1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

158* alkalmazva van, ez többnyire az egész munkaidejét igénybe veszi, s így kevésbbé lehet a foglalkozás csak mellékfoglalkozása. Többnyire olyan foglalkozásoknál lehetséges ez, a melyek vagy csak a nap bizonyos szakaiban űzetnek, vagy a melynek munkái csak bizonyos évszakokban folynak. Valószínű is, hogy azoknak a mellékfoglalkozásoknak nagy része, a melyek a népszámlálás alkalmával a számlálólapon ki voltak mutatva, a népszámlálás időpontjában tulajdonkép nem gyakoroltattak. Hogy ilyen mellékfoglalkozások is kerülhettek a népszámlálási lapra, azt különben maga a számlálólap kérdése is megengedte, a mely úgy szólt, hogy »van-e valami állandóan, vagy az év egy részében rendszerint űzött mellékfoglalkozása ? « A kimutatott mellékfoglalkozások e szerint nem föltétlenül a főfoglalkozással egy időben űzött foglalkozások. Különösen áll ez az alkalmazotti minőségben űzött mellékfoglalkozásokra. Minthogy önálló minőségben jóval többen űznek mellékfoglalkozást, a főfoglalkozásoknál pedig az' önállók száma hasonlíthatatlanul kisebb, mint a segédszemélyzeté, a mellékfoglalkozások a főfoglalkozáshoz viszonyítva az önállóknál sokkal gyakoribbak, mint a segédszemélyzetnél. Csak a tulajdonképeni ipart tekintve, az önállóknál a mellékfoglalkozások aránya 19-2, ellenben a tisztviselőknél 0-6, a munkásoknál 4*0 %. Ez a sorrend kivétel nélkül valamennyi iparcsoportban mutatkozik. Érdemes mégis megemlíteni, hogy egyes iparcsoportokban milyen ritka a mellékfoglalkozásoknak alkalmazott minőségben való űzése. így a vas- és fémiparban csak 0-8 %, a gépgyártásnál 0-4 és a sokszorosítóés műiparban mindössze 0*3 % azoknak az aránya, a kik ezeket az iparokat mint munkások mellékfoglalkozáskép űzik. Legmagasabbra megy fel az arányszám az egyéb segédszemélyzet mellékfoglalkozását tekintve a vendéglős- és szállodásiparban (12'9), a mit különösen a női segítő családtagok nagy száma idéz elő. Eddig a mellékfoglalkozásokat a főfoglalkozás milyenségére való tekintet nélkül tárgyaltuk ; érdemes azonban azt is szemügyre venni, hogy az egyes melléTcfoglalkozásoJcat űzök főfoglalkozásuk szerint milyen foglalkozási csoportokból kerülnek ki és viszont az egyes foglalkozási csoportokhoz tartozó egyének milyen mellékfoglalkozásokat űznek különösebb előszeretettel. Az erre vonatkozó részletes adatok a harmadik kötet már említett 14. tábláján találhatók külön Magyarországról és Horvát-Szlavonországokról, külön a férfiakról és nőkről. Ebből a sok oldalra terjedő táblából adunk itt egy kivonatot, még pedig, minthogy a nők mellékfoglalkozási viszonyai egészen mások, a két nemről külön-külön. A férfiakra vonatkozó adatok (csupán az anyaországról, minthogy ezek nagyobb számok lévén, jellemzőbbek) itt következnek : Mellékfoglalkozás ; foglalkozási és iparcsoport A főfoglalkozása szerint A bányászati V. ipari mellékfoglalkozással bíró férfiak összes száma Mellékfoglalkozás ; foglalkozási és iparcsoport az őstermeléshez i m •a P» a •n N J3 Ö az iparhoz a kereskedelemhez a közlekedéshez a bányászat, ipar-forgalomhoz a közszolgálathoz a véderőhöz a napszámosokhoz a házi cselédekhez az egyéb foglalkozásokhoz A bányászati V. ipari mellékfoglalkozással bíró férfiak összes száma Mellékfoglalkozás ; foglalkozási és iparcsoport tartozó férfiak közül az oldalt megnevezett foglalkozást mint mellékfoglalkozást űzte A bányászati V. ipari mellékfoglalkozással bíró férfiak összes száma A) Bányászat és kohászat 3.015 — 114 11 7 132 8 _ 25 8 3.188 B) Ipar. a) Tulajdonképeni ipar : I. Vas- és fémipar 2.221 7 753 150 20 930 11 — 29 1 16 3.208 Ebből : Kovács 826 4 129 22 7 162 4 — 14 _ 4 1.020 Gépész 789 — 347 57 7 411 12 4 1.216 II. Gépgyártás, közlekedési eszközök gyártása 1.499 3 535 84 14 636 22 — 29 — 16 2.202 Ebből : Kocsigyártás 1.282 302 22 9 335 6 21 4 1.648 III. Kő-, föld-, agyag-, aszbeszt- és üvegipar 2.961 4 576 251 25 856 21 — 56 ; 28 3.923 Ebből : Mész-, magnezit- stb. égetés 457 25 18 8 52 2 — 10 — 1 522 Kőbányászat és kőfejtés... 1.134 133 23 1 158 3 — 13 í 10 1.319 Tégla- stb. gyártás 752 — 242 143 4 389 11 — 27 — 12 1.191 IV. Fa- és csontipar 4.571 13 677 148 51 889 35 — 68 í 33 5.597 Ebből : Fűrészárúgyártás 2.626 1 141 43 5 190 4 — 20 _ 2 2.842 Hordógyártás 550 4 91 17 5 117 3 — 11 — 3 684 Asztalosipar 1.040 8 335 67 36 446 22 — 23 í 19 1.551 V. Bőr-, sörte-, szőr-, toll- síb. ipar 157 69 38 109 8 11 1 286 VI. Fonó- és szövőipar 1.048 — 240 61 3 304 14 — 17 — 7 1.390 Ebből : Len- stb. fonó-szövőipar... 715 73 17 1 91 4 12 3 825