1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint (1913)

I. Általános jelentés - 2. A foglalkozások főosztályai; keresők és eltartottak

(i* 330/a. Állami gyermekmenhely által eltartottak. 331. Koldusok. 332. Arvaházak és egyéb jótékony intézetek által eltartottak. 333. Szegényházakban elhelyezett egyének. 334. Kórházi, tébolydai ápoltak, kik eltartóinak foglalkozása nincs kimutatva. Letartóztatottak és javítóintézetekben elhelyezett egyének. Ismeretlen foglalkozásúak és ismeretlen foglalkozásúak által eltartottak. 336/a. Kivándoroltak eltartottjai. 335. 336. A »Részletes kimutatások« 1. sz. tábláján, a hol a foglalkozási adatok községenkint közöltetnek, az 1—27. sz. rovatokban foglalt főáttekintés egyes tételei alatt a rendszeres névjegyzék következő főés alcsoportjai vannak befoglalva : Mezőgazdaság és kertészet ... I/A (l—4. alcsoport) Az őstermelés egyéb ágai I/B—l/D (5—10/a. alcsoport) Bányászat és kohászat H/A (11—19. alcsoport) Ipar II/B (20—201. alcsoport) Kereskedelem és hitel II/C (202—284. alcsoport) Közlekedés H/D (285—300. alcsoport) Közszolgálat és szabadfoglalkozások III. (301—309/a. alcsoport) Véderő IV. (310—313. alcsoport) Napszámosok k. m. n V. (314. alcsoport) Egyéb és ismeretlen foglalk. VI., VII., VIII. (315-336/a. alcs.) A foglalkozások főáttekintésében a felsorolt főcsoportokon kivül szerepel még a »Házi cselédek« csoportja is, mely a foglalkozási rendszeres névjegyzékben egyáltalán nem fordul elő. A házi cselédek ugyanis a feldolgozásnál ahhoz a foglalkozási csoporthoz osztattak be, a melyhez gazdájuk tartozik. A maguk szempontjából azonban keresők lévén és egy külön foglalkozási csoportot alkotván, czélszcrűbbnek látszott az adatok közlésénél a házi cselédeket az egyes foglalkozási csoportokból kivéve, mint külön csoportot kimutatni. Az iparhoz tartozó népesség iparágak és egyes ipari alcsoportok szerint is ki lévén mutatva az 1. sz. táblázat 81—109. sz. rovataiban, szükségesnek tartjuk még felsorolni, hogy az itt kiemelt egyes ipari alcsoportok a rendszeres névjegyzék milyen alcsoportszámainak felelnek meg : Kovács 21. alcsoport. Lakatos 30. » Téglagyártás 03. » Fazekasipar 64. » Fürészárúgyártás 67. » Asztalosipar 72. » Bőrgyártás és timáripar 86. » Szabó 102. » Czipész és csizmadia 114. » Malomipar 124. » Sütőipar 125. » Hentes és mészáros 134. és 135. sSzeszgyártás 143. » Kőműves 172. » Ács 173. » 2. A foglalkozások főosztályai; keresők és eltartottak. A Magyarbirodalomnak az 1910. évi népszámlálás alkalmával megállapított, 20,886.487 lelket tevő összes népességéből 13,465.653 egyén, vagyis az összes népességnek 64-5%-a foglalkozott őstermeléssel, vagy tartatott el az őstermelés terhére. A többi foglalkozási főcsoportok számai — mindenütt a keresőket és eltartottakat összefoglalva — így következnek : a bányászathoz és az ipar-forgalmi foglalkozásokhoz tartozott 4,928.230, a népesség 23'6%-a, a közszolgálat és szabad foglalkozások 686.641 (3-3%) egyénnek adtak kenyeret; a véderő 166.804 (0*8%) embert foglalt le ; különböző gazdasági ágban dolgozó, vagy közelebbi megnevezés nélküli napszámos volt 501.370 (2-4%); házi cseléd volt 431.146 (2'0%), végűi az egyéb és ismeretlen foglalkozásokhoz tartozók száma 706.643-ra (3-4%) rúgott, Az 1900. évi népszámlálás adataival összehasonlítva ezeket az adatokat (1. az 1. sz. táblát a 22* és köv. lapokon), ugyanazt a jelenséget tapasztaljuk, a mit az előző népszámlálás is konstatált, hogy az őstermelő népesség aránya fokozatosan csökken, a bányász- és ipar-forgalmi népességé ezzel szemben jelentékenyen növekszik. Az elmúlt tíz év alatt az őstermelő népesség aránya 68'4%-ról 64"5%ra szállt alá, a bányász- és ipar-fogalmi népességé ellenben 19'6%-ról 23"6%ra emelkedett. Növeli még e változás jelentőségét, hogy a lefolyt évtizedben a népesség tényleges szaporodása jóval kisebb volt, mint az előző évtizedben, a szaporodás oroszlánrésze e szerint az ipar-forgalmi népességre esett. A két utolsó évtized idevonatkozó adatai a következők : Ebből: az őstermelésre esett °/o 1890-1900 1,790.768 511.698 28'A a bányászat-, ipar- és forgalomra esett 939.769 °/o 52-* 190(3—1910 1,631.928 290.570 17« 1,163.347 71'8 A lefolyt tíz év alatt tehát a népesség kétharmadrészét tevő őstermelő népesség a szaporodásból csak 17'8%-kal részesedett, ellenben az ipar-forgalmi népesség a szaporodásnak több mint 70%-át foglalta le. Magyarország iparosodása e szerint a népesség kisebb fejlődése daczára nagyobb lépéssel haladt előre, mint az előző évtizedben. A többi kisebb foglalkozási ágak közül tért foglaltak 1900 óta a közszolgálat és szabad foglalkozások 3"0%-ról 3"3%-ra és az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 2'7%-ról 3"í%-ra ; a véderő aránya változatlan maradt, ellenben a házi cselédek arányszáma csökkent 2"2%-ról 2"0%-ra s még inkább a napszámosoké 3'3%-ról 2"4%-ra. E változások azonban némi magyarázatra szorulnak, mert jórészt a népszámlálási lapok tökéletesebb kiállítására vagy a feldolgozásnál a lapok némileg eltérő csoportosítására vezethetők vissza. A napszámosok száma ugyanis részben azért