1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
119* Magyarbirodalomban 19.632 embernek van 100 holdon felüli birtoka és 5.827-nek 100 holdon felüli bérlete, a bérlők tehát a birtokosoknak 29'7%-át teszik, a mi nem sokkal több, mint a mit fentebb kimutattunk. Adatainkból az is kitűnik, hogy a közép- és nagybirtokok bérbeadása újabban ritkább lett. De épen, mert az arányszám országrészenkmt — s még inkább törvényhatóságonkint — igen különböző módon változott, nem lehet ezekből az adatokból egészen határozottan megállapítani, hogy a bérleti rendszer a 100 holdon felüli birtokoknál terjedt-e, vagy pedig háttérbe szorult. Mindenesetre megerősítik azonban ezeket az adatokat — legalább is országosan — azok az 190Q. évi adatok, a melyek a 100 holdon felüli birtokkal és ugyanilyen bérlettel bírókra vonatkoznak (tekintet nélkül a foglalkozásra). Ezek szerint 1900-ban 18.351 embernek volt 100 holdon felüli birtoka és 5.71 l-nek 100 holdon felüli bérlete,, az arányszám 3Ti%, tehát körülbelül annyival magasabb az 1910. évinél (29*7), mint a mennyivel nagyobb volt 1900-ban a bérlőknek a birtokokosokhoz viszonyított arányszáma (28'9) az 1910. évinél (27'2). A bérlőknek az ugyanolyan területtel biró birtokosokhoz való viszonyítását egyébként módunkban van most a 100 holdon aluli kategóriáknál is megtenni s az így nyert arányszámok hozzávetőlegesen világot vetnek arra, hogy a különböző terjedelmű gazdaságok milyen mértékben vannak bérbeadva. Az egész Magyarbirodalomban volt ugyanis 1910-ben : Birtokos Nagyságkategóriák 1000 kat. holdon felül 200-1000 kat. hold 100— 200 » » 50- 100 » » 20— 50 » » 10— 20 » » 5- 10 » » 1— 5 » » 1 kat. holdon alul Összesen 1,909.102 Bérlő Bérlők a birtokosok %-ában 12.736 1,138.602 756.256 856 2.030 1.015 1.887 5.937 7.596 8.529 14.075) 1.398/ 43.323 3.045 23.949 15.473 Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt csak azok a birtokosok és bérlők szerepelnek, a kiket a népszámlálás az országban talált s a kik főfoglalkozásképen a birtokos vagy bérlő foglalkozást nevezték meg számlálólapjukon. A viszonyítást tehát egyrészt rontja az, hogy különösen a magasabb kategóriáknál a birtokosok közül a jogi személyek és a távollevők hiányoznak, azután a birtokosok száma és a gazdaságok száma ott sem vág össze, a hol a birtokosok adatai megvannak, mert egy egyénnek több gaz dasága lehet, a melyek mind külön-külön vagy kisebb parczellákban vannak bérbeadva, viszont több birtokos birtokát egy bérlő bérli. Zavarja továbbá a viszonyítást azoknak a birtokosoknak és bérlőknek nagy száma, a kiknek más a főfoglalkozásuk, ide tehát nincsenek beszámítva. Mindezek daczára megálla píthatjuk, hogy minél nagyobbak a birtokok, annál több van közülök bérbeadva. A 20 holdon aluli kategóriáknál kevés különbség van a bérleti rendszer aránya között, de mégis úgy látszik, hogy a legkisebb kategóriáknál ismét gyakoribb a bérlet, a mit különben az is okozhat, hogy a magasabb kategóriákba eső birtokok apró parczellákban vannak bérbeadva. Az arányszámok, illetőleg azok sorrendje egyébként nagyjából megegyezik az 1895. évi mezőgazdasági statisztikai felvétel eredményeivel. Ott is kitűnt, hogy legtöbb gazdaság van bérbeadva a nagybirtokok közül (21-6%), kevesebb a középbirtokok (14*8%) és legkevesebb a kisbirtokosok közül (1"3%), mig a törpebirtokok (5 kat. holdon alul) közül ismét több (3-5%) a bérbeadott. Minél lejebb megyünk a területi egységgel, természetesen annál bizonytalanabbak ezek az adatok, mégis érdemes legalább országrészenkint bemutatni a birtokosoknak és bérlőknek egymáshoz való arányát területi kategóriák szerint : Országrész ? 8 8 s o 8 1 S I S o 1 in holdas bérlők a megfelelő területtel biró birtokosok '/o-&ban Duna jobb partja 100 c 51-7 io-a 3*6 1-8 l'a 1*6 2-1 2-c l'a Duna bal partja 73-e 78-1 20-0 3-« 0-,; 0-4 0-7 Ír 1-7 l'a Duna-Tisza köze 32-0 19-7 15-t 13-8 10-» ST 6-a 4-f 2-4 7-t Tisza jobb parija 49-1 64-< 17-6 A-4 1-1 0-8 0'B 1-í 2-c 1« Tisza bal partja 60-1 46-5 16-e 9'b 5-a 3t 3-1 2"! 1» 3-a Tisza-Maros szöge 51'» «7-8 6i 2'« 2-7 2'a 2-8 3-6 3h 3'( Királyhágóntúl 38-t 31-7 9'c 2-7 0-r, 0-4 0-6 1-3 2'a 1-. Magyarország 53-8 40-O 13-7 7-4 3-7 "i-t 1-8 2-4 2-8 2-7 Horvát-Szlavonorsz 38s 20-t, 2't 0-t, 0-3 0-t, tf-o 0-t, o-t, Magyarbirodalom 53-r 33-4 13-4 7-1 3-8 l'a 1-. 2. 2-1 2-3 Fhhöi/ várm esy é k Ebbo l\ tj. városok 64-z 44-t 136-0 2-1 l-e 1- 4 l-i, i-t 2-0 Fhhöi/ várm esy é k Ebbo l\ tj. városok 33-8 15-1 15-1 25-t 25-1 2-6 1-8 13- 3 7*«| 18-4 A társországokban valamennyi birtokkategóriában sokkal kisebb a bérlet aránya, mint az anyaországban, sőt még a Királyhágóntúl arányainak is alatta marad. Különösen ritka a 20—50 holdas birtokok bérlete Horvát-Szlavonországokban a magyarországi viszonyokhoz képest, ellenben a közép- és nagybirtok bérleténél nincs ilyen feltűnő különbség. Az a szabályszerűség, hogy a kisebb birtokkategóriák felé fokozatosan csökken a bérlet aránya, majd a törpebirtokoknál ismét emelkedik, két alföldi országrész, a Duna—Tisza köze és a Tisza balpartja kivételével minden országrészben mutatkozik. E két alföldi országrészben a fokozatos csökkenés a törpebirtokoknál is tart. Feltűnő a Duna—Tisza közén különösen az 5—100 hold közé eső kisbirtokkategóriák magas arányszáma, míg a közép- és nagybirtoknak viszont itt kisebb része látszik bérbeadottnak, mint az ország többi részeiben. Ezt egyébként részben az is idézi elő, hogy Budapesten sok közép- és nagybirtokos íratott össze, kiknek birtokai az ország más részeiben vannak. Feltűnő még az a rendszertelenség, a mi a városok adatainál mutatkozik. Itt erősen ki-
