1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

I. Általános jelentés - Szöveg - 9. A népesség műveltsége - 10. A lakóházak száma

9* stagnál, sőt egyes vármegyékben a már előbb is mutatkozott fogyás ismétlődött (Baranya, Somogy, Veszprém, Zala). Feltűnő a reformátusoknak a váro­sokba újabban mutatkozó nagy tódulása : a városok népességében a reformátusok száma még jobban növekedett, mint az izraelitáké, úgy, bogy arányuk emelkedett is a városi lakosság között. Az ágostai h. evangélikusok arányszáma csak a Tisza-Maros szögén, a hol különben is legkisebb arányban for­dulnak elő, növekedett némileg, egyebütt arány­számuk lejebb szállott. Érdekes, bogy a tj. váro­sokban még nagyobb mértékben vesztettek tért az ágostaiak, mint a vármegyékben. A gör. keletiek a Tisza bal partján most nagyobb százalékát teszik a népességnek mint 1900-ban, a Duna jobb part­ján, a Duna-Tisza közén és a Királyhágón túl arányszámuk esett, a városok népességében azon­ban megtartották előbbi pozicziójukat. 9. A népesség műveltsége. A népesség műveltsé­gének legelemibb fokmérője, az írni-olvasni tudás tekintetében az 1910. évi népszámlálás a jövőre nézve ismét biztató adatokat nyújt. Az egész Magyar­birodalomban 1910-ben írni-olvasni tudott 11,774.687 egyén, vagyis az összes népesség 56"40/0-a, a hat éven felüli népességnek pedig immár 66*7°/0-a. 1900 óta a javulás ismét szembetűnő, mert 1900-ban az összes népességnek csak 49'8, a hat éven felüli népességnek pedig csak 59-3°/0-a volt írni-olvasni tudó. Közjogi alkatrészek szerint az írni-olvasni tudás adatai következőkép alakultak a két utolsó népszámlálás alapján : Közjogi alkatrész i Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Magy arbirod alom... Imi és olvasni tudott 1900- J 1910­ban ! ben szäin szerint » 1 3 8,696.332 900.051 9,596.383 11 11,775M Az összes A 6 évnél idősebb népességből írni és olvasni tudott 1900-j 1910­ban i ben 1900- 1910­ban ] ben százalék 4 S 51-e 58'a 37a U-o IH 56-s i 7 61-4 ti-* 59-a 68-7 52-6 66-7 Az anyaországban a népesség általános művelt­sége már 1900-ban is jóval magasabban állott, a mennyiben a hatéven felüli népesség 6r4°/0-a tudott írni-olvasni s ez az arány tíz év alatt 68'7-re nőtt, a társországokban ellenben 1900-ban még csak 44'0°/0-a a hat éven felüli népességnek volt írni­olvasni tudó s bár a haladás rohamosabb, mint az anyaországban, az arányszám még 1910-ben is csak kevéssel haladta meg az 50°/o-ot. Egyes törvényhatóságonkint (1. a 9. sz. táblát a 47.* lapon) természetesen még nagyobbak a különbsé­gek az általános műveltség tekintetében. A városok járnak elől magas arányszámaikkal ; az összes törvényhatósági jogú városok 6 éven felüli népessé­gének már 85*4°/0-a tud írni-olvasni, ezzel szemben a vármegyék megfelelő arányszáma csak 64'2°/0. Legműveltebb városunk Sopron, a hol 95'0°/0-a a hat éven felüli népességnek írástudó, s ezzel még a fővárost is megelőzi, a hol 92-5°/0 a műveltségi arány. 90°/ 0-on felül van még az írni-olvasni tudó Pozsony­ban és Székesfehérvárt, de majdnem eléri ezt Győr és Komárom aránya is. A városok között legutolsó helyen áll műveltség dolgában Szabadka, a hol, bár az utolsó évtizedben a javulás elég jelentékeny volt, a népességnek még mindig csak 61*i°/0-a tud írni­olvasni. Szabadkán kivül még Zombornak is alacso­nyabb a műveltségi aránya az országos átlagnál. A vármegyék közül is Sopron és Mosón válnak ki legmagasabb (88*2, illetőleg 88*9) arányokkal, 80-on felül van még az arány Baranya és Zala kivételével az összes dunántúli vármegyékben, továbbá Eszter­gom, Hont, Pozsony, Gömör, Békés és Brassó vár­megyékben. A legkisebb arányszámokat a Tisza bal­partján és a Királyhágóntúl találjuk : a 30-as arányt sem éri el Máramaros és Szolnok-Doboka és a társ­országokban Lika-Korbava vármegye, mely utóbbi az egész Magyarbirodalomban a legkedvezőtlenebb arányszámot (25*i) tünteti fel. A tíz évi fejlődés a legtöbb törvényhatóságban kielégítő volt, néhol szinte ugrásszerüleg növekedett az írni-olvasni tudók száma ; pl. Csík vármegyében 10 év alatt 45,4°/0-ról 58-9-re emelkedett az írni-* olvasni tudók aránya a hat éven felüli népességben. 10. A lakóházak száma. A népszámlálás házról­házra járva történvén, ezúttal is összeköttetett a házak számának, falazatuk és tetőzetük minőségének felvételével. Ezek szerint az adatok szerint a lakó­házak száma a Magyarbirodalomban 3,559.140 volt, kereken 332.000-rel több, mint 1900-ban. A terület minden négyzetkilométerére 10*9 lakóház esett, míg 1900-ban ez az arány csak 9'9-et tett. Egy-egy lakó­házra jutott 5'9 polgári egyén, ugyanannyi, mint 10 év előtt. Közjogi alkatrészek szerint ezek az adatok így alakulnak : Közjogi alkatrész i Magyarország Horvát-Szlav onorsz. Magyarbirodalom... A lakóhazak szama 1900­ban 1 2,805.742 421.448 3,227.190 1910­ben 3 3,105.677 453.463 3,559.140 Egy •- km. területre esett lakóház 1900­ban 4 9-0 9-» 9-9 1910­ben 5 ll-o 13-7 10-» Egy lakóházra esett pol­gári egyén 1900­ban 6 6-0 5-7 5-0 1910­ben 7 5-e 5-7 5-9 Az anyaország és a társországok viszonyai meg­lehetős egyformák ebben a tekintetben, azzal a különbséggel mégis, hogy Magyarországon valamivel sűrűbben vannak a lakóházak s az egyes házak lakossága is nagyobb. A tíz évi fejlődés adatai azon­ban azt mutatják, hogy Magyarországon a házak száma jobban szaporodott, mint a népesség, minél­Népszámlálás I. 2«

Next

/
Oldalképek
Tartalom