1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
199 + Ugyancsak igen kedvező a kép a bányászoknál, kiknek száma nagy mértékben növekedett s a magyarul nem tudók száma ennek dacára 9-6 %-kal megcsökkent (a magyarul tudók száma viszont ebben a foglalkozási csoportban 73.904-ről 124.919-re, vagyis 69 %-kal növekedett 10 év alatt). A véderő csoportjában, a melynek népessége mérsékelten növekedett, de e mellett a magyarul nem tudóké jelentékenyen csökkent, a fiatalabb nemzedék magyar nyelvtudásának gyors terjedése jut kifejezésre. Ha a népességet keresőkre és eltartottakra bontjuk, kiderül, hogy a magyarul nem tudók száma lulajdonképen csak a túlnyomólag kiskorúakat és nőket magában foglaló eltartottak csoportjában növekedett, a keresőknél minden foglalkozóiban csökkent (a nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. csoport kivételével). Az adatokat nem részletezzük itt újra foglalkozási csoportok szerint, csak keresők és eltartottak szerint nyujtunk áttekintést a következőkben : Megnpvezés összes szám Magyarul tudók Magyarul nem tudók Megnpvezés összes szám 1900 1910 szaporodás 1900 1910 szaporodás Megnpvezés 1900 1910 1900 1910 szaporodás 1900 1910 szaporodás Megnpvezés 1900 1910 1900 1910 szäm szerint % 1900 1910 szám szerint Keresők 7,531.751 9,306.504 7,750.973 10,513.560 4,532.287 5,503.962 5,198.498 6,621.918 666.211 1,117.956 14-T 20-s 2,999.464 3,802.542 2,552.475 3,891.642 - 446.989 89.100 - 14-s 2\i Eltartottak 7,531.751 9,306.504 7,750.973 10,513.560 4,532.287 5,503.962 5,198.498 6,621.918 666.211 1,117.956 14-T 20-s 2,999.464 3,802.542 2,552.475 3,891.642 - 446.989 89.100 - 14-s 2\i Összes népesség 16,838.255 18,264.533 10,036.249 11,820.416 1,784.167 IT 8 6,802.006 6,444.117 - 357.889 — 5-s A keresők közt e szerint a magyarul tudók száma nem növekedett olyan nagy mértékben, mint az eltartottak közt, de viszont a keresőknél a magyarul nem tudók száma igen jelentékenyen megcsökkent, míg az eltartottak körében még nem is indult fogyásnak. Hogy melyik csoportnál volt kedvezőbb a fejlődés, azt a két viszonyszám különbözete fejezheti ki legvilágosabban, ez pedig a keresőknél 29'6 (14'7 + 14-9), míg az eltartottaknál csak 18'0 (20'3—2'3). Ez is erős bizonyíték a mellett, hogy a magyar nyelvet az élet jobban terjeszti, mint az iskola, mert a felnőttek körében a magyar nyelv ismerete határozottan nagyobb mértékben haladt előre, mint a gyermekek és az otthonülő nők körében. g) Műveltség. A milyen nagyok a különbségek az egyes foglalkozásokhoz tartozók között felekezeti és nemzetiségi stb. tekintetben, olyan nagy szélsőségek mutatkoznak az elemi műveltség, az irni-olvasni tudás terén is. A 87. sz. táblán (1. a 269. lapon) közöljük az erre világot vető adatokát, ?a melyből kivesszük az egyes foglalkozási csoportokra vonatkozókat a Magyarbirodalomról, mindjárt kiegészítve az 1900. évi adatokkal : Foglalkozási főcsoport Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 100 Foglalkozási főcsoport férfi női összes kereső és eltartott Foglalkozási főcsoport kereső eltartott kereső eltartott kereső eltartott kereső és eltartott • egyén közül irni-olvasni tudott 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 I. Őstermelés 58-a 64'« 32-0 35-8 40-9 51i 36*» 43-s 52-8 61-s 35-3 41-0 43-4 49-s II. A) Bányászat és kohászat 70-t 74S 33-1 34-t 63- a 71'* 43-6 50-t 70-1 74' s 40-t 45-4 50s 55-9 B) Ipar 86"6 89-0 401 41-1 70-e 79-8 57-9 61' 8 83-9 87' » 51-* 55-8 65-« 69s C) Kereskedelem és hitel 92-1 93-3 52-0 52-6 69'a 77-3 68-4 71-t 87-9 90-t 63'3 65-e 73s 75-» D) Közlekedés 86s 90-1 43-0 45' » 91-4 95-0 59-8 65-0 87-1 90-t 54-t 59-o 64s 69-1 II. Bányászat, ipar-forg. összesen 86-7 89 "a 42-0 43-s 70'o 79'» 58'c 63-1 84-9 87-n 53-4 57-. 66-1 69-8 III. Közszolgálat és szabad foglalk.... 96-8 96 a 65i 57-Ï 90-8 93o 72-4 75-0 95-7 96-1 67-1 69-8 77-R 80-9 IV. Véderő 85-0 89-a 39-7 43-0 — — 73'» 76 "6 85-0 89-9 64-0 67-« 82-s 86-0 V. K. m. n. napszámosok 52-4 57-3 32-4 33» 35-0 42-! 33-0 41-1 45*9 52-a 33» 38-s 39-1 44-» VI. Házi cselédek 65-s 72-7 32-7 37-7 67-« 76-4 43-4 51-4 67-4 76-1 39-7 46-7 64-7 73-s VII. Nyugdijasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozásúak ... 1 70-7 80'o 55-4 j 50-8 73-s 48-7 j 61B 64-0 65'« |ö2S 77-7 42-3 j- 65-» 71-0 59» 1 51*8 76-7 44*9 1 57*8 73-3 48-s Mindössze 66-0 72-1 35-4 38s 47' « 61-o 43-t 49s 60-t 69't 40s 46s 49h 56't Egészen téves képet kapunk, ha az egyes foglalkozásokon belül az összes népesség adatait hasonlítjuk össze, mert az egyes foglalkozási csoportokban igen különböző a keresők és eltartottak megoszlása, ehhez képest az irni-olvasni nem tudó gyermekek igen különböző arányban vannak képviselve, a mint ezt az illető fejezetnél láttuk. Azért van, hogy a véderő csoportjánál — a mely tulajdonkép valamennyi foglalkozási csoportból tevődik össze — mutatkozik a legnagyobb arányszám (86-0%) s még az értelmiség (80-2) is jóval elmarad a véderő mögött. Az eltartottak arányszámait csak a teljesség kedvéért óhajtván közölni, a továbbiakban csupán a? í~ Á / /r^ V <? m » % T<
