1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

foglalkozásokhoz tartozóknak pedig ll'o %-a izraelita. Itt is nagy különbség van természetesen az anyaország és a társországok arányszámai között, az utóbbiak t. i. jóval alacsonyabbak. Minthogy a zsidóság a tj. városokban sokkal nagyobb arányát (14"i %) teszi a népességnek, mint a vidéken (3*2), a városi iparban is nagyobb teret foglal el (14*2 %), mint a vármegyei iparos népességben (7'8 %) ; a különbség azonban nem olyan nagy, mint a milyet a zsidók általános arányszáma mellett várni lehetne. Még kisebb különbség van a közszolgálat városi és vidéki arányszámai között (13*7 a városokban, 9*8 a vidéken). Ha az egyes törvényhatóságok adatait tekintjük, az iparban ismét az északkeleti felvidék vármegyéi vezetnek : Máramarosban az iparosoknak 47*5, Ugocsában 38*6, Beregben 37*0, Ungban 31*0, Szolnok-Dobokában 28*4 %-a izraelita. A tj. városok közül Nagyváradon (25*4), Budapesten (20*6) és Szatmárnémetiben (21 '5) haladja meg az iparos népesség zsidó része a 20 %-ot, tehát azokban a városokban, a melyekben a lakosságnak is legnagyobb százaléka zsidó. Vannak azonban vármegyék az anyaországban is, melyekben a zsidóknak az iparban teljesen jelentéktelen a szerepük ; így BácsBodrog, Torontál, Temes, továbbá Brassó, Háromszék, Nagy-Küküllő és Szeben vármegyékben a zsidók aránya az . iparos népesség közt a 2 %-ot sem üti meg. A közszolgálatban már nagyobb egyöntetűséget lehet észlelni a törvényhatóságok között. Itt is az északkeleti felvidék vármegyéi állanak első helyen : Máramarosban 31*5, Ugocsában 24*1, Zemplénben 23*7, Beregben 22*2 %-a zsidó a közszolgálat és szabad foglalkozásokhoz tartozó népességnek. A tj. városok közül Budapest 19'í, Miskolcz 19 o, Nagyvárad 18'4 és Szatmárnémeti 15'7 %-Jcal a zsidó értelmiség fő góczpontjai. A tj. városok közül — a társországokról nem szólva — csak Selmeczbányán sülyed az izraeliták aránya a tulajdonképeni értelmiségben az 5 % alá (4'i) ; még Verseczen és Pancsován is, a hol kevesebb a zsidó lakosság, mint Selmeczbányán, a közszolgálathoz tartozók közt 5*8, illetőleg 7*5 %-ra megy fel e felekezet arányszáma. Érdekes, hogy a vármegyék közül viszont két székely vármegye, Háromszék (1*6) és Udvarhely (1*8) mutatja a legkisebb arányszámot. A következő foglalkozási csoport, a melyben az izraeliták nagyobb arányszámmal szerepelnek, a nyugdíjasok, tőkések és az egyéb foglalkozásúak csoportja (6*9 %). Minthogy e csoportba nagyon heterogén foglalkozások vannak összefoglalva, ezt részletesen nem ismertetjük, annál több figyelmet érdemel a közlekedés, a mely foglalkozás népességének országos átlagban 5*9, külön Magyarországon 6*1, Horvát-Szlavonországokban 2*4 %-a izraelita vallású. Itt a szélsőségek rendkívül nagyok az egyes törvényhatóságok közt, a mennyiben csak az anyaországban 48*4 és 0'6 % közt mozognak. Sajátságos azonban, hogy a magas arányszám mellett, mely Máramarosban (48*4 %) jelentkezik, a legközelebbi arányszám már csak 17*4 (Ugocsa), 16*2 (Ung) és 16*0 (Besztercze-Naszód), míg a Máramaros és Ung közt fekvő Bereg vármegyében, melyben tudvalevőleg szintén sok a zsidó lakosság, a közlekedéshez tartozó lakosságnak csak 2*4 %-a izraelita. Ügy látszik, hogy a beregmegyei zsidóságnak a fuvarozás, mely e megyékben a közlekedéssel foglalkozók legnagyobb részét szolgáltatja, kevésbbé kenyere, mint a szomszédos vármegyékben. A napszámosok között zsidók ismét csak az északkeleti felvidéki vármegyékben találhatók, ugyancsak házicselédek is ott kerülnek ki közülök legnagyobb számmal. El lehet mondani tehát, hogy az izraeliták az északkeleti felvidék vármegyéiben vannak legjobban eloszolva az egyes foglalkozások közt, de még itt is nagyon aránytalan az elhelyezkedésük, mert az ipar-forgalomban és a közszolgálatban túlmagas arányszámban vannak jelen, az őstermelésben azonban alig vesznek részt s ott is inkább a közép- és nagybirtokosok közt és a kisbirtokosok magasabb kategóriái közt szerepelnek. Még egy feltűnő arányszám magyarázatát kell adnunk, mely e táblázaton látható. A bányászattal foglalkozó népességnek országos átlagban csak 0*5 %-a zsidó s míg ez az arányszám a legtöbb törvényhatóságban teljesen jelentéktelen, Budapesten 42*6 %-ra rúg. Ennek az a magyarázata, hogy Budapesten van több nagy bányavállalatnak az igazgatósága s az ezek tisztviselői közt lévő nagyszámú izraelita rúgtatja fel az arányszámot. À foglalkozási főcsoportokon kivül egyes népesebb, vagy jelentékenyebb alcsoportokban, illetőleg foglalkozási ágakban is kimutatjuk az izraeliták arányszámát törvényhatóságonkint (1. a 92. sz. táblát a 280. lapon), de csak a kereső népességről. Minden törvényhatóságnál adva van az izraeliták aránya az összes keresők között is, miután ez az arányszám, a mint már fentebb említettük, némileg különbözik a zsidóknak az összes népességben elfoglalt arányától. Az őstermelés egyes kategóriái közül az alábbiak vannak itt kiemelve, a melyeknek adatait mindjárt országrészenkint közöljük : Száz Országrész, közjogi alkatrész nagy- és közép-birtokos 50-100 holdas 50 holdon aluli CD • O 81 is t» SP® Is li Országrész, közjogi alkatrész nagy- és közép-birtokos kisbirtokos 5-fi B c8 S között izraelita vallású Duna iobb partja 9-0 1-6 O-i 0-1 O-o Duna bal partja 18-7 4*2 0's o-i O-o Duna-Tisza köze 6-5 O'c O-i Ói O-o Tisza jobb partja 21's 7-4 l'i 1-3 0-7 Tisza bal partja 20'o 6-1 1-2 1-3 0-8 Tisza-Maros szöge 3-2 0-3 0-O O-o O-o Királyhágóntúl 7-9 1-7 0-1 O-i 0-1 Magyarország , 10-8 2-3 0-4 0-3 0-2 Horvát-Szlavonországok 2'a 0-8 O'o O-o 0-O Magyarbirodalom 10*2 2-8 0-3 0-3 0-1 Az izraeliták e szerint csak a nagy- és középbirtokosok között vannak országos arányuknál (a ke-