidéki országrészben azonban több mint 50.000 fővel csökkent a számuk (10'5%-kal), azonkívül a Duna jobb partján és a Duna-Tisza közén is megfogyatkoztak. Abszolút számban Árva vármegyében legnagyobb a veszteségük (21.391) a már említett ok folytán, de a 10.000-et meghaladja Sárosban és Zemplénben is, a hol a kivándorlás ritkítja soraikat. Viszont igen egészséges szaporodást értek el a tótok Bihar és Szilágy vármegye egymással határos hegyvidékein, a hol számuk majdnem tisztán természetes úton '17'4, illetőleg 29'7%-kal növekedett. A románok három vármegye (Torontál, NagyKüküllő és Udvarhely) és egy tj. város (Marosvásárhely) kivételével minden törvényhatóságban szaporodtak, a hol a népességnek legalább 1%-át elérik, igaz, hogy sok helyen csak nagyon szerény méretekben (pl. Békés 0-9, Szatmár 0-8, Csanád 0-5, Temes O'i, Fogaras 1'2, Kis-Küküllő 0-6%). Abszolút számban legnagyobb növekedésük volt Bihar vármegyében, 25.380, azonkívül a 10.000-et meghaladta szaporodásuk Szilágy, Arad, Hunyad és Kolozs vármegyékben, relative pedig, Pancsovát nem számítva, a hol számuk csak jelentéktelen, Kolozsvárt volt szaporodásuk a legkedvezőbb (25-2%), azután Temesvárt (20-i) és Háromszék vármegyében (18'i%).