1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

41)* tj. városokban, azután Szepes és Szeben vármegyékben találjuk, tehát olyan törvényhatóságokban, a melyeknek jelentékeny német lakossága van. Hasonló ok folytán aránylag sok a német honos (140) a kis Brassó vármegyében, míg Trencsén és Nyitra vármegyékben a földrajzi közelség és egyébként is e vármegyék nagy területe növeli meg a német állampolgárok számát. A társországok fővárosába, valamint Nógrád, Krassó-Szörény és Hunyad vármegyékbe a bányászat és ipar fejlődése vonzza Németország fiait. Az olasz állampolgároknak majdnem 30%-a Ki unie városára esik, másik 30%-a pedig HorvátSzlavonországokra, a mit a földrajzi fekvés magyaráz meg, habár sajátságos viszont, hogy épen az Olaszországhoz legközelebb fekvő Lika-Krbava vármegyében mindössze 38 olasz állampolgár találtatott, a szlavóniai Pozega vármegyében ellenben 1.239 s számuk is itt szaporodott 1900 óta legjobban. A másik tengerparti vármegyében, Modrus-Rijekában már elég tekintélyes számú (526) olasz honos él, kiknek legnagyobb része a Kiuméval szomszédos Susakon íratott össze. Az anyaországban Budapesten és környékén kivül csak Hunyad vármegyében találunk nagyobb számmal olasz honosokat (823), kik leginkább fürészgyári és bányamunkások. 100-on felül van még olasz állampolgár Trencsén, Szepes, Zemplén, Krassó-Szörény és Szeben vármegyékben. A svájezi honosok Budapesten kívül sehol sem fordulnak elő tömegesebben ; a franczia állampolgárok pedig ugyancsak a fővároson kívül csak Trencsén vármegyében vannak említésre méltó számban (74), még pedig mint a trencséni gyapjúfonógyár alkalmazottjai. Nagybritannia és Írország honosainak több mint egy harmada él Budapesten ; nagyobb számmal még Fiúméban talált a népszámlálás angol állampolgárokat, leginkább a kikötőben veszteglő hajókon. Említésre méltó még a főváros melletti Alagnak és a komárommegyei Tatának nagyobb számú angol honos lakossága, mely trénerekből, zsokékból és ezek hozzátartozóiból áll, máshol angolok csak igen jelentéktelen számban fordulnak elő. Az orosz állampolgárok többségét a zsidók alkotják, kik Budapesten kívül leginkább az északi felvidék vármegyéiben terjedtek el a mult évtizedben, Budapesten és környékén kívül azonban számuk sehol sem éri el a százat. A földrajzi szomszédság daczára feltűnő kevés Magyarországon a román honos és 1900 óta is csak kevéssel szaporodott számuk. Leginkább a Romániával határos vármegyékben, mint Csíkban, Háromszékben, Brassóban, Szebenben és Krassó- Szörényben laknak, a fővárosban és környékén pedig körülbelül egy ötödrészük (411) tartózkodik. A kis Szerbia már jóval többel adózik népességünknek, a mennyiben kétszer annyi állampolgára tartózkodik Magyarországon, mint Romániának. Ezeknek több mint negyedrésze (1.034 lélek) a közeli Srijem vármegyében és Zemun tj. városban telepedett le, ötödrésze pedig Budapesten és környékén. A többiek a Szerbiával határos vagy közeleső többi vármegyékben és városokban találhatók, tehát Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyékben, valamint Újvidék, Versecz és Pancsova tj. városokban. A társországok fővárosa, Zagreb is 100-nál több szerb honost vonzott. A leginkább kertészettel foglalkozó bolgár állampolgárok elhelyezkedése már teljesen független a földrajzi fekvéstől : az ország minden részében feltalálhatók. Budapest és környékére esik számuknak majdnem egyharmada, egyebütt számuk csak Srijem vármegyében és Zagreb városban haladja meg a százat. Ez utóbbiaknak egy része a zagrebi egyetem hallgatója. Az utolsó évtizedben több mint kétszeresre növekedett a török állampolgárok száma. Leginkább Szlavóniában, Bács-Bodrogban és a Tisza-Marosszögén vannak, tehát a Törökországhoz legközelebb eső területeken. A népszámlálás alkalmával természetesen még a bukaresti béke előtti Törökország honosai szerepelnek e rovatban, kik legnagyobbrészt nem is törökök, hanem maczedóniai bolgárok. Foglalkozásuk szerint ezek csak kisebb részben kertészek, inkább ipari és bányavállalatokban vannak alkalmazva (különösen Tolnában, Gömörben, KrassóSzörényben), de sok közöttük a vásári árus is. A jelentékenyebb számmal előforduló külföldi állampolgárok között épen a török alattvalók szaporodtak meg legjobban a mult évtizedben, a mennyiben számuk 135"fi%-kal növekedett (1. a 12. sz. táblát a 72. lapon). Hasonló nagy növekvést értek el az orosz és a szerb alattvalók (125"4, illetőleg 125'3%), de a bolgár honosok szaporodása is alig marad el (120*9%) ezeké mögött. A román honosok már csak 30'0%-kal szaporodtak, az angol állampolgárok 25"2, a francziák 18'7, az olaszok 17'3%-kal. A legnagyobb tömegű osztrákok számának növekvése 9-8%, a német állampolgároké meg épen csak 7-8%. Mint az előző évtizedben, úgy most is a német állampolgárok szaporodtak legkevésbbé, a mit érthetővé tesz a Németbirodalomnak az utolsó két évtizedben tapasztalt rendkívüli fejlődése, a mely a régebbi nagy kivándorlást a minimumra szállította, sőt bevándorlási többletté változtatta. Az osztrák állampolgárok szaporodása is igen különböző volt koronatartományok szerint. Igaz, hogy ezt egészen pontosan nem lehet kimutatni, mert az előző népszámlálás alkalmával igen sok (több mint 15.000) osztrák állampolgárnak közelebbi illetősége nem volt megállapítható, míg az utolsó népszámlálásnálilyen, a felvétel nagyobb szabatossága folytán, csak mintegy 3.000 akadt. Mégis ki lehet venni ezekből az adatokból, hogy a régi német koronatartományokból a bevándorlás nagyon megcsökkent az utolsó évtizedben, ellenben igen megnövekedett az ú. n. kárpáti tartományokból, Sziléziából, Galicziából és Bukovinából, továbbá a tengermelléki tartományokból, ú. m. Isztriából és Dalmácziából. A mi a külföldi honosok nem szerint való megoszlását illeti, régi tapasztalat az, hogy a külföldiek között a férfiak többségben vannak. Az összes nem