1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

63* Hitfelekezet Unitárius. Izraelita . Egyéb .... Általában. Száz férfi közül > a .i? ® :0 K *•-! 5-»! 2-8! 90«; 91c 91 90-Î 3-s| O-o S'oj 0-5 5*oj O-o 4-il W s nő közül 4-J 4-3 4-1 4~s\ 81 íj 80-1 82-0 79-v £ a 12-4 14. 13 M Itt már a különbségek jóval kisebbek a felekezetek között s láthatjuk, hogy nem a zsidók mutatják e tekintetben a legkedvezőtlenebb arányszámokat. A férfiak között a görög keletieknél van a legtöbb nőtlen, s ugyanott feltűnő sok az özvegy is, a nők között pedig a római katholikusok mutatják a hajadonok legnagyobb arányát. A görög keletieknél a férfiak nagy túlsúlya is megmagyarázza némileg e jelenséget, a római katholikusoknál pedig a nagy nőtöbblet. Az özvegy férfiak magas arányát a görög keletieknél pedig a görög keleti nők már említett kedvezőtlen halálozási viszonyai okozzák s talán a nagy korkülönbség a házasulok között. Általában el lehet mondani, hogy nálunk minden felekezet majdnem egyformán kiveszi részét a nemzetfentartás munkájából, legalább abban a tekintetben, hogy igyekszik családot alapítani ; hogy a szaporodási viszonyok mégis olyan különbözők felekezetek szerint, az nem a csarádalapítási hajlamban mutatkozó nagy különbségekből, hanem abból ered, hogy a sok gyermek utáni vágy nem egyforma a felekezeteknél, vagy az anyagias gondolkozás egyes felekezeteket a gyermekszám korlátozására késztet. Az elváltak számában és arányában mutatkozik legnagyobb különbség az egyes felekezetek között. Ha az összes korcsoportokat összefoglaljuk, azt látjuk, hogy legtöbb elvált van az unitáriusok között : 0-6%, míg a római és görög katholikusoknál az elváltak aránya csak 0'1%-ot tesz. Még élénkebben mutatják Í>Z elváltak különleges felekezeti megoszlását a következő számok : Az unitáriusok országos aránya 0-3%, az elváltak közt ellenben unitárius 1-2%; a reformátusok és zsidók országos arányát is majdnem kétszeresen meghaladja az elváltak közt e felekezetek aránya (12-6%-kal szemben 25i, illetőleg 4'5%-kal szemben 8*9) ; ellenben a római katholikusok az összes népességben 52'1, az elváltak között pedig csak 36'9%-kal szerepelnek, a görög katholikusok az összes népességben 9'7%-kal, az elváltak között csak 4'4%-kal. 9. A népesség anyanyelve. Az alkotmányos korszakban tartott népszámlálásaink közül az 1910. évi immár a negyedik, a mely az anyanyelvet kérdezi. A népesség anyanyelvi s ennek alapján nemzetiségi megoszlásáról is immár négy népszámlálás adatai állanak rendelkezésünkre s három évtizeden át lehet megfigyelni az államalkotó magyarságnak és a nemzetiségeknek számbeli fejlődését. Az első két évtized Anyanyelv •w Magyarország HorvátSzlavonországok Magyarbirodalom Magyarország H.-Szlavonországok Magyarbirodalom Anyanyelv abszolút számokban -okban Magyar 9,944.627 105.948 10,050.575 54-s 4-1 48-1 Német 1,903.357 134.078 2,037.435 10-4 5*i 9-s Tót 1,946.357 21.613 1,967.970 10'í 0-8 9-4 Román 2,948.186 846 2,949.032 16-1 0«, 14-1 Rufhéu 464.270 8.317 472.587 2-5 OM 2-3 Horvát 194.808 1,638.354 1,833.162 l-i 62-5 8-8 Szerb 461.516 644.955 1,106.471 2-5 24 "i; 5-3 Egyéb és isme1,106.471 retlen 401.412 67.843 469.255 2-3 2'« 2-3 Összesen 18,264.5331 2,621.954 20,886.487 100'« um

i 100' n] fejlődési irányát behatóan ismertettük az 1900. évi népszámlálás eredményeinek összefoglalásánál, ezúttal leginkább csak az utolsó évtizedben elért fejlődésről szólunk, ott a hol az 1910. évi eredményeket az előbbi népszámlálások adataival hasonlítjuk össze. 1910-ben népességünk következőkép oszlott meg anyanyelv szerint : A magyarság e szerint már az egész Magyarbirodalomban is közel áll az abszolút többséghez, magában az anyaországban pedig az abszolút többséget meghaladja, úgy hogy a magyarság 54'5%-os arányával szemben a nemzetiségek összefoglalva csak 45*5%-ot képviselnek. Növeli a magyarság súlyát az is, hogy a nemzetiségek igen megoszlanak s a magyarság az utána legnagyobb nemzetiségnek, a románok számát majdnem három és félszer múlja felül. A három legnagyobb nemzetiségnek, a románnak, tótnak és németnek együttes száma meg sem közelíti a magyarságét, a többi nemzetiségek pedig elenyésző (2*5—1*1 ) százalékkal szerepelnek. A társországokban a horvátoknak valamivel nagyobb többségük van, mint az anyaországban a magyarságnak, ott azonban a horvátok egy számuknak 2/

5-ét tévő nagy nemzetiséggel, a szerbekkel állanak szemközt, kik nyelvileg ugyan nagyon közel állnak hozzájuk, de történelmileg és ethnikailag is külön nemzetiséget alkotnak. A magyarság és a németség a társországokban együtt sem teszi 10%-át a lakosságnak. A magyarságnak most már az egész Magyarbirodalomban is oly erős relativ többsége van, hogy az utána következő öt legnagyobb nemzetiségnek, a románnak, németnek, tótnak, horvátnak és szerbnek együttes aránya (47-4%) sem éri el a magyarság arányszámát. Az egyes nemzetiségeknek vidékenkint, illetőleg törvényhatóságonkint való elterjedését a 25—28. sz. táblákon részletesen bemutatjuk, azonkívül éppen úgy mint a felekezetekét, 6 kis térképen is szemléltetjük (1. a VIII. sz. térképet). Természetesen ezek a térképek is csak általános képet nyújthatnak, minthogy nem számolhatnak a különböző népsűrűséggel, a térképek tehát azt a nemzetiséget, mely ritkábban lakik, nagyobb területen, azt a melyik sűrűbben lakik, kisebb területen tüntetik fel, mint a mii ven az illető