1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

197 + a nem magyar anyanyelvűek magyarul tudására vonatkozó adatokból is meglátszik (1. 95. sz. tábla 13. és 15. rovatát a 296. lapon), a nők aránya itt is a nagyobb poliglottságra mutat. A mely foglalkozásoknál az önállók, tisztviselők és egyéb segédszemélyzet adatai külön is közölve vannak, mindenütt az a sorrend, liogv a magyarok közül legkevesebb az egynyelvű a tisztviselőknél, több az önállóknál és még több az egyéb segédszemélyzetnél. A három társadalmi osztály különböző műveltsége s részben különböző kormegoszlása (önállók •— egyéb segédszemélyzet) eléggé megmagyarázzák ezt a sorrendet. Nem érdektelenek az egyes ipari foglalkozásokhoz tartozó keresők különböző nyelvismeretére vonatkozó adatok sem. Minthogy ezek az adatok az említett 95. sz. táblán nem foglaltatnak, itt adjuk azokat az anyaországról : Önállók Segédszemélyzet (tisztviselők nélkül) A nom Az összes •s SS s A nem Az összes 3 8« magyar keresők magyar keresők Keresők összes Ss" anyaközül Keresők összes anyaközül Iparcsoport száma 5.2 s S» S nyelvűek közül általában száma « O 2 rA nyelvűek közül általában a.S * ^ > a magyarul tudott 5! A magyarul tudott százalókban százalékban 1910 1900 1910 1900 1910 1910 1900 1910 1900 1910 Asztalos, ács, bognár stb.... 46.130 54.766 62-« 46-0 50-8 78-1 80-8 65.883 87.609 68-8 47-1 58-1 79-7 85-» Borbély és fodrász 7.734 11.890 42-5 56-7 66« 76« 85-1 9.797 12.882 61-5 61-8 70-Í 81-8 88-7 Czipész és csizmadia 57.800 61.317 60s 52-0 57-0 83-7 86-1 47.294 63.132 74-a 48-B 62-5 82-0 88 "B Korcsmáros, vendéglős stb. 28.813 34.903 30-3 60-S 55'u 79-7 82-B 52.772 58.548 54-8 42-0 52-a 77-5 83-9 Kovács, lakatos stb 33.041 36.896 63« 52-0 53-s 82-6 83-8 72.425 103.480 63-1 52-4 63-0 84-0 89-s Kőműves 10.846 16.768 65-» 41-8 49-S 70-a 76'a 47.758 64.410 70-4 41-3 52-a 69-a 77-S Könyv- és kőnyomdász 606 971 17-a 57-1 77-6 88-1 95-1 10.714 15.310 47-7 70« 79-e 93-4 96-1 Mészáros és hentes 11.878 13.544 46-« 56-s 63-« 84-8 87-s 15.272 18.533 60M 58-4 70-4 85-r. 91-1 Molnár 12.472 11.762 59-8 30-2 35 B 64*< 67-1 25.799 27.263 70-8 36-5 47-8 72-8 79-8 Pék 4.749 5.418 31-8 53-7 59-8 77-8 82-0 11.929 14.752 54-0 508 58-8 78-5 83-a Szabó, szűrszabó, varrónő stb 54.098 63.321 53-D 46-s 56-0 80-7 86-0 42.283 69.549 65-B 54*o 68-1 85-s 91-8 Szűcs 4.406 4.545 49* 42'B 40'« 69» 65-3 3.160 3.626 55-8 34-4 41-1 61-8 67-3 Takács, posztószövő stb. ... 8.510 5.827 79-7 24-8 24-8 59» 59-» 10.273 18.374 69-3 20-6 32-6 44-4 56-1 Egyéb iparágak 101.882 118.093 52-« 38-0 45-8 72-1 76-i 228.000 327.487 63-8 31-4 43-a 65-7 76'a összesen 382.965 440.ÛH1 Si-o 44-t 50-8 77-fl 80-» 643.359 884.955 64-4 40-t 51-o 74-a 82-o Az ipar egyes kategóriái között — mint látjuk — igen nagy különbségek vannak. A magyar anyanyelvű önálló iparosokat tekintve legtöbb a csak magyarul tudó a takácsok, kőművesek, kovácsok, lakatosok, asztalosok, ácsok, továbbá a czipészek, csizmadiák, molnárok közt, tehát a határozottan falusi jellegű foglalkozásoknál, ellenben legkevesebb a túlnyomóan városi iparágakban, mint a milyenek a nyomdászok, korcsmárosok, pékek, borbélyok, mészárosok és hentesek. Ez utóbbiaknál az is hozzájárul az arányszám lenyomásához, hogy sok köztük az izraelita vallású, a kiknek többnyelvűsége köztudomású. A segédszemélyzetnél hasonló a sorrend azzal a különbséggel, hogy az arányszámok jóval magasabbak mint az önállóknál, de e mellett -a szélsőségek nem oly nagyok az egyes iparágak között. Legtöbb a csak magyarul beszélő a magyar nyelvű czipész és csizmadia segédek (74-2 %), legkevesebb a magyar nyomdász segédek közt (47*7 %). Ha iparágankint hasonlítjuk össze az önállók és segédek arányszámait, azt az érdekes megfigyelést tehetjük, hogy majdnem minden iparágban jóval több a csak magyarul tudó a segédek, mint az önállók körében, a mi természetesnek is látszik. Annál feltűnőbb, hogy két iparágnál : a kovácsoknál és lakatosoknál, azután a takácsoknál a segédek mutatkoznak inkább többnyelvűeknek. Ez azzal magyarázható, hogy az önállók egyenletesen vannak eloszolva az országban, tehát tiszta magyar vidékekre is megfelelő hányaduk esik, az e csoportokba sorozott segédszemélyzet azonban nagyobbrészt nemzetiségi vidékeken lévő gyárakban dolgozik s így többnyelvűsége érthető. A csak magyarul tudók és a nem magyar anya • nyelvűek közül magyarul tudók arányszámai között itt is meg van nagyjából az az ellentét, a melyről fentebb megemlékeztünk. A mely iparágnál az előbbi arányszám magas, ott az utóbbi rendesen alacsony és viszont. Az önállóknál a végleteket ugyanannál a két iparágnál (nyomdászok és takácsok) látjuk, a melyeknél a csak magyarul tudók arányszámainak végletei is mutatkoztak. Természetesen itt attól is sok függ, hogy az illető iparágban maguk a magyar anyanyelvűek milyen arányt foglalnak el. Minél több ugyanis valamely iparágban a magyar anyanyelvű, annál többen tudnak abban az iparágban a nem magyarok közül is magyarul. Azért látjuk, hogy az iparos segédeknél is a nem magyar nyomdászok között van a legtöbb magyarul tudó (79-o %), legkevesebb pedig a takács segédek közt (32'5 %), a két szélsőséget tehát ugyanaz a két iparág képviseli, mint az önállóknál. Iparágankint hasonlítva össze az önállók és segédek