1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

225 + arányszámok az átlag körül mozognak, de érdekes, hogy az önállók között jóval több az egészen törpe birtokos is, mint akár a tisztviselők, akár a munkások között. A magasabb birtokkategóriákban az önállók előnye természetesen még kifejezettebb, de már csak a munkásokkal és nem a tisztviselőkkel szemben. A 100 holdon felüli birtokkategóriában a tisztviselők mindegyik iparforgalmi csoportban kedvezőbb arányszámot mutatnak, mint az önállók, sőt a közlekedésnél már a 20—50 holdig terjedő kategóriától kezdve. Ha csak foglalkozási csoportok szerint tekintjük a 100 holdnál többel birók arányszámait, úgy meglepő, hogy a legmagasabb arányszám a közszolgálatnál mutatkozik, itt a kereső férfiak 0-87 %-ának van 100 holdnál nagyobb birtoka, messze áll már ettől a nyugdíjasok és tőkepénzesek 0*36 %-ot tevő arányszáma. Azután a kereskedelem következik 0'29 %-kal, a mely még mindig magasabb, mint az őstermelésnél mutatkozó viszonyszám (0*28). A többi foglalkozási csoportban már egészen jelentéktelenek az arányszámok, bár azok sok helyütt nagy szélsőségeket takarnak ; pl. a közlekedésnél csak 0*05 % a 100 holdon felüli birtokosok száma, a közlekedési tisztviselőknél azonban ez az arányszám 0'4i-re megy fel. Még érdekesebb, hogy a kereskedelemnél az önállók közül 0'47 % bir 100 holdnál nagyobb birtokkal, a tisztviselők közül pedig 0-48 %, ellenben az egyéb segédszemélyzetnél a szám oly kicsiny, hogy még a 0'0i %-ot sem éri el. Általában feltűnő, hogy az önálló kereskedőknek és a kereskedelmi tisztviselőknek aránylag milyen nagy része bir közép- és nagybirtokkal. Hogy a közép- és nagybirtokosok foglalkozási viszonyairól tiszta képünk legyen, álljon itt a következő kimutatás, mely a 100 holdon felüli birtokkal birók (kereső férfiak) abszolút számát adja foglalkozási csoportok szerint. Foglalkozási főcsoport I. őstermelés II. A) Bányászai és kohászat .. B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés II. összesen.. III. Közszolgálat és szab. fogl... IV. Véderő V. K. m. n. napszámosok VI. Házi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozások... Mindössze.. E szerint a 8.296 egyén közül, a kinek 100—200 hold birtoka van, csak 6.622, vagyis 79'8 % tartozik az őstermeléshez, a 200—1000 holdas birtokosok Népszámlálás. VI. ál 8 földbirtokkal bir a kereső férfiak közül 6.622 4.363 1.390 12.375 1 2 2 5 229 141 38 408 358 282 56 696 52 46 3 101 640 471 99 1.210 826 908 147 1.881 62 51 21 134 1 _ 1 142 142 22 306 3 5 — 8 8.296 5.940 1.679 15.915 közül 73-4 % és a nagybirtokosok közül 82-7 %. Különösen a 200—1000 holdig terjedő középbirtokoknál feltűnő nagy a nem őstermeléssel foglalkozók szerepe. Két foglalkozási csoport tűnik ki, a melyek különösen nagy számmal szerepelnek a közép- és nagybirtokosok sorában, ez a közszolgálat és a kereskedelem. A régi birtokososztály depo«szedálódását és a birtokoknak idegen kézre jutását mutatják ezek a száraz számok. Hogy a közszolgálatban 1881 kereső férfinak van 100 katasztrális holdnál nagyobb birtoka, ez csak nagyon kis részben jelenti azt, hogy a birtokok az értelmiségi foglalkozással nyert szerzemények, túlnyomórészt azt jelenti, hogy a régi nemesi birtokos-osztály mind nagyobb és nagyobb mértékben kényszerül hivatalt vállalni, hogy megcsökkent birtokából megélni tudjon. Ezzel szemben az a 696 kereskedő, a ki 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokot vallhat magáénak, e birtokot nem mint öröklött birtokot hozta magával, hanem túlnyomórészt épen foglalkozása révén szerezte. Hogy ez a folyamat a mult évtizedben milyen irányú volt, azt a következő adatokból is szemlélhetjük, a melyek már nem a kereső férfiakra, hanem az összes népességre vonatkoznak, minthogy az adatok az 1900. éviekkel csak így hasonlíthatók össze : Foglalkozási főcsoport 100 holdon felüli birtokosok száma Szaporodás vagy fogyás 1900 1910 szám szerint 13.766 15.127 1.361 9-» 9 6 - 3 — 33' s 336 463 127 37' B 590 758 168 28' b 149 131 - 18 — 12-1 1.084 1.358 274 25-s 2.439 2.328 — 111 — 4-s 137 214 77 56-8 2 1 - 1 — 50-8 924 579 — 345 — 37-a 18.351 19.632 1.281 7-0 I. őstermelés.... II. A) Bányászat B) Ipar C) Keresk. és hitel D) Közlekedés . II. összesen III. Közszolg. és ! bad foglalkozások IV. Véderő V. Napszámosok VI. Házi cselédek fül. Nyugdíjasok, tőkepénzesek, házbirtokosok és egyét foglalkozásúak ... Összesen Egészen világosan látszik ezekből az adatokból a közép- és nagybirtok eltolódása a régi birtokos és honoráczior osztály kezeiből más osztályok kezeibe. A 100 holdon felüli birtokosok száma a tulajdonképeni értelmiségnél megfogyott, ellenben az iparhoz és kereskedelemhez tartozóknál erősen megnövekedett. Különösen a kereskedelmi tisztviselők között szaporodott meg nagyon a 100 holdon felüli birtokosok száma. 1900-ban még csak 159 volt ilyen, 1910-ben már 217 ; önálló kereskedő pedig 1900-ban még csak 428 bírt 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokkal, 1910-ben már 534. A felekezeti adatokból tudjuk, hogy az önálló kereskedőknek és a kereskedelmi tisztviselőknek több mint a fele zsidó vallású, 15 a*