1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

Hl* nagyobb felekezet, a római katholikusok aránya is. Legkisebb része lakik városokban a két legkevésbbé magyar felekezetnek, a görög katholikusoknak és görög keletieknek, bár az előbbieknek a városokba való tódulása most már szintén elég nagy mérvet öltött, annyira, hogy az összes városi népességben való arányuk is növekedett 3-o ről 3-2 re. Az egyes felekezetek térfoglalása vagy térvesztése városonkint megfigyelhető az említett 23. sz. táblából, itt csak megemlítjük, hogy a felsorolt 156 város közül 91-ben van abszolút többsége a római katholikusoknak, 13-ban a reformátusokuok, 4-ben az ágostaiaknak és 5-ben a görög keletieknek ; a többi 43 városban egy felekezet sincs abszolút többségben. Olyan városunk tehát, a melyben a görög katholikusok, az unitáriusok vagy az izraeliták abszolút többségben volnának, egy sincsen. Az unitáriusok még relativ többséget sem érnek el sehol, a görög katholikusok csak az egy Nagybányán, a zsidók pedig Márama rosszige te n és Munkácson érik el a relativ többséget. 1900 óta a felekezeti többség megváltozott Losonczon és Kézdivásárhelyen, a hol a római katholikusok relativ többségből abszolút többségre emelkedtek, azután Déván, a hol a görög keleti relativ többség változott át róm. kath. relativ többséggé, Gyulafehérvárott, a hol ellenkezőleg a róm. kath. relativ többségből lett görög keleti relativ többség, végül Szamosújvárt, a hol a görög kath. abszolút többség, amely tuíajdonkép nem egészen helyesen volt kimutatva, róm. kath. relatív többségnek adott helyet. Ez utóbbi változást ugyanis túlnyomólag az idézte elő, hogy az örmény katholikusok, kik egész Magyarországon e városban vannak legnagyobb számmal, 1900-ban a görög katholikusokhoz, 1910-ben pedi.tr a római katholikusokhoz számíttattak, akikhez inkább oszthatók, minthogy néhány plébániájuk isegyházilag a római katholikus püspökségek alá tartozik. Ha országrészenkint összefoglalva vizsgáljuk a városi és vidéki népesség felekezeti megoszlását, a következő megfigyeléseket tehetjük : Az egyetlen felekezet, mely minden országrészben jóval nagyobb arányt képvisel a városi, mint a vidéki népességben, az izraelita. A róm. katholikusok már csak azokban az országrészekben laknak inkább a városokban, a hol kisebbségben vannak. A reformátusok a három keleti országrészben inkább városi lakosok, míg az ágostaiak csak a Tisza jobb partján és a Királyhágóntúl szerepelnek a városi népességben nagyobb aránynyal, mint a vidékiben. E mellett a városiasodás folyamata is az izraelitáknál a leghatározottabb irányú, a mennyiben a Királyhágóntúl kivételével minden országrész vidéki népességében csökkent az arányszámuk. A két nyugati országrészben azonban, a melyhez még harmadikul a társországok is csatlakozni k, a zsidók számának általános csökkenése hozta magával, hogy a városba húzódásuk daczára sem tudtak tért foglalni, sőt határozottan visszafejlődtek, így a Dunántúl városaiban 10'8%-ról 10'0-re, a Duna bal partja városaiban 10'7-ről 10'4-re és Horvát-Szia vonorsztáeok városaiban 4-7-ről 4'G-re. A 156 város közül nem kevesebb, mint 68 akadt, a hol az izraeliták aránya az elmúlt évtizedben csökkent. Minthogy a Királyhágón túl az egyes felekezetek túlnyomólag egy-egy nemzetiséghez való tartozást is jelentenek, ebben az országrészben nem érdektelen a városi népesség felekezeti megoszlását ebből a szempontból is megfigyelni. Ha a nemzetiségileg rokon felekezeteket összefoglaljuk, a következő képet kapjuk : Túlnyomólag magyar német roman felekezetek arányszáma a királyhágóntúli városok népességében 1900 1910 1900jl910 1900jl9l0 i Róm. kath. 26M 27-0 Ág. h. ev. 15 2 14-0 Gör. kath. 12m 12 M Református 22-n 22-7 Ág. h. ev. Gör. keleti 14'f> 14-a Unitárius ... 2'« 2-6 Izraelita 6o 7-1 Összesen 577> 59-4 15- 2 M-o 27-a 26-n A túlnyomólag magyar felekezetek arányszáma tehát majdnem két egészszel növekedett Erdély városi lakosságában, míg a román s még inkább a német (szász) felekezeteké ugyanannyival csökkent. Mint később látni fogjuk, a nemzetiségi viszonyok is körülbelül hasonló arányban tolódtak el a királyhágóntúli városokban a magyarság javára. Az egyes felekezetek híveinek nem, kor és családi állapot szerint való megoszlásáról kell még megemlékeznünk, illetőleg e demográfiái jelenségeknek a felekezetekkel való összefüggéséről. A nemek aránya felekezetenkint így alakult az utolsó két népszámlálás szerint : Hitfelekezet 1900 1910 Római katholikus 1.029 1.037 Görög katholikus 998 1.006 Református 991 990 Ag. hitv. evangelikus... 1.014 1.025 Görög keleti 963 986 972 978 1.014 1.016 Általában . 1.009 1.019 A reformátusok kivételével tehát mindegyik felekezetnél jobban szaporodtak a nők, mint a férfiak, úgy, hogy a nők arányszáma a férfiakéhoz képest a reformátusokon kívül valamennyi felekezetnél növekedett. A kivándorlási mozgalom alakulása némileg megmagyarázza e jelenséget. A reformátusoknak majdnem legkisebb volt a kivándorlási vesztesége, mely első sorban a férfiakat fogyasztja, ellenben a legnagyobb kivándorlási veszteséget felmutató ágostaiaknál a nők túlsúlyának növekvése is elég nagy. A legjobban mégis a, görög keletieknél változott meg a két nem egymáshoz való aránya, habár e felekezetnél a kivándorlás ebben az évtizedben nem öltött nagyobb arányokat. E jelenség oka részben a megváltozott népesedési viszonyokban keresendő ; a görög keletieknél ugyanis újabban erősen javult a nők halandósága s így szaporodásuk is jobban