1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint (1913)

I. Általános jelentés - 4. Ipar

Ki* Az ipari concentratio gyors előhaladását jelzik e számok. Legkevésbbé, 9"9 %-kal szaporodtak ugyanis a segéd nélküli vállalatok s a vállalatok növekvési arányszáma szinte mathematikai következetességgel emelkedik a vállalatok nagyságával párhuzamosan ; a 20-nál több segédszemélyt foglalkoztató vállalatok száma, melyeket már nagyipari vállalatoknak szoktunk tekinteni, tíz év alatt 77*6 %-kal növekedett. Iparvállalataink kisipari jellege azonban a fejlődési irányzat daczára is még erősen túlnyomó, összes iparvállalatainknak 62'0 %-a nem alkalmaz egy segédet sem s 18*4 %-a csak egy segédet. E két kategória arányszáma fogyóban van, míg a több segédet foglalkoztató vállalatok aránya fokozatosan növekszik. A nagyipari vállalatok ugyan csak 0*8 %-át teszik még most is az összes vállalatoknak, a nagyipari vállalatokban azonban az ipari segédszemélyzetnek körülbelül 43%-a van foglalkoztatva. A társországokban a kisebb vállalatok természetesen még inkább túlnyomóak, mint az anyaországban ; ott az iparvállalatoknak 68'0 %-a segéd nélküli vállalat, míg az anyaországban csak 61 "4 %-a. Húsznál több segédet viszont az anyaországban a vállalatoknak 0"8 %-a foglalkoztat, Horvát-Szlavonországokban a vállalatoknak csak 0-5 %-a. Abszolút számban a 4.020 nagyipari vállalatból 3.749 esik Magyarországra és 271 Horvát-Szlavonországokra. A vármegyei és városi törvényhatóságok között is elég nagy különbség mutatkozik. A városokban aránylag sokkal több a nagyvállalat, mint a vármegyékben, a hol a segéd nélküli vállalatok jóval erősebben dominálnak. A vármegyei törvényhatóságokban az üzemeknek 64'0 %-a segéd nélkül dolgozik, a városokban csak 53'4 %-a, ellenben a nagyipari vállalatok a vármegyékben csak 0'4%-kal szerepelnek, a városokban már 2*3 %-kal. E mellett az ipari concentratio folyamata a városokban sokkal gyorsabb, mint a vidéken ; a vidéken a nagyipari vállalatok arányszáma 0"3 %-ról 0'4-re nőtt 10 év alatt, a városokban 1*3 %-ról 2.'3 %-ra. Az egyes vármegyéket tekintve, legtöbb a segéd nélküli üzem Várasd vármegyében, az üzemek 78'9 %-a, Lika-Korbavában 78*6 %, a magyarországi vármegyék közül Kolozsban 72'6, Csíkban 71'i%, ellenben legkevesebb segéd nélküli vállalat van Liptóban, a hol ez az arányszám 54'7 %-ra száll le. A városok közül a szélsőségeket egyrészt Sopron (47 'í %) és Zágráb (48'5 %). másrészt Szabadka (63'9 %) és Zombor (63-i %) képviselik. Nagyipari vállalat legtöbb van aránylag Budapesten 3'6 % (abszolút számban 1.296, az összes nagyipari vállalatoknak majdnem harmadrésze), Fiúméban 2*8%, Zágrábban 2"7 %, Pozsonyban 2*5 %. A vármegyék közül Liptó (1'4%), Zólyom (1*4), Szepes (1*3) és Esztergom (1*2) tűnnek ki a nagyipari vállalatok aránylag magas százalékával. Már említett 6. sz. táblázatunk (1. az 50* lapon) azt is mutatja, hogy az iparvállalatok összes száma — tekintet nélkül nagyságukra — törvényhatóságonkint hogyan növekedett 1900 óta. Az egész birodalomban, — mint látjuk — 13*5 %-kal több most az iparvállalatok száma, mint tíz év előtt volt, a szaporodás azonban törvényhatóságonkint igen nagy szélsőségeket mutat. Feltűnő mindenekelőtt, hogy Horvát. Szlavonországokban sokkal jobban — 23*6 %-kal — szaporodtak az iparvállalatok, mint Magyarországon, a hol a szaporodás csak 12*5 %-ot tesz. A vármegyei és városi törvényhatóságok között már nincs ilyen nagy különbség a szaporodási arányszámok között (13"i, ill. 15'8 %). A 102 törvényhatóság között csupán 4 akadt, a hol az iparvállalatok száma megfogyott 1900 óta : Selmeczbányán 8'0 %-kal, Sopron városban 4'9, Árva vármegyében 1*7, Szepes vármegyében l*o %-kal; mind a négy fogyó vagy stagnáló népességű törvényhatóság. Legtöbb új iparvállalat keletkezett viszont Eszéken (szaporodás 43'2%), Szegeden (36-6 %), Kolozsvárt (33-2%), Nagy-Váradon (32*6 %); a vármegyék közül Varasdban (33*2 %), Kolozsban (30-2%), Csíkban (29*3%), Zágráb vármegyében (28-5 %) és Pest vármegyében (27*5 %). Arra nézve, hogy az egyes törvényhatóságokban milyen iparvállalatok vannak s az egyes iparcsoportokhoz tartozó vállalatok hogyan növekedtek 1900 óta, a jelen kötet még nem tartalmaz adatokat, közölve van azonban e kötetben községenkint az egyes iparcsoportokhoz s néhány fontosabb iparághoz tartozó keresők száma s ez adatok törvényhatóságonkint összefoglalva és a megfelelő 1900. évi adatokkal összehasonlítva a 7. és 8. sz. táblákon (1. az 52*, ill. 56* és köv. lapokon) találhatók. Az egyes iparcsoportok és iparágak fejlődését ezek az adatok is élénken mutatják. Nem lesz érdektelen az országos végszámokat itt is bemutatni : Iparcsoport I. Vas- és fémipar II. Gép- és hajógyártás TII. Kő-,föld-,agyagés üvegipar IV. Fa- és csontipar V. Bőr-, sörte-, szoros tollipar VI. Fonó- és szövőipar VII. Ruházati ipar ... VIII. Papirosipar IX. Élelmezési és élvezeti ipar... X. Vegyészeti ipar XI. Építőipar XII. Sokszorosító- és műipar XIII. Szállodás, vendéglős és kávésipar XIV. Egyéb és kmn. ipar Összesen Keresők 128.219 72.415 44.886 95.824 16.595 34.156 281.320 7.727 143.736 14.491 125.070 17.059 95.332 396 1,077.226 száma tí ó CB 158.469 112.501 67.597 129.622 20.411 51.624 356.892 12.400 168.140 24.055 166.086 24.460 112.278 789 1,405.324 Szapor abszolút számban 30.250 40.086 22.711 33.798 3.816 17.468 75.572 4.673 24.404 9.564 41.016 7.401 16.946 393 328.09Íadás 5? 23-6 55-4 50-8 35-s 23-o 51-i 26-s 60-5 17-o 66'o 32-8 43-4 17-Í ' 30-t A keresők közül az egyes iparcsoportokra esett % Ó SS O cS 03 ,£2 © SS OS S3 11-8Í 11-S 6-7 4'2 8-o 4-s 8-9 9-2 l-e 3-a 26-i 0-7 13-s l-s 11-6 1-G 8-9 — lOO-o 1-4 3-7 25*4 0-s 12-o 1-7 11-s 1*1 8-o 0-i lOO-o