1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

105* Legtöbb az eltartott az önállóknál, kevesebb a tisztviselőknél, legkevesebb az egyéb segédszemély­zetnél. A közszolgálatnál ez a sorrend épen fordított. Természetesen az eltartottaknak különböző száma az egyes társadalmi osztályok tagjainak korviszonyai­val, családi állapot szerint való megoszlásával s a gyermekek számának ehhez igazodó nagyságával függvén össze, magukból ez adatokból az említett viszonyok ismerete nélkül nem lehet és nem szabad következtetést levonni. Itt inkább az arányszámok­nak tiz év alatti változása kelthet figyelmet, a mely azt mutatja, hogy az eltartottak aránya a keresők­höz a polgárságnál és a munkásságnál növekszik, s csak a tisztviselőknél csökken. Népmozgalmi statisz­tikánkból azonban tudva azt, hogy a születések­aránya s így a gyermekek száma is minden foglal­kozásban s minden társadalmi osztályban csökkent az utóbbi 10 év alatt, méltán meglepődhetünk az eltartottak arányának ilyetén alakulásán. A magya­rázat itt ismét az, hogy az őstermelésnél a női segítő családtagok áttétele a kereső segédszemélyzetből az önállók eltartottjaihoz míg egyrészt növelte az ön­állók eltartottjainak arányát, másrészt a segéd­személyzet keresői számának leszállításával, az egyéb segédszemélyzetnél is ugyanilyen irányban, vagyis az eltartottak arányának növelésére hatott. Ez a folya­mat aztán az országos eredményekre is rányomta bélyegét. Máskép áll a dolog az ipar-forgalomnál. Itt az önállóknál is kevesbedett az eltartottak száma, a mi már belevág a népmozgalmi adatok alapján tett megállapításunkba s csak az egyéb segédszemély­zetnél több most az eltartott, mint 1900-ban. Való­színűleg az idézi ezt elő, hogy a más foglalkozási ágaktól az iparhoz, különösen a gyáriparhoz át­húzódó elemek túlnyomólag a sokgyermekű munkás­rétegekből toborzódnak s így növelik az ipari segéd­személyzetnél az eltartottak arányát. Ezt a meg­állapítást egyébként adataink is megerősítik. Elég legyen erre nézve csak a következő összeállítást bemutatni a népszámlálási negyedik kötet alapján : Megnevezés, év Eltartottak ^Siaï ^ összes ipari Keresők abszolút « ke re Sík abszolút segédszemélyzet számban %-iban 8Zámba n °/»-ban 1900 096.224 542.783 78"o 196.914 36'« 1910 955.003 828.109 86'T 286.463 34"« 110'a 89.549 3f< Szaporodás... °/ 0-ban... 258.779 37-« 285.326 52> 89.549 45-s Megnevezés, év r * Ak Eltartottak Eb b^ £ ve n Csupán az »egyéb aluliak iparágak« (túlnyo- Keresők abszolút a ken»«k abszolút , , móan gyáripar) 8Ztoban % ib n" szKaí 1900 251.873 271.703 107-» 99.681 36» 1910 356.655 417.650 117 i 145.910 34u Szaporodás... 104.782 145.957 139-3 46.229 31t °/o-ban... il-« 53-t 46-í A gyári munkások e szerint nagyobb arányban szaporodtak, mint a többi ipari segédszemélyzet (a kik között azonban szintén vannak gyáripari munkások, de jóval kisebb számban) s eltartottjaik száma is na­gyobb mértékben növekedett meg, mint a túlnyomóan tanult kisipari segédszemélyzeté és szakmunkásoké. Az ipar-forgalom csoportjai közül csak a közle­kedési segédszemélyzetnél esett az eltartottak aránya, a minek az a magyarázata, hogy a közlekedés segéd­személyzete nagyon sok fiatalkorú vasúti munkással szaporodott, kiknek természetesen még alig vannak eltartottjaik. Megdöbbentő az a következetesség, a mely az értelmiségi osztálynál az eltartottak arányának csök­kenésében mutatkozik. Valamennyi foglalkozási és gazdasági ágban esett a tisztviselőknél az eltartottak aránya. Az alábbi adatok élénken igazolják ezt : 100 keresőre jutott a r&,ny­eltartott szíim 1900-ban 1910-ben csökkonése Gazdasági tisztviselők 218-s 198-« 20'a Erdészeti » 243-a 227­s 15*4 Bányászati » 188i 182-» ß-.i Ipari » 129-1 118-n 10"« Kereskedelmi » 144*3 117-8 27-o Közlekedési > 160-i 132-s 27­s Közszolgálati » 160-T 143-S 17"* Katonatisztek 90'« 87's 3-* Általában" l &rä 136-î _ 2TÏ Itt már határozottan a születési arány csök­kenésének hatásával van dolgunk, a mit igazol az is, hogy az eltartottak aránya épen a kereskedelmi és közlekedési tisztviselőknél esett a legnagyobb mértékben, a mely csoportoknál a születési arány is legjobban leszállott az utolsó évtizedben. 1) Az »egyéb segédszemélyzetet, a melyet mi körül­belül a munkásság társadalmi osztályával veszünk azonosnak, statisztikánk további kategóriák szerint is tagozza. Az erre vonatkozó adatok az utolsó nép­számlálásról az 56. sz. táblán (1. a 196. lapon) talál­hatók, itt csak a végeredményeket adjuk, de az 1900. éviekkel szembeállítva : A segédszemélyzet részletezése Férfiak Nők A segédszemélyzet részletezése 1900-ban 1910-ben 1900-ban j 1910-ben 1900-ban | 1910-ben 1900-ban 1910-ben A segédszemélyzet részletezése abszolút számban •/o-ban abszolút számban «/•­ban Segítő családtag 1,051.947 1,063.543 27-e 26-0 1,150.165 701.089 52-1 42-s Művezető, altiszt stb 63.757 92.126 lt 2-8 321 428 O-o O-o Segéd, munkás, napszámos 16 éven alul 82.000 108.249 2-9 2-8 63.694 60.549 2-4 3-t 16 éven felül 1,639.364 1,760.377 43*8 43-1 588.499 433.219 26-s 20i Tanoncz 124.595 183.598 3-8 4-s 6.521 15.758 0-8 o-» Szolga (cseléd) 820.643 877.469 21-t 21-s 411.252 447.150 18-8 27'o Összesen 3,782.306 4,085.352 lOO-o lOO-o 2,210.462 1,658.193 lOO-o lOO'o ') L. Magy. Stat. közlemények 50. kötet 20* lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom