1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

ELŐSZÓ. A magyar szent korona országai 1910. évi népszámlálásáról készült közlemények befejező, összefoglaló kötetét veszi most kézbe az olvasó. Azóta, hogy a népszámlálás megtörtént, kevés liiján egy decennium újra lepergett. A népszámlálási művelet teljes befejezése, az anyagnak az összes fontos szempontok szerint való tagolása s tudományos kommentálása azonban rendszerint oly nagy, s a dolog természeténél fogva kései munka, hogy az előző évtizedben sem készülhetett el sokkal hamarább. Most pedig sok szomorú akadály, az évtized felének kemény harczokban, eddig ismeretlen nehézségek közt küzdelmesen, kinosan történt múlása s a mű szerkesztésével és megírásával megbízott tisztviselőnek más fontos és halaszthatatlan statisztikai munkálatokkal (választójogi reform, majd a béketárgyalások anyagának előkészítése) való hosszas elfoglaltsága bőséges magyarázatát adja a késedelemnek. Ötödik modern népszámlálása volt az 1910. évi a Magyarbirodalomnak. Hivatalos statisztikánk elégtétellel tekinthet vissza erre az ötször megújult nagy munkájára. Módszerei egyre tökéletesedtek, megfigyelései mindig mélyebbek ós átfogóbbak voltak, s munkájának komolyságát, növekvő tudományos értékét, a pontosságra törekvő lelkiismeretes gondját a nemzetközi statisztikának hivatott fórumai mindaddig teljes elismeréssel illették, a mig a háború rossz szelleme a tisztán látó, nyugodt szemeket vérbe nem borította. De elégtétellel nézhet vissza maga a magyar nemzet is ötven évi becsületes munkájának azokra a kulturteljesítményeire és gazdasági eredményeire is, a miket az öt népszámlálás kötetei — az egyes évtizedek fejlődésének zárszámadásai — szemléltetnek. Hogy hogyan árasztotta szét a magyar kultura melegét a végekre, hogyanemelkedett a gazdasági jólét még a természettől mostohábban ellátott vidékeken, is, hogyan fejlődött, iparosodott a hegyek pásztornépe is, hogyan emeltek nagyforgalmú városokká a központból szétfutó sinpárok nem egy elmaradt falut: az mind kiolvasható az öt népszámlálás köteteiből. És kiolvasható az is, hogy az államfentartó magyarság mivel tudott tért nyerni: központi elhelyezkedésével, nagyobb propagativ képességével, a gazdasági központok növekvő vonzóerejével, a gazdasági műveltség terjeszkedésével; erőszakos eszközök, mesterséges műveletek a magyar faj területét nem tolták ki semmivel.