1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

183 + az 1000 holdon felüli birtokosok közt a 200—1000 holdas » » .. 80-a a 100- 200 » » » ... 62-9 az 50- 100 » » » ... 54-8 a 20- 50 » » » ... 46-r a 10- 20 » » » ... 40'« az 5— 10 » » » ... 37-4 az 5 holdon aluli » » ... 39-1 százalék. Ez a sorozat kedvező képet mutat a magyarságra nézve annyiban, hogy a magasabb birtokkategóriákban több a magyar, mint az alacsonyabbakban, a közép- és nagybirtok révén tehát a magyarság föltétlenül jóval nagyobb részét birja kezében a területnek, mint a nemzetiségek. Ha azonban e számokhoz hozzávesszük azt, hogy a gazdasági munkásoknak 55'7 %-a, a gazdasági cselédeknek pedig épen 69" 1 %-a magyar anyanyelvű, e számsor már egy igen nagy szocziális aránytalanságra mutat rá. Bizonyítja ugyanis azt, hogy a magyar mezőgazdasági népességben sokkal kevesebb a birtokos és sokkal több a birtoktalan proletár-elem, mint akármelyik másik nemzetiség parasztságában. Egyébként erre nézve a következő összeállítás nvujt pontos felvilágosítást (az anyaországról) : M _ Ebből gazdasági . , S

Z

0I • cseléd és munkás Anyanyelv gazdasági népesség Jg®. o/oba

n Magyar 5,387.485 2,472.744 45'» Német 924.091 234.462 25M Tót 1,342.988 405.234 30 a Román 2,493.219 696.456 27'» Ruthén 389.820 78.026 20-o Horvát 133.516 26.389 19-s Szerb 350.876 129.249 36's Egyéb 220.294 86.759 39'« összesen.7^7 11,242.289 4,129.319 Ifi A magyar anyanyelvű mezőgazdasági népességnek e szerint közel fele, 45"9 %-a birtoktalan, míg a ruthéneknek és horvátoknak csak 20 %-a. A három legnagyobb nemzetiségnél, a németnél, tótnál és románnál is csak 25—30 %-a a mezőgazdasági népességnek tartozik a birtoktalanokhoz. A magyar után legrosszabbul áll — az »egyéb« alatt összefoglalt kisebb nemzetiségeket figyelmen kivül hagyva, kiknek magas arányszámát valószínűleg a czigányok idézik elő — a szerb, de ennek is csak 36*8 %-a nem birtokos. Ez a számsor egyúttal megmagyarázza azt, hogy miért szaporodik a magyarság a városokban olyan nagy mértékben és hogy miért keletkeznek magyar nyelvszigetek nemzetiségi területeken lévő városok és iparvállalatok révén. Az ipar, különösen a nagyipar, ugyanis első sorban a mezőgazdaság vagyontalan rétegeiből szaporítja munkásait s minthogy ebben a magyarságnak van legnagyobb tartalékja, természetes, hogy a magyarság szolgáltatja a legnagyobb kontingenst a nemzetiségi területeken fejlődő városok és iparos községek gyáraihoz és bányavállalataihoz. Az erdészet csoportjainál a magyarság aránya igen alacsony, csupán 30"o %, a mit eléggé érthetővé tesz az, hogy erdeink leginkább a perifériákon, a nemzetiségek által lakott vidékeken vannak. Az erdészettel foglalkozók leginkább románok (25'6 %), tótok (18'7) és feltűnő sok köztük a ruthén is, 157 %. Az egyéb őstermeléssel foglalkozók kis csoportja túlnyomóan a magyarokból (57'2 %) és németekből (27-4) kerül ki. Az egyes iparágak közül körülbelül ugyanazok a legmagyarabbak, a melyeket a birodalmi adatok ismertetésénél felsoroltunk, azzal a különbséggel azonban, hogy minden iparágnál 3—6-tal magasabb a magyarság arányszáma, mint az egész birodalomban, így az önálló nyomdászoknak már 81*2 %-a magyar az anyaországban, az önálló czipészeknek 69"0, a szabóknak 67'7, a mészárosoknak 67*5 %-a. Ugyanezek az iparágak vezetoek magyarság tekintetében a munkásoknál is, a hol még a kovácsok és lakatosok is csatlakoznak hozzájuk. Feltűnő kevés azonban a magyar a takácsok és posztószövő munkások közt (34'2 %), minthogy textilgyáraink többnyire nem magyar vidékeken keletkeztek. Valamennyi foglalkozási csoport közül legnagyobb a magyarság aránya a közlekedésnél, a hol 79'2 %-ot ér el, magasabbat, mint a közszolgálat és szabad foglalkozásoknál, a hol 78*2 %-ra emelkedik. A mi a tíz év alatti fejlődést illeti, a magyarság aránya az egyes foglalkozási csoportokban következőkép változott (az anyaországban) : A magyarság „ , « , . . arányszáma a

rányFoglalkozasi csoport 19

00- 1910- ^ ban ben k

edése I. Őstermelés 46 « 47*7 i-i II. A) Bányászat stb 35\ 49'o 13'a B) Ipar 58's 62's 4'o C) Kereskedelem és hitel 68'« 71'« 3'o D) Közlekedés 74'í 79

s 5'i II. Általában..." 61-o 65« 4-n III. Közszolgálat és szab. foglalk.... 75-s 78'a 2-» IV. Véderő 54-T 69-< 4i V. K. m. n. napszámosok 46-i 51-o 4'9 VI. Házi cselédek 64*7 69-a 4 « VII. Nyugdíjasok stb \ M>> 6

Q.

o ^ VIII. Egyéb és ism. foglalkozások... / Általában 51t 54' s 3'\ A magyarosodás, illetőleg a magyarság térfoglalása, mint látjuk, foglalkozásonkint igen különböző. Míg az őstermeléshez tartozóknál, kiknek különben is legkisebb százaléka magyar, csak l'i-del ment feljebb a magyarság arányszáma, a bányászatnál 13'6-del javult meg. Nagy része van ebben annak, hogy magyar vidékeken (Komárom, Borsod) nagy szénbányák keletkeztek, másrészt nem magyar vidékeken fejlődő bányatelepekre is első sorban a nagyszámú magyar mezőgazdasági munkáselem tódul. Ezért is olyan csekély a magyarság fejlődése az őstermelésnél s különben is az őstermelő lakosság a legkonzervatívabb nyelvi tekintetben. A bányászaténál jóval kisebb, de még mindig erőteljes fejlődés mutatkozik a közlekedésnél (+ 5-i %), a véderőnél (4- 4'7), a napszámosoknál (+ 4"9) és a házi cselédeknél (+ 4'6).