1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

226 + nem kell tehát bővebb magyarázat ahhoz, hogy ezek az eltolódások mit jelentenek. Az önálló iparosok között is nagyon megnövekedett a közép- és nagybirtokosok száma, 274-ről 401-re és érdemes megemlíteni, hogy itt is azokban az iparágakban látunk magas számokat (korcsmárosok, gyárosok, malomtulajdonosok), a mely iparágakban a zsidók nagyobb arányokban szerepelnek. Feltűnő, hogy a nyugdíjasok, tőkepénzesek, házbirtokosok és magánzók stb. csoportjában adataink szerint erősen megfogyott a közép- és nagybirtokosok száma. Ez annak a következménye lehet, hogy a magánzókat és ilyen általános névvel megnevezetteket, a mennyiben földbirtokuk volt, az utolsó népszámlálás a birtokosok közé sorozta, e miatt is szaporodott egyrészt a birtokosok száma. Fentebb már szóltunk arról, hogy az egyes foglalkozásokhoz tartozók hány %-ának van földbérlete. A 107. és 108. tábla, a mely ezeket az adatokat tartalmazza, egyúttal arra vonatkozólag is közöl adatokat, hogy a földbérlettel birok hogyan oszlanak meg bérletkategóriák szerint. A szövegben fentebb a 219* lapon közölt táblázat kivonatosan szintén közli az idevonatkozó adatokat. E szerint a földbérlettel birók (keresők) 10"8 %-ának van egy katasztrális holdon aluli, 55-3 %-ának 1—5 kat. hold, 24'4 %-ának 5—20 hold, 5-5%-ának 20—50 hold, 1-5 %-ának 50—100 hold és 2*5 %-ának 100 holdon felüli bérlete. Ha ezeket az arányszámokat a földbirtokosok megfelelő adataival összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy a földbérletnél csak a két középső kategória (5—20 és 20—50 kat. hold) van kisebb arányban képviselve, ellenben úgy a törpebérlet 5 holdon alul, mint az 50 holdon felüli kategóriák nagyobb arányban szerepelnek, mint a földbirtoknál. Különösen nagy a különbség a 100 holdon felüli kategóriánál, a mely a birtoknál csak 0'8%-ot tesz, a bérletnél ellenben 2-5 %-ot. Foglalkozásonkint vizsgálva a bérletkategóriák megoszlását, azt látjuk, hogy a törpebérlet aránya a véderőt nem tekintve, legalacsonyabb az őstermelésnél, a mi természetes is, mert itt vannak a földbirtokosok, a kiknek módjuk van nagyobb területet bérelni, másrészt maguk a földbérlők, a kik között szintén alig akad egy holdon aluli bérlettel biró, mért hiszen az ilyen törpebérlet főfoglalkozást nem nyújthat. Törpebérlet természetszerűleg legnagyobb arányban fordul elő a gazdasági cselédeknél és a munkásoknál, továbbá az őstermelésen kivüli foglalkozásoknál s itt is inkább a szegényebb és társadalmilag alantabb álló osztályoknál. így igen magas a törpebérlet (53*0 %) a bányamunkásoknál (mindig csak a földbérlettel birók százalékát értve), azután az ipari munkásoknál (37-o %), az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak csoportjában és a különböző ágbeli napszámosoknál. Legtöbb földbérlő (55'3 %) az 1—5 holdas kategóriába tartozik. Egyes foglalkozásokban az 1—5 holdas bérleti tipus nagy túlnyomóságra tesz szert, így a házi cselédeknél a földbérlőknek 67-o, a napszámosoknál 66-o, az értelmiségi szolgáknál 64-3 és a közlekedési segédszemélyzetnél 63'5 %-a tartozik ebbe a kategóriába. Minden foglalkozási csoportban dominál egyébként az 1—5 holdas földbérleti kategória, az egyetlen kivétel a bányászat, a hol a földbérlettel biroknak 51-9 %-a törpebérlő és csak 436 %-a bir 1—5 hold bérlettel. A többi bérletkategóriára nem terjeszkedünk ki, csupán a 100 katasztrális holdon felüli földbérletről ismertetjük még a felötlőbb adatokat. A mint a földbirtoknál, úgy a földbérletnél is ugyanazok a foglalkozási csoportok mutatják a legmagasabb arányszámokat, ha a 100 holdon felüli kategóriákat tekintjük. Míg országos átlagban a földbérlőknek csak 2-5 %-a bir 100 holdon felüli földbérlettel, ez az arányszám a katonatiszteknél 37'5 %-ra, a gazdasági tisztviselőknél 30'6, a kereskedelmi tisztviselőknél 18'6, az ipari tisztviselőknél 9*2, az önálló kereskedőknél 8-9 és a tulajdonképeni értelmiségnél 6-1%-ra megy fel. A katonatiszteknél ennek a magas arányszámnak nincs nagy jelentősége, minthogy alig egy-két esetről van szó (8 eset közül 3), a többi csoportoknál azonban mindenesetre jellemző a 100 holdon felüli bérlet magasabb aránya. Ezekre a csoportokra, különösen az őstermelésen kivül álló foglalkozási csoportokra, abszolút számban is elég jelentékeny rész esik, így a 100—200 hold földbérlettel biró 1838 kereső férfi közül csak 1586 (86-3 %) tartozott az őstermeléshez, a 200-tól 1000 holdig terjedő bérlettel biró 2764 férfi közül 2464 (89-3 %) és az 1000 holdnál nagyobb földbérlettel biró 1045 egyén közül 979 (93-7 %), nem kevesebb mint 618 tehát azoknak a kereső férfiaknak a száma, a kik 100 holdon felüli területet bérelnek, de főfoglalkozásuk szerint nem az őstermeléshez tartoznak. Az alábbi kimutatás képet ad arról, hogy a más mint őstermelési foglalkozáshoz tartozó földbérlők hogyan oszlanak meg foglalkozások szerint : =3 JA a M "o Általa ban 100 kat. holdon felüli Foglalkozási főcsoport 100-200 : hold 200-1000 hold 1000 kat. don felü Általa ban 100 kat. holdon felüli földbérlettel bir a kereső férfiak közül I. Őstermelés 1.586 2.464 979 5.029 II. A) Bányászat és kohászat B) Ipar 1 88 1 90 13 2 191 C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés 96 3 135 3 36 1 267 7 II. Összesen 188 229 50 467 III. Közszolgálat és szab. fogl. ... IV. Véderő 51 4 56 3 16 123 7 V. Kül. ágb. k. m. n. napszámosok VI. Házi cselédek — — VII. Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. VIII. Egyéb és ism. foglalkozások 8 1 11 1 — 19 2 Mindössze 1.838 2.764 1.045 5.647 A száz holdon felüli bérletnél a kereskedelem még jobban kiválik magas számaival, a mennyiben