1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

92* A felekezetek és nemzetiségek sorrendje itt is ugyanaz, mint az összes népességhez való viszonyításban, de a 6 éven aluliak zavaró csoportja ki lévén küszöbölve, sokkal jobban látszik, hogy az egyes felekezeteknek és nemzetiségeknek még milyen kulturális munkát kell végezniök, hogy műveltségük teljes legyen. Látjuk, hogy a felekezetek közül az izraelitáknak és az ágostaiaknak csak 13—14 %-a analfabéta, a reformátusoknak is csak 20%-a. Éles ellentétben áll e művelt felekezetekkel a két görög felekezet kulturális állapota, amennyiben a görög keletieknek csak 409%-a, a görög katholikusoknak meg éppen csak 33'3%-a tnd irni-olvasni, az analfabéták aránya tehát az előbbinél 59'i, az utóbbinál pedig 66*7%, vagyis az összesnek éppen 2/

3 része. Még nagyobbak a szélsőségek a nemzetiségeknél. A magyarság és németség kulturális fölénye messzire kimagaslik a többi nemzetiségek műveltségi viszonyai fölött. A magyaroknak és németeknek csak 20 illetőleg 18%-a analfabéta, ellenben a románoknak 67, a ruthéneknek meg éppen 72 %-a. A németeknek ez idő szerint még kedvezőbbek valamivel a műveltségi viszonyai, mint a magyarságé, a magyarság írni-olvasni tudása azonban — különösen a tanyai iskolák sűrűbb felállítása folytán — rohamosabban javul, úgy, hogy a magyarság rövid idő múlva valószínűleg túl fogja szárnyalni ebben a tekintetben a németséget. Az alábbi adatokból lehet erre következtetni : Irni-olvasni tud Az arányszám Korcsoport a magyarok a németek különbözete a németek közül % javára 70 éven felüli 48*0 58 v, + 10-6 60 -69 éves 58-0 69'G + 11-6 50-59 » 65'5 75-S + lO-o 40-49 » 74-s 81-7 + 6-9 30-39 » 84-1 87-9 + 3-8 20-29 » 88-s 90-6 + l'a 15-19 » 90"ß 92-s + 1-7 12-14 » 92-0 93-8 + 1-8 6-11 » 73-8 73-« + o-i Általában 6 éven felüli 79' a 82-a + 3-0 A különbözet a magyarság és németség műveltségi foka között e szerint a fiatalabb korcsoportok felé majdnem következetes csökkenést mutat s a mindennapi tanköteles korban állóknál már majdnem teljesen elenyészik. Mire tehát e nemzedék felnő, a magyarság és németség kulturfoka teljesen egyenlő színvonalon fog állani. Sokkal jobban mutatják azonban a magyarság kulturális fölényét azok az adatok, amelyek azt jelzik, hogy a népességnek hány százaléka végezte el a középiskola 4, 6 vagy 8 osztályát (1. a 49. és 50. táblát a 180. és 181. lapon). Ezek az adatok teljesen új adatai mostani népszámlálásunknak, azért érdemes ezekkel a népességnek magasabb kulturájára mutató adatokkal részletesebben foglalkozni. Egyelőre csak az összes népességre vonatkozó bzámokat tekintve, a főbb adatok a következők : A középiskolának legalább Közjogi alkatrész, 4 « » Közjogi alkatrész, osztályát végezte abszolút szám abszolút szám % abszolút szám V. Magyarország : férfiak 414.326 264.375 9,'ÍI 211.932 2-s nők 258.813 2"e 75.861 0-8 39.602 O"* 258.813 2"e 75.861 0-8 39.602 O"* összesen 673.139 3-7 340.236 1-S 251.534 l-t Horvát-Szlavonországok : férfiak 30.411 20.723 1 "fi 16.466 6.664 1'« nők 17.863 1*3 9.163 0-7 16.466 6.664 0-6 17.863 1*3 9.163 0-7 16.466 6.664 0-6 összesen 48.274 1-8 29.886 í'l 23.130 0-8 Magyarbirodalom : férfiak 444.737 4-n 285.098 9,'fi 228.398 9:9. nők 276.676 2-e 85.024 0-8 46.266 0-4 276.676 2-e 85.024 0-8 46.266 összesen 721.413 3-5 370.122 IS 274.664 IS * A középiskola 4. osztályát tehát (itt természetesen mindenütt a magasabb osztályt végzetteket az alacsonyabb kategóriába is beszámítva) a népességnek 3'5%-a végezte, a középiskola 6. osztályát már csak 1'8%-a végezte el és teljes középiskolai végzettséggel csak 1'3%-a rendelkezik. Ezek az arányszámok nagyon különbözőkép alakulnak, ha közjogi alkatrészek vagy nemek szerint tekintjük azokat. Látjuk, hogy Horvát-Sziavonországok visszonyai minden fokozatban jóval kedvezőtlenebbek, mint az anyaországéi s a nőkéi is jóval alacsonyabb fokú műveltségre vallanak, mint a férfiak arányszámai. A nők sokkal kisebb iskolázottsága abban is kifejezésre jut, hogy az eleminél nagyobb képzettséggel biró nők között is a legkisebb fokii végzettséggel birók vannak erős túlsúlyban, míg a férfiak közül jóval többen végeznek 6 vagy 8 középiskolai osztályt, mint 4 középiskolát. Területi vonatkozásban a különbségek különösen városok és vidék között feltűnőek. Látjuk, hogy a városok nemcsak az általános elemi kultura terén vezetnek, de a magasabb műveltséggel biroknak is még inkább előtérbe jutó tömörülő helyei. A városi lakosságnak feltétlenül nagyobb kulturigényén kivül ezt az az egyszerű tény is eléggé megmagyarázza, hogy a középiskolák leginkább a városokban vannak. Legalább 4 középiskolai osztályt végzett a városokban az összes népességnek 13'7%-a, a vármegyékben csak 2-2 %-a ; 6 középiskolai osztályú végzettséggel bir a városokban a népesség 7'2%-a, a vármegyékben csak 1*1 %-a, végül teljes középiskolai képzettséggel rendelkezik a városok népességének 5'3%-a, ellenben a vármegyék lakosságának csak 0*8% -cl J különbség tehát minden fokozaton körülbelül hatszoros a városok javára. A műveltebb nők még inkább tömörülnek a városokban, mint a műveltebb férfiak, a nőknél ugyanis a városok javára mutatkozó különbség 7—10-szeres a vármegyékhez képest. A városok közül a társországoknak közigazgatási és szellemi