1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

180 + hogy a közép- és nagybirtoknak 1910-ben kisebb része volt izraelita kézben, mint az előző népszámláláskor, hanem csak azt, hogy a zsidó vallású birtokosok száma fogyott meg viszonylag. Egyéb adataink azonban azt mutatják, hogy az aránylag kisebb számú izraelita birtokosok több földet bírnak, mint tíz év előtt s ezen kivül nem szabad feledni, hogy — a mint a földbirfcokviszonyokra vonatkozó adatok ismertetésénél látni fogjuk, — sok földbirtok van más foglalkozásúak, különösen kereskedők kezében. Már a zsidókra vonatkozó részletes adatokból, a melyek mind azt mutatják, hogy az izraeliták minden foglalkozásnál nagyobb arányban vannak az önállók, mint a segédszemélyzet közt, sejteni lehet, hogy az egyes felekezetek népességének társadalmi megoszlása tekintetében jelentékeny különbségek vannak. Ha a társadalmi megoszlás jellemzésére a szokott felosztást (önállók, tisztviselők, egyéb segédszemélyzet) alkalmazzuk, a Magyarbirodalom adatai felekezetek szerint így alakulnak : 1 Társadalmi osztály Összes népesség Római katholikus Görög katholikus Református Ágostai hitvallású evangélik. Görög keleti Unitárius Izraelita Egyéb 1 Társadalmi osztály Összes népesség vallású szám szerint 1. Önállók (polgárság), 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 11,363.819 792.004 8,730.664 5,476.425 389.744 5,021.969 1,194.843 30.133 800.532 1,267.976 94.669 1,258.684 785.509 61.913 492.721 2,052.663 43.709 890.791 42.182 4.187 27.927 533.455 166.717 232.286 10.766 932 5.754 1. Önállók (polgárság), 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 20,886.487 10,888.138 2,025.508 2,621.329 1,340.143 2,987.163 74.296 932.458 17.452 Társadalmi osztály Róm. kath. Gör. kath. Ref. Ág. hitv. ev. Gör. kel. Unit. Izr. Egyéb A római kath. A görög kath. A református Az ág. h. ev. A görög keleti Az unit. Az izr. Az egyéb Az összes népesség-ből Társadalmi osztály vallású °/o-ban vallásúak közül Az összes népesség-ből Társadalmi osztály vallású °/o-ban esett az egyes társadalmi osztályokra •/<, 1. Önállók (polgárság) ... 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 48'a 49'a B7'B 10'B 3-8 9'a ll'i 12-0 14-4 6's 7-8 5-c 18-1 5-B 10'B 0-4 0-6 0-8 4-7 21-1 2-7 0-1 0-1 0-1 50-3 3 6 46-1 59-0 1-s 39-5 48'4 3-e 48-0 58'e 4'< 36-s 68-7 1-5 29'8 56-8 5-c 37-e 57-2 17-8 24'S 61-7 5-3 33-0 54-4 3'8 41-8 1. Önállók (polgárság) ... 2. Tisztviselők (értelmiség) 3. Egyéb segédszemélyzet (munkások) Összesen 52-1 9"i 12' 6 6\ 14' s 0' 3 4-6 0-1 lOO'o lOO'o 100-O lOO'o 100' O 100' o 100' o lOO'o lOO'o A különbségek tényleg igen nagyok az egyes felekezetek közt. A görög keletieknek pl. 68*7 %-a tartozik az önállókhoz, a reformátusoknak csak 48*4 %-a. Az izraelitáknak 17'9 %-a az értelmiségi osztályhoz számít, a két görög felekezetnek ellenben csak 1'5 %-a. Végül a proletárelemek arányszáma a zsidók között csak 24'9 %, s a görög keletiek közt is csak 29"S %, ellenben a róm. katholikusoknak s még inkább a reformátusoknak közel fele (46'i ill. 48'0 %) a vagyontalan munkássághoz tartozik. Legrosszabb tehát a szocziális helyzete annak a két felekezetnek, a mely a magyarságnak legnagyobb részét magában foglalja s már ezek a számok is jelzik, a mit majd a megfelelő helyen látni fogunk, hogy a magyarság szocziális megoszlása jóval rosszabb, mint a többi nemzetiségeké. Más irányban világítja meg a helyzetet, ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes társadalmi osztályok tagjai hogyan oszlanak meg felekezetek szerint, a mire a fentebb közölt táblázat szintén módot nyújt. Az önállók közt az országos átlaghoz képest csak a római katholikusok és reformátusok szerepelnek kisebb aránynyal, a többi felekezetek mind jobban vannak képviselve a polgárság soraiban, mint általában a népességben. Legnagyobb a különbség a görög keletieknél, kik a népességben csak 14*3 %-ot tesznek, a polgárság közt ellenben 18'i %-ot. Az értelmiségi osztályban a zsidók tűnnek ki rendkívül magas aránynyal (21'i %), mely majdnem ötszörösen múlja felül népességi arányukat. Kivülök még csak az ágostaiak és az unitáriusok aránya kedvezőbb az átlagosnál. Legkevésbbé vannak pedig képviselve az értelmiségben a görög katholikusok és görög keletiek, majdnem csak harmadrész olyan arányban, mint az összes népességben. Végül a munkások közt a viszony fordított, mint a polgárságnál, itt épen a római katholikusok és a reformátusok arányszámai magasabbak az átlagosnál, tehát kedvezőtlenebbek, míg ellenben különönösen kedvezőek a görög keletieké és az izraelitáké. Visszatérve a 90. sz. táblázatra (1. a 274. lapon), egyes fontosabb foglalkozási főcsoportokon belül is vizsgálhatjuk a társadalmi osztályok felekezeti megoszlását. Az általános kép körülbelül ugyanaz, mint a mit fentebb lefestettünk : a római katholikusok és reformátusok helyzete a legtöbb foglalkozási csoportban kedvezőtlen, a két görög felekezeté és az izraelitáké pedig kedvező, annyiban, hogy ez utóbbiak a munkásság közt országos átlagúknál kisebb aránynyal szerepelnek, a polgárság közt pedig annál magasabbal. E szabály alól kivétel csak az iparban van a reformátusokra nézve, kik itt az önállók közt aránylag többen vannak, mint a munkások közt. Ennek fordítottja mutatkozik a kereskedelemben a görög katholikusokra nézve, a mi szintén eltér az általános szabálytól. Leghatározottabban jelentkezik az irányzat az izraelitáknál, kik sokszorosan magasabb arányban szerepelnek az önállók, mint a munkások közt s az értelmiség soraiban is országos arányukhoz képest következetesen igen magas arányszámokkal