1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
számban is alig növekedett a külföldi honosok száma, relative pedig számuk határozottan visszaesett 5'16%-ról 4'45%-ra. A vármegyei népességben aránylag jóval kevesebb a külföldi honos, de ott viszont növekedett arányuk 0'83%-ról 0'94-re. A tj. városok közül csupán Győrött és Marosvásárhelyt, azután néhány délvidéki városban (Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor, Versecz, Pancsova, Zemun) szaporodtak jobban a külföldiek, mint az összes lakosság. A déli városokban feltűnő a Balkánállamokból, különösen Szerbiából, Bulgáriából, Törökországból származó idegenek számának nagy növekvése. A vármegyék közül különösen Komárom, Liptó, Trencsén, Bács-Bodrog megyékben, azután Bereg és Borsod kivételével a Tisza jobbparti vármegyékben, továbbá Máramaros, Krassó-Szörény, Torontál, Háromszék, Hunyad, Maros-Torda, végül a társországokban Modrus-Rijeka, Pozega és Srijem vármegyékben észlelhetjük az idegenek nagyobbmérvű beözönlését. E felsorolt vármegyék túlnyomólag a határon feküsznek, más részükben pedig erősen fejlődő bánya- és nagyipari vállalatok vannak. Az ország valamennyi törvényhatósága között az idegenek legnagyobb arányát Fiume mutatja, a hol a külföldiek száma közel 20.000-re, a lakosságnak 39'83%-ára rúg. 1900 óta a külföldiek száma több mint 3000-rel növekedett, de minthogy az összes népesség növekvése nagyobb arányú volt, a külföldiek százaléka 42-82-ről 39'83-ra esett, a mi arra mutat, hogy kikötővárosunk fejlődése újabban valamivel egészségesebb irányt követ, a mennyiben most már túlnyomóan hazai népességből gyarapodik. Ezt egyébként már fentebb, a hol a népességnek születési hely szerint való megoszlásáról volt szó, megállapítottuk. Fiume után a legtöbb idegen honos található aránylag Zagrebben, 15-34 %, azután következik Pozsony 9*20, Varazdin 8*24, Zemun 6*44, Kassa 6'17, Osijek 5'9i, Sopron 5'öi% idegen állampolgárral. Budapesten már csak 5"0i külföldit talált a népszámlálás, habár szám szerint természetesen itt van a legtöbb idegen (44.102). Valamennyi felsorolt városban azonban csökkent 1900 óta az idegenek aránya, sőt több helyen, így Budapesten is, még abszolút számban is kevesebb külföldi van most, mint 10 évvel ezelőtt. Igaz, hogy Pcstmegyében ezzel szemben nagyon megnövekedett a külföldiek száma, a minek legnagyobb része épen a Budapest környéki községekre esik, de ha ezeket a községeket mint fentebb Nagy-Budapesthez számítjuk, a külföldiek aránya Nagy-Budapesten is leszáll 6'0%-ról 4-8%-ra ; az abszolút szám azonban némi növekvést mutat (50.670—51.183). A vármegyék közül a szlavóniai Pozega tűnik ki az idegen honosok legnagyobb arányával (7'ii%). Itt sok a régebbi csehországi települő, a kik egész falvakat alkotnak, az utolsó évtizedben pedig Brod környékére galicziai ruthének telepedtek nagyobb számban, úgy hogy a galicziaiak száma 10 év alatt 497-ről 4.406-ra nőtt. Ugyancsak galicziaiak bevándorlása folytán növekedett meg jelentékenyen a külföldiek száma Szepes vármegyében, a hol a lakosságnak 5-31 %-a idegen. Sárosban és Zemplénben kisebb ugyan az arányszám, 3'74 illetőleg 2*95%, de mindkét vármegyében és a szomszédos Ungban is erősen növekedett. Már az előző népszámlálás alkalmával rámutattunk arra, hogy ez a galicziai bevándorlás főképen mezőgazdasági jellegű és az amerikai kivándorlás által legrégebben sújtott vármegyékben a gazdasági munkaerő pótlására irányul. A galicziai bevándorlók leginkább gazdasági cselédek és munkások, elég gyakori eset azonban, hogy mint földvásárló telepesek jönnek be az országba és állandó lakosokká válnak. Zemplén vármegyében már két község van, Göröginye és Topolóka, a melyben a galicziaiak (leginkább rkat. lengyelek) többségben vannak. A galicziaiak bevándorlása már a 80-as évek óta tart és számuk 1880 óta a határszéli négy vármegyében így alakul : Galicziai illetőségű osztrák honosok Vármegye száma 1880 1890 1900 1910 278 1.704 , 3.852 5.822 733 1.512 4.855 6.806 Ung 74 215 1.154 2.153 Zemplén 654 1.G21 5.228 8.920 összesen... 1.639 5.052 15.089 23.706 A kivándorlók tízezreit a bevándorlás kétségtelenül ellensúlyozza némileg, bár kérdéses, hogy e népcsere előnyös-e az államra nézve. Elég magas még, 4'48%, a nem magyar honosok aránya a szlavóniai Bjelovar-Krizevci vármegyében, a hol hasonló okból, mint Pozegában, növekedett meg az idegenek száma. A 2%-ot meghaladja még a külföldi honosok aránya Moson, Liptó, Trencsén és Modruâ-Rijcka vármegyékben. Az utóbbi megyében az idegenek nagyobb fele a Fiúméval szomszédos Suâak városra esik, a hol a lakosságnak több mint 20 %-a külföldi állampolgár. Ezekkel szemben egész sora van azoknak a megyéknek, a melyekben a külföldiek száma elenyészően kevés. Különösen az alföldi és a legtöbb erdélyi vármegyében alig akad idegen. Szilágy vármegyében mindössze 58, Kis-Küküllőben 35 külföldi egyént talált a népszámlálás ; e számok a népesség 0'03 %-át is alig érik el. Hasonló alacsony arány mutatkozik még (O'i0%-on alul) Győr, Csongrád, Jász-NagykunSzolnok, Hajdú, Szatmár, Csanád, Kolozs, SzolnokDoboka, Torda-Aranyos és Udvarhely megyékben. A városok között Hódmezővásárhely mutat ilyen alacsony arányt (O 'Oß), de Kecskeméten is csak 0-18% a külföldi honos. Ha a külföldi állampolgárok számát a külföldön szülöttekével összehasonlítjuk, azt a feltűnő jelenséget tapasztaljuk, hogy a külföldön szülöttek száma az anyaországban jóval több, a társországokban pedig jóval kevesebb, mint a külföldi honosoké. Álljanak itt az összehasonlító adatok a két utolsó népszámlálásról :
