1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - A) Az 1910. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása

A) Az 1910. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása. 1. A népszámlálás előkészítése és felvételi mintái. Az 1910. évi népszámlálást, épen úgy, mint az előző népszámlálásainkat is, külön törvény, az 1910. évi VIII. t.-cz. rendelte el.

1) E törvény nagyjából egyezik az 1900. évi népszámlálást elrendelő 1899. évi XLIII. t.-czikkel, főbb újítása csupán az, liogy az összeírás kötelezettségét az 1897. évi XXXV. t.-cz. 8. §-ának kiegészítéséül az 1900. évi népszámlálásnál szerzett tapasztalatok alapján a városi tanítókra is kiterjeszti, továbbá, hogy a számlálóbiztosi kerületeken kivül felülvizsgálói köröket is rendszeresít. Maga a felvétel ezúttal is egyéni számlálólapokkal történt, a melyeknek egy mintáját az 5*. lapon közöljük. A számlálólap első oldalán legnagyobbrészt ugyanazokat a kérdéseket tartalmazza, mint a tíz év előtti, de új kérdések is vétettek fel, s emellett az eddigi kérdések közül némelyek szabatosabban szövegeztettek és kibővíttettek. Az új kérdések közül első az a kérdőpont, mely a megszámlált egyén gyermekeinek számát tudakolja. Ez a kérdés a házasságok termékenységére kívánt világot vetni, feldolgozása azonban — sajnos — elmaradt. Űj kérdések továbbá azok, amelyek a megszámlált egyén lakóhelyét és a lakóhelyen való tartózkodás időtartamát tudakolják ; e kérdések a népesség állandóságának és a belső vándorlásoknak megítélésére szolgáltatnak adatokat . A visszavándorlásra vonatkozó adatok kiegészítésére szolgálhatnak azok az adatok, a melyek a számlálólap azon új kérdése alapján gyűjtetnek, hogy a megszámlált egyén volt-e már és milyen külföldi országban. Végül teljesen új kérdése a számlálólapnak az, hogy volt-e a megszámlált egyén katona ? E kérdés a népesség fizikai fejlettségét és testi épségét volt hivatva megvilágítani. ') A törvény teljes szövege megtalálható a Magyar Statisztikai Közlemények új sorozatának 36. kötetében (A m. kir. központi statisztikai hivatal munkássága 1871—1911.) a 475. lapon. Ugyanott a népszámlálás végrehajtására vonatkozó általános utasítás és a felvételi nyomtatványok kitöltésére vonatkozó utasítás teljes szövege is közölve van. Minthogy e közlemény az 1910. évi népszámlálás előkészítését részletesen ismerteti s a felvételi nyomtatványokat is közli, itt az előző népszámlálással szemben mutatkozó különbségeket és újításokat csak röviden ismertetjük s csak a felvételi mintákat közöljük újra, hogy az olvasó azokat itt is megtalálja. Gyökeres változtatás csak a népszámlálási lap hátlapján történt, ahonnan elmaradtak az iparforgalom körébe tartozó népességre vonatkozó folytatólagos kérdések, ellenben ezek helyébe a választójogi reform czéljaira feltett újabb kérdések kerültek, de csak a 24 éven felüli férfinépességről. E kérdések kiterjeszkedtek mindazokra a szempontokra, amelyek a választójogi reform megalkotásánál figyelembe jöhetnek, magához a választójogi reform előkészítő munkálataihoz azonban nemcsak ezek, hanem természetesen a számlálólap első oldalán lévő demográfiái és foglalkozási adatok is felhasználtattak. A házi gyűjtök, a melynek mintája a 7*. lapon látható, csak kevéssé változott. A változtatás abban áll, hogy a házi gyüjtőív elsősorban csak a lakott épületekről volt kitöltendő. Az épületek rendeltetésének és építési anyagának megjelölésére szolgáló rovatok ismét úgy szerkesztettek, hogy a leggyakrabban előforduló eseteket ne kelljen beírni, hanem csak szám jegygyei jelezni. A házi gyüjtőív második részébe kerültek ezúttal azok a rovatok, amelyek a jelenlévő népességet a szerint részletezik, hogy az illető lakásban lakó egyének mi czímen laknak a lakásban ? A házi gyüjtőív harmadik részében viszont a távollevő polgári egyének összes számát kellett részletezni nem szerint és a tartózkodási ország szerint, de már az egész házról összesítve. E két eredeti felvételi mintán kívül még két nyomtatvány szolgált a népszámlálási főbb eredmények helyszíni összesítésére : a községi gyüjtőív és a községi összesítő ív (1. a 10*. lapon). Az előbbi egy-egy számlálóbiztosi kerület anyagát, az utóbbi pedig egy-egy község (város) számlálókerületeit foglalta össze. A községi gyüjtőív megfelelt az 1900. évi népszámláláskor használt községi gyűjtőívnek, a községi összesítőív pedig a járási összesítő ív helyébe lépett, amelyre most már nem volt szükség, mert a jegyzőségek közvetlenül küldték be az anyagot a statisztikai hivatalnak. Járásonkint kellett azonban kiállítani a népszámlálás alkalmával a községek terhére felmerült költségekről szerkesztett kimutatást (mintáját 1. a 11*. lapon). I **