1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

I. Általános jelentés - Szöveg - 3. Férfiak és nők száma és aránya - 4. Életkor

külföldi honos s arányszámuk is csak e két országrészben növekedett ; itt a kivándorlás folytán a népességben támadt hézagokat leginkább Galicziából jövő települők (túlnyomólag római és görög katholikusok) töltik ki. Ugyanitt természetesen legtöbb külföldön távollévőt mutattak ki a házi gyüjtőívek ; a külföldön távollévők száma azonban 1900 óta nem itt, hanem abban a két országrészben növekedett leginkább, a hol a kivándorlás úgyszólván csak az utolsó évtizedben indult meg erősebben, t. i. a Tisza balpartján és a Tisza-Maros szögén. Itt némely törvényhatóságban több mint megtízszereződött a külföldön távollévők száma. Érdekes még a külfölddel való népcsere tekintetében az ellentét a vármegyei és városi törvényhatóságok között : a városokban sokkal több a külföldi honos, mint a vármegyékben, a vármegyékből viszont aránytalanul több a külföldön távollévő, mint a városi törvényhatóságokból. Figyelemre méltó, hogy városainkban most már fogyóban van a külföldi elem, a mi örvendetes jelenség, mert a mellett bizonyít, hogy iparunk most már mindinkább önállósul és a saját erejéből fejlődik. 3. A férfiak és nők száma és aránya. Á nemek aránya tekintetében legújabb népszámlálásunk a most már évtizedek óta észlelt irányzat megfordulását jelzi : eddig a nőtöbblet folytonosan kevesbedett, úgy hogy a két nem száma fokozatosan közeledett egymáshoz, mostani népszámlálásunk ellenben a nőtöbblet erős megnövekedését állapítja meg. A következő összeállítás az országos eredményeket mutatja be : Közjogi alkatrész i Horvát-Szlavonorsz. Magyarbirodalom... Férfi Nő 1900-ban * i 8,372.819 1,203.333 9,582.152 Mfcfl 1,200.971 9,672.407 Férfi Nő 1910-ben « 9,062-935 1,282.398 10,315.333 5 9,201.598 1,339.556 10,511.154 F,zer férfira esett nö a s n <s> à ! 6 OS OS « 1 Wlli 1.015 998 1.045 1.009 1.019 E szerint míg 1900-ban a nők többlete csak 90.000-et tett, 1910-ben már majdnem 200.000-rel multa felül a nők száma a férfiakét. Annál feltűnőbb lehet ez a jelenség, mert a népmozgalmi eredmények évről-évre a férfiak kedvezőbb szaporodását mutatják s hogy tényleg mégis a férfiak száma kevésbbé szaporodott, mint a nőké, annak okát egyedül csak a nagymérvű kivándorlásban kereshetjük, mely a férfiak számát aránytalanul jobban apasztja, mint a nőkét. Kitűnik ez abból is, hogy épen azokban a törvényhatóságokban legnagyobb a nőtöbblet, a honnan legerősebb a kivándorlás (1. a 3. sz. táblát a 28.* lapon) ; vezet tehát e tekintetben Árva, Liptó, Trencsén, Abauj-Torna, Sáros, Ungés Zemplén és ModrusFiume vármegye, a hol 1000 férfira mindenütt 1100-nál több nő esik ; s e törvényhatóságok mindegyikében, az egy Abauj -Tornát kivéve, még emelkedett is a nőtöbblet. Feltűnő Horvát-Szia vonországokban a két nem arányának hirtelen megváltozása : 1900-ban még a férfiak voltak többségben s 1910-ben már ezer férfira 1045 nő jut a társországokban, ez az adat is megerősíti a mondottakat, mert mint láttuk, Horvát-Sziavonorszagoknak igen nagy volt a kivándorlási vesztesége s e mellett a kivándorlási statisztika tanúsága szerint az onnan kivándorlók között aránytalanul több a férfi, mint a nő. Mindamellett még sok vármegyénk van, a melyekben a férfiaké a többség, különösen azokban, a melyekbe bánya- vagy ipari munkások bevándorlása folyik, vagy a melyekből a nők kivándorlása erősebb. Minthogy e két ok Csík vármegyében összetalálkozik, itt találjuk a vármegyék közül a legnagyobb férfitöbbletet, 1000 férfira ugyanis csak 922 nő esik. A városokban általában kisebb a nőtöbblet, mint a vármegyékben, a leginkább városokban állomásozó katonaság s a nőtlen ipari munkások nagyobb száma miatt ; a városokban csak 1005 nő jut 1000 férfira, a vármegyékben ellenben 1021. A városokban azonban a szélsőségek is nagyobbak ; a végleteket Selmeczbánya és Komárom képviselik, előbbiben a férfiak elvándorlása folytán 1204 nő jut 1000 férfira, míg az utóbbiban a helyőrség nagy száma miatt csak 790. 4. Életkor. Népességünk életkor szerint való megoszlása tekintetében az 1910. évi adatok csak csekély változást mutatnak az 1900-ik évhez képest. Itt csak a községenkint közölt adatok csoportosítását véve, az országos eredmények a két utolsó népszámlálás szerint igy alakulnak : Közjogi alkatrész i Magyarország Horvát-Szlavonorsz. Magyarbirodalom... 6 évnél fiatalabb 6-11 12-14 15-19 20-39 40-59 éves 60 évnél idősebb ismeretlen korú 1900-ban » » 2,682.122 388.976 3,071.398 2,201.291 314.733 2,519.027 4 1,095.373 168.081 1,263.154 i 1,684.846 254.123 1,938.969 • 4,679.033 677.282 5,356.315 3,205.371 437.830 3,643.201 1,285.563 175.149 1,460.712 1.353 130 1.483 * 1 12-14115-19 20-39 40-59 « 3 Í «e0 | éves 60 évnél idősebb ismeretlen korú 1910-ben » i M 1 a J i) 2,802.885 2,456.7931.191.300 1.807.097 427.285 367.816 3,230-170' 2,824.609 179.785 1,371.085 251.520 2,058.617 14 5,053.881 704.491 5,758.372 u I » 3,451.711 480.733 9y9iy*tH 1,499.842 208.408 1,708.250 17 1.021 1.916 2.940 1"