1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
r.ô* Balkán-államokban és Oroszországban, ugyanezekben az országokban viszont kevés aránylag az öreg ember. Ezzel ellentétben a rendkivül alacsony születési arányt felmutató Francziaországban feltűnő kicsiny a 15 éven aluliak aránya, s ugyanott a lakosságnak igen nagy része, egynyolczada van 60 éven túl. Hogy milyen különbségek vannak e tekintetben az egyes államok között, eléggé illusztrálja az, bogy Francziaországban a gyermekek száma csak kétszer nagyobb, Romániában ellenben majdnem nyolczszor olyan nagy, mint az öregeké. Minthogy a különböző születési és halandósági viszonyok következtében a főkülönbségek a gyermekkorra és az öregkorra esnek, a produktiv korosztályok arányszámai már nem mutatnak ilyen nagy végleteket. A legproduktivabb korcsoportnak, a 15—39 éveseknek arányszáma legnagyobb Nagybritanniában, Svájczban és Belgiumban, mind a három államban első sorban a succrescentia csekély száma, Svájczban azonkívül a nagy bevándorlás miatt is. Legkisebb viszont e korcsoport aránylag az erősen kivándorló államokban, mint Norvégiában, Olaszországban, Svédországban, Portugáliában, e mellett azonban Bulgáriában is, a hol a gyermekkor igen nagy képviselete nyomja le a felnőttek arányszámait. Magyarország aránya is a kisebbek közé tartozik ; nálunk is a kivándorlás befolyása érezhető ezen az arányszámon. • Az idősebb produktiv korcsoport (40—59 évesek) feltűnő nagy számmal van képviselve Francziaországban, a melyet a többi állam aránya meg sem közelít. A születések csökkenése legrégebben kezdődött meg Francziaországban, természetes tehát, hogy ott mutatkozik legjobban az idősebb korúak domináló súlya. Francziaországban a népességnek 35'6i %-a, tehát több mint egy harmada van 40 éven túl, míg Oroszországban és a Balkán-államokban csak 21—23%-a a népességnek idősebb 40 évesnél. Nálunk ez az arányszám 27'0i%, tehát szintén jóval kisebb, mint a folytonoson öregedő népességű Francziaországé. Az arányszámoknak tíz év alatti változását nem lehet egy határozott tényezőre visszavezetni. A születések apadása és az életkor hosszabbodása folytán a gyermekkor képviseletének általában csökkenni, az aggkor képviseletének növekedni kellene. De ezzel ellentétben több államban a gyermekkornak viszonylagos növekvését, az öregkorúaknak pedig fogyását észlelhetjük, jeléül annak, hogy a kormegoszlásra az említett okokon kivül más okoknak (ki- és bevándorlás, járványok, egyes időszakok kisebb vagy nagyobb szaporodása) is kell befolyást gyakorolniok. Ha népünk kormegoszlását törvényhatóságonkint vizsgáljuk (1. erre vonatkozólag a népszámlálási I. kötet 4. tábláját, melyet itt nem közlünk újra), elég nagy különbségeket észlelhetünk. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért országrészenkint adjuk a főkorcsoportok arányszámait : 15 15-39 40-59 60 Országrész éven 15-39 éven Országrész alul i eves felüli' •/»-okban Duna jobb partja . 35 "s 35-7 19-s 9-5 Duna bal partja . 37 35-s 18-7 8-1 Duna-Tisza köze . 337. 40-» 18-3 7-4 Tisza jobb partja . 38-s 35-1 18-4 7*a Tisza bal partja . 37-T 37i 18-3 6» Tisza-Maros szöge .. 33'T 38-4 20-1 8-s Királvhágóntúl 34i 37's 19*3 9-j Fiume város és kerülete . 28-s 47-s 17'8 6-1 Magyarország 35's 37-c 18'» 8-i Hor v át-Szlav onor szágok.... . 37-2 36'Ú m-s 8-0 Magyarbirodalom .. 35-5 37r. 18-8 8-2 Ebből í várm egY é k-.. 36'n 36s 18s 8-i \ tj. városok.... .. 27'r. 4/-« 18-2 6'i A társországok nagyobb születési arányának, de nagyobb kivándorlásának és kedvezőtlenebb halálozási viszonyainak megfelelőleg ott a gyermekkor erősebben, a produktiv kor és az öregkor pedig gyengébben van képviselve, mint az anyaországban. Hasonló okok idézik elő az egyes országrészek arányszámainak alakulását. Látjuk, hogy a gyermekkorúak legkisebb számmal a Tisza—Maros szögén vannak, ott, a hol a születési arány is állandóan a legalacsonyabb. A Duna—Tisza közén viszont a gyermekkor alacsony arányát már nem a kedvezőtlen születési arány okozza, hanem közvetve nyomj le a produktiv korúaknak a fővárosba való vándorlás folytán rendkívül megnövekedett aránya. Ha Budapest népességét az országrész népességéből levonjuk a négy korcsoport aránya egészen máskép alakul : 15 éven 15-39 40-59 60 éven aluli éves felüli 36-5 37-1 18-1 8o Látnivaló tehát, hogy a Duna—Tisza köze népességének kormegoszlását a főváros népének egészen abnormis kormegoszlása változtatja meg annyira, hogy népmozgalmi viszonyainak meg nem felelő arányokat mutat. A városokban általában rendkívül összezsúfolódik a produktiv kor, majdnem fele a népességnek a 15—40 évesek között van s majdnem kétharmada 15—60 év között. Ez a magas arány természetesen erősen lenyomja a gyermekkorban és öregkorban lévők arányát. A fővárosban még fokozottabb mértékben érvényesül a produktiv kor túltengése, itt a népességnek 71'3%-a van 15—59 éves korban, a gyermekkor képviselete ellenben leszáll 23'3%-ra, az öregeké 5'4%-ra. A három fő korcsoport arányát törvényhatóságonkint térképeken is bemutatjuk (1. az V. sz. térképet). E kis térképek érdekesen szemléltetik azt a nagy különbséget, a mely a népesség kormegoszlása tekintetében az egyes törvényhatóságok közt mutatkozik. A gyermekkor arányát feltüntető térképen az északkeleti felvidék határszéli vármegyéi és a két tengerparti vármegye tűnnek ki sötét árnyalattal, ellenben világosak a városok és a közismert szaporátlan vármegyék. A két másik korcsoport térképe már rendszertelenebb képet mutat, mert
