1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

I. Általános jelentés - Szöveg - 6. A népesség anyanyelve

5* A népesség családi állapota tekintetében e szerint Magyarország és Horvát-Szlavonországok viszonyai között nagy a hasonlóság, mert a százalékszámok 1910-ben majdnem összevágnak, ez arányszámok azonban ellentétes fejlődés eredményei. Az anyaországban ugyanis növekedett a házasok aránya, ellenben fogyott a nőtleneké és hajadonoké, a társországokban ellenben a házasok aránya fogyott s növekedett a nőtleneké és hajadonoké s még feltűnőbben az özvegyeké. A kivándorlás hatása érzik meg a népesség családi állapot szerint való megoszlásában is : a házasulok aránya leginkább azokban az országrészekben és törvényhatóságokban csökkent (1. az 5. BZ. táblát a 33.* lapon), a hol legnagyobb a kivándorlás folytán szenvedett veszteség. Horvát-Sziavonországokon kivül e szerint a Duna bal- és a Tisza jobbpartján csökkent számbavehetőleg a házasok aránya, a többi országrészben vagy emelkedett, vagy — mint a Duna jobb-, a Tisza balpartján és a Királyhág ónt úl — csak 0'1-del apadt. A vármegyék és városok viszonyai között nagy különbség mutatkozik : a városokban sokkal több aránylag a nőtlen-haj adón, ellenben kevesebb a házasok száma. A fejlődés irányzata is különböző : a városokban javultak a viszonyok, a mennyiben a házasok aránya növekedett, míg a vármegyékben a házasok arányszámának némi kis apadását lehet konstatálni. A városokban egyébként a szélsőségek kisebbek e tekintetben, mint a vármegyékben, pedig már maga a katonaság kisebb vagy nagyobb száma változást idéz elő a családi állapot szerint való megoszlás tekintetében. Komáromban pl. 100 egyén közül csak 31 *i él házassági kötelékben, míg Hódmező-Vásárhelyen 43-8. A vármegyék közül a korai házasságkötéseiről ismert Baranya áll első helyen a házasok 49*7-et tevő arányszámával, míg a tengerparti Lika-Korbava vármegye, a honnan a kivándorlás rendkívül nagy, már csak 34*S% házas egyént mutat fel. Az elváltak közül aránytalanul többen laknak a városokban, mint a vármegyékben, a minek egyszerű magyarázata az, hogy a tj. városokban az elválások sokkal gyakoriabbak, mint a vármegyékben, ennek következtében a városokban már 0'5°/0-ra rúg az elváltak aránya, míg a vármegyei törvényhatóságokban ez az arány csak 0*2°/0. 6. A népesség anyanyelve. A Magyarbirodalom összes népességéből 10,050.575 egyén vallotta a magyart anyanyelvéül ; a németek száma 2,037.435-öt tesz, a tótoké 1,967.970-et ; jóval több e két nemzetiségnél az oláhok száma, mely azonban még mindig a három millión alul marad, a mennyiben 2,949.032 lélekre rúg, a ruthének 472.587 fővel vannak képviselve ; a horvátok 1,833.162, a szerbek 1,106.471 lélekkel leginkább a társországokban, végül 469.225 egyén egyéb nyelvet (leginkább vend, bunyevácz, czigány, cseh-morva, lengyel, bolgár, olasz) vallott anyanyelvéül. Az anyanyelvi megoszlás adatai közjogi alkatrészek szerint és az 1900. évi adatokkal szembeállítva így alakulnak : Közjogi alkatrész i Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Magyai'birodalom... Magyar Német Tót Oláh a M 0 tó Horvát Szerb Egyéb 1900-ban S S * ï • 7 8 1 8,651.620 90.781 8,70! 1,939.060 136.121 2,135.181 2,002.165 17.476 2,019.6« 2,798.559 920 2,799.CT 424.774 4.673 429.447 191.432 1,490.672 1,682.104 437.737 610.908 1,048.645 333.008 64.753 397.761 Magyar Német Tót I Ruthén Horvát Szerb Egyéb 1910-ben 10 | il 11 | M i H | 15 | 1« 9,944.627 105.948 10,050.575 1,903.357 134.078 2,037.435 1,946.357 21.613 1,967.970 2,948.186 846 2,949.032 464.270 8.317 472.587 194.808 461.516 1,638.354 644.955 1,833.162; 1,106.471 17 401.412 67.843 469.255 A népesség tíz évi szaporodását az egyes anyanyelvek szerint pedig a következő összeállítás szemlélteti Közjogi alkatrész i Mairvarorszáe: Horvát-Szlavonorsz. Magyarbirodalom... Az összes népesség A magyar A német A tót Az oláh A ruthén A horvát A szerb Az egyéb anyanyelvűek Az összes népesség A magyar A német A tót Az oláh A ruthén A horvát A szerb Az egyéb anyanyelvűek szaporodása abszolút számokban 1900—1910. 1 1,426.278 205.650 1,631.928 3 1,293.107 15.167 1,308.274 i - 95.703 - 2.043 - 97.746 S 6 7 S 1 -55.808 4.137 - 51.671 149.627: 39.496 - 74 3.644 149.553 43.140 3.376 147.682 151.058 23.779 34.017 57.826 10 68.404 3.090 71.494 •/»-okban 1900—1910. u 8-6 Jl 8-5 ii 14-» 16-7 15-0 13 -4-8 -11 -4-e 14 | U — 2-8 s-« 23-1 -*•• _ 5'i ie 9-* 10*0 17 1-8 9-. 9'o 18 5-* 5-« 5-6 n 20-5 4-8 18-0 Az összes népesség 8-5°/0-ot tévő szaporodásával szemben e szerint a magyarság 15"0°/0-kal növekedett ; az átlagon felüli szaporodást még csak a ruthének és a horvátok — utóbbiak azonban csak a társ-