1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
124* az ipar-forgalom fejlődésére alkalmas voltuk növeli meg, érdemes a városok iparforgalnii népességével külön is foglalkozni. A 64. sz. táblán (1. a 216. lapon) összeállítottuk ezért valamennyi törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú város idevonatkozó adatát, azonkívül a kép teljessége érdekében az 5000 léleknél népesebb községek ipar-forgalomhoz tartozó népességét is kimutattuk, 1) hogy meg legyen állapítható, hogy e népesebb községek közül lakosságuk foglalkozási jellege szerint melyek számíthatók tulajdonképen a városok sorába. A városok és nagyobb községek e három kategóriája szerint is kitűnik az iparforgalmi jelleg különböző foka. Az anyaországban a törvényhatósági jogú városok kereső népességének 53*9 %-a tartozik az ipar-forgalomhoz, a rendezett tanácsú városokban 41'3, az 5000 léleknél népesebb községekben már csak 30'1 %. Horvát-Szlavonországokban a városok e három kategóriája között már sokkal kisebb különbség mutatkozik e tekintetben. Ott a városi törvényhatóságokban 47*4, az egyéb városokban 40'6, a népesebb községekben 38'4 % az iparforgalmi népesség aránya. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az 5000 léleknél nagyobb horvátországi községek népességének foglalkozási megoszlását nem tudjuk pontosan kimutatni, mert a foglalkozások szerint való feldolgozás a társországokban politikai községek szerint történt, csak azoknak a politikai községeknek adatait közölhetjük tehát, a melyekben 5000-nél népesebb helységek vannak. Ezek közül kettőnek, Rumának és Vukovárnak (ezek külön-külön 10.000 léleknél is népesebbek) adatai már a 64. sz. táblára is fel vannak véve, a többi politikai község adatai, a melyekben 5000-nél népesebb helységek (mindenütt a politikai községnek nevet adó helység) vannak, i-t következnek : A politikai község neve Dalj üjakovo Gjurgjevac.... Indjija Ing Ogulin Sid Susak Stara Pazova Virovitiea .... Vinkovci Vir je 6.088 7.636 15.107 7.423 5.512 8.862 5.070 13.214 7.351 8.140 9.220 12.194 S M œ su O ® 2.761 3.417 6.913 3.095 2.419 3.966 2.372 5.748 3.265 3.501 4.385 5.372 Bányászat-, ipar-, forgalommal foglalkozó kereső népesség •se S| OJ 03 foglalkozott 324 1.096 535 637 379 332 489 2.120 380 863 1.345 441 755 116 152 378 69 93 53 24 101 7 66 28 736 26 68 407 27 481 1.376 625 860 485 484 615 3.611 522 1.083 2.130 538 17'i 40-3 9-0 27-s 20-1 12-a 25-9 62-» 16-0 30-» 48-6 lO-o ') E táblázaton tulajdonképen nem az összes iparforgalmi népesség van viszonyítva a lélekszámhoz, mint az eddig ismertetett törvényhatósági és járási adatoknál, hanem csak a kereső iparforgalmi népesség az összes keresőkhöz. Ez azonban az arányszámokat nem befolyásolja lényegesen. Ha e községeket összefoglaljuk (ideszámítva a 64. sz. táblán kimutatott két községet is), az iparforgalmi népesség aránya e községekben 29-2 %-ra rúg, tehát az iparforgalmi népesség arányának a községek nagyságkategóriái szerint az anyaországban tapasztalthoz hasonló fokozatos csökkenése a társországokban is kimutatható. A mi már most a részleteket illeti, az egyes városokban mutatkozó feltűnő jelenségeket a következőkben ismertetjük : A magyarországi törvényhatósági jogú városok közt Fiume és Budapest mutatják az iparforgalmi népesség legkedvezőbb arányát, előbbi 65'5, utóbbi 63-7 %-kal. Fiúméban különösen magas a közlekedessel (hajózás) foglalkozók száma. Legkisebb arányszámmal szerepelnek viszont a már ismert agrár jellegű városok : Hódmezővásárhely (22-7 %), Kecskemét (26-6), Szabadka (27'7) és Zombor (30'0). Bányászattal foglalkozó népesség említést érdemlő számban a törvényhatósági jogú városok közül csak Pécsett, Selmeczbányán és Sopronban van. A rendezett tanácsú városok egynémelyike még a fővárost is felülmúlja az iparforgalmi népesség nagyobb arányával. így a Budapest külvárosául tekinthető Újpesten a keresők 80'8 %-a tartozik az ipar-forgalomhoz. Budapesténél nagyobb még az arány Zólyomban (72'i), Zsolnán (70'3), továbbá a kis Gölniczbányán (66'2) és Poprádon (65-o). Az iparforgalom egyes csoportjait tekintve a bányászat jelentékenyebb mértékben (10 %-on felül) fordul elő Dobsinán, Felsőbányán (itt a bányászattal foglalkozók száma az iparosokét is meghaladja), Gölniczbányán, Nagybányán és Rozsnyón. Aránylag nagy kereskedő népessége van Bártfa, Beregszász, Léva, Máramarossziget, Munkács (majdnem 15% !) Nagykároly, Nyitra, Sátoraljaújhely, Szamosújvár, Szászrégen és Ungvár városoknak, melyeknek mindegyikében a kereső népességnek több mint 10 %-a foglalkozik kereskedelemmel. Legnagyobbrészt olyan városok ezek, a melyekben a zsidó felekezetűek nagy számmal laknak, de köztük szerepel a szintén leginkább kereskedéssel foglalkozó örmények főfészke, Szamosújvár és a régi szász kereskedő város : Szászrégen. A közlekedéssel foglalkozók (túlnyomóan vasutasok) elhelyezkedése már jóval egyenlőtlenebb : Zólyomban a keresők 20%-ánál is több a közlekedésnél alkalmazottak száma (3553 közül 729), a 10%-ot is meghaladja Ersekújvárott, Iglón, Szolnokon és Zsolnán, ellenben Leibi ezen és Ruszton az 1%-ot sem éri el. Egyébként a kereskedelmet tekintve is van olyan város, a melynek keresői között ez a foglalkozási ág csak igen minimálisan van képviselve : Kolozs, a hol az 1739 kereső közül csak 15, tehát még egy százalék sem foglalkozik kereskedelemmel. Ez a város különben az, a mely az iparforgalmi népesség legkisebb arányát mutatja fel (7*9 %), tehát sem lélekszámánál (4138), sem népessége foglalkozási viszonyainál fogva nem való a városok sorába. 1) séggé. ') A népszámlálás óta Kolozs tényleg visszafejlődött köz-