1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
41)* 8 ezzel a magyar honosok számát a valóságosnál sokkal kevesebbnek tünteti fel, a külföldi magyarság száma jóval az egy millió fölé emelkedik. Hogy az Egyesült-Államok népszámlálása a magyarországi születésűek számát tévesen állapította meg, azt épen magának az amerikai népszámlálásnak egyéb adataival, illetve tévedéseivel lehet igazolni. Az amerikai népszámlálás szerint ugyanis 1900-ban és 1910-ben a következő volt a magyarországi és ausztriai születésűek száma és szaporodása : 1900 1910 Szaporodás Magyarországi születésű 145.714 495.600 349.886 Ausztriai születésű 491.295 1,174.973 683.678 Ha feltételezzük, hogy az 1900. évi adatok a valósághoz közelebb állanak, a mi inkább valószínű, mert 1900 előtt az ausztriai kivándorlás tényleg jóval nagyobb volt, mint a magyarországi, feltünhetik, hogy 1900 óta, a mikor már Magyarországból is ugyanolyan, sőt nagyobb tömegek vándoroltak ki, mint Ausztriából, a magyarországi születésűek száma csak félannyival szaporodott, mit az ausztriai születésűeké. Az amerikai bevándorlási hatóság jelentései szerint 1900. év közepétől 1910. év közepéig, a mely két időpont körülbelül megfelel a két népszámlálás időpontjának, az Egyesült-Államokba vándorolt Magyarországból 1,177.117, Ausztriából pedig 968.149 ember, a magyarországi kivándorlás tehát jóval nagyobb volt, mint az ausztriai. Azt sem lehet feltételezni, hogy a magyarországi kivándorlók aránytalanul nagyobb százalékban jöttek vissza a 10 év alatt, mint az ausztriaiak, mert 1900 és 1910 között a vándorlási difíerenczia, vagyis a tényleges és természetes szaporodás különbözete Magyarországon 646.000 lélek volt, Ausztriában pedig è83.000. Az amerikai visszavándorlás arányaiban tehát nem lehet nagy különbség a két állam között, különösen, ha figyelembe veszszük azt, hogy Ausztriának elég jelentékeny kivándorlása van a Németbirodalomba is, a fentebbi vándorlási difíerencziában pedig a Németbirodalommal való népcsere mérlege is kifejezésre jut. Valószínűnek látszik tehát, hogy az amerikai népszámlálás által ausztriai születésűeknek kimutatott 1,174.973 egyén között sok magyarországi születésű is szerepel, a kik tévedésből kerültek ide, illetőleg a népszámlálási anyagot feldolgozók helytelen földrajzi és közjogi ismeretei folytán soroztattak az ausztriai születésűek közé. Megerősíti ezt a feltevést a fentebbi kivándorlási és visszavándorlási adatokon kívül a magyarországi és ausztriai születésűek anyanyelv szerint való megoszlása. Az amerikai népszámlálás ugyanis kimutat 55.766 ausztriai születésű tótot és csak 107.954 magyarországi születésűt, holott Ausztriában tudvalevőleg nincsenek tótok, csak csehek és morvák, a kik külön vannak az amerikai statisztikában kimutatva. A horvátok közül is 68.602 van ausztriai születésűnek jelezve és csak 9.050 magyarországinak, holott Magyarországnak háromszor nagyobb a horvát anyanyelvű népessége mint Ausztriának és a kivándorlási mozgalom sem kisebb a magyarországi, mint az ausztriai horvátok között. A magyarországi németek közül viszont feltétlenül sokkal több abszolút számban is az amerikai kivándorló, mint az ausztriai németek közül, —maga az amerkiai bevándorlási statisztika is 1900-tól 1910-ig körülbelül 81.000 ausztriai, ellenben 173.000 magyarországi német bevándorlóról tud — mégis az amerikai népszámlálás szerint 157.977 ausztriai és csak 73.338 magyarországi születésű német lett volna az Egyesült-Államokban. Valószínű, hogy még a többi kimutatott nemzetiségek (különösen zsidók, csehek, szlovének, szerbek, ruthének) között is sok a magyarországi születésű, kik a téves feldolgozás folytán az Ausztriában szülöttek közé kerültek. Mindezek figyelembevételével azt hiszszük, nem járunk messze a valóságtól, ha az ausztriai és magyarországi születésű egyének együttes számának, 1,670.000-nek felét, kereken 800.000-et veszünk magyarországi születésűnek. Az amerikai népszámlálás még kimutatta azokat is, a kiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön született, a kik tehát külföldi bevándorlóknak már az Unióban született gyermekei. Olyan egyént, a kinek mindkét szülője Magyarországon született, 191.059-et, olyanokat pedig, a kiknek mindkét szülője Ausztriában született, 709.070-et talált az 1910. évi amerikai népszámlálás. Az említett hiba, bár nem olyan nagy mértékben — mert itt már nagyrészt régebbi bevándorlók gyermekeiről van szó — ezeknek az adatoknak is bizonyára rontja hitelességét, úgy hogy a magyarországi szülőktől származó, de már Amerikában született egyének számát legalább is 300.000-re becsülhetjük. Az 1910. évi népszámlálás időpontjában (1910. év közepén) tehát az EgyesültÁllamokban lévő magyarországi honosok számát 1,100.000 főre tehetjük. Ha már most e számhoz az Ausztriában és egyéb külföldön lévő magyar állampolgárok számát is hozzá veszszük, a másfél milliót jóval meghaladja (kb. 1,600.000) az a néptömeg, a mivel Magyarország a külföldi országok népességét gyarapította. Magyarország összes jogi népessége e szerint a népszámlálás időpontjában körülbelül 22,200.000-re tehető. A külföldön élő magyar állampolgárok közül legközelebbről érdekelhet bennünket az Ausztriában és BoszniaH erczegovinában összeírt magyar állampolgárok földrajzi eloszlása és elhelyezkedése. A 14. számú tábla (1. a 76. lapon) az Ausztriában talált magyar honos polgári népességet részletezi osztrák koronatartományok szerint, de egyúttal a származás magyarországi törvényhatóságát is adja. Néhány nagyobb ausztriai városnak, mint Bécsnek, Grácznak, Prágának, Brünnek, magyar honos népessége külön is ki van e táblán tüntetve. Megtudjuk ez összeállításból, hogy az Ausztriában talált magyar állampolgároknak majdnem fele, 147.856 ember, magában Bécs városában íratott össze, több mint egyhatoda (58.084), Alsó-Ausztria többi részeiben, úgy
