1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

l87á. evekben született gyermekeket ragadta el, úgy hogy e korosztályon egy sohasem pótolható hézagot ütött. Ez évek szülötteinek rendkivüli megfogyatkozása mindaddig éreztetni fogja hatását az egyes korcsoportokra, míg az ezen szülöttekből származó korosztályok végleg el nem enyésznek. A 16. sz. táblán (1. a 68. és köv. lapokon), mely a három utolsó népszámlálás alapján korévenkint egymás mellé állítva közli a népesség számát, e hatást egész világosan lehet látni. Kiemeljük e táblából a következő adatokat : alzt az I. kötet 4. sz. táblája (1. á 16. lapon) szemlélteti. Az összehasonlítás természetesen csak a polgári népességre vonatkozólag lehetséges. E tábla a népességet 7 korcsoport szerint részletezi, melyeknek arányszámait ideiktatjuk : 1880-ban 15—19 éves, tehát az 1861—65 években született 1,501.217 20—24 éves, tehát az 1856—1860 években született 1,303.081 15-19 éves, tehát az 1871—75 években született 20—24 éves, tehát az 1866-1870 években született 1890-ben 1,511.977 1,282.071 Együtt 15-24 éves 2,804.2 2,794.048 1890-ben tehát 10.000-rel kevesebb volt a 15—24 év között álló népesség, mint 1880-ban. Tíz évvel később ugyanezen két évtized szülöttei, kik akkor már 25—34 évesek voltak, következő számokkal vannak képviselve : 1890 1900 25-29 éves 1,331.617 1,315.241 30- 34 » 1,285.798 1,274.662 25-34 éves ~ 2,617.415 2,589.903 Tíz évvel utóbb tehát a különbség a két évtized szülötteinek száma között még nagyobb az 1866—75. évek rovására, több mint 27.000 ember, a mi valószínűleg a fokozódó kivándorlás következménye. Ha már most megfigyeljük, hogy az 1866—75. évek szülöttei a fentebbi összeállításban melyik főkorcsoportban szerepelnek, azt látjuk, hogy 1880-ban az egész 10 éves korcsoport a 15 éven aluliak sorában foglal helyet, 1890-ben pedig már a 15—39 évesek sorában. Ez magyarázza meg 1880-ban a gyermekkor igen alacsony arányát és 1890-ben a munkabíró kor fiatalabb csoportjának nagymértékű viszonylagos csökkenését. 1900-ban e 10 éves korcsoport még mindig a 15—39 évesek közt szerepel, de minthogy a munkabíróknak e korosztálya alulról a 70-es évek végének és a 80-as évek elejének bő sarjadékából erős pótlást kapott, a munkabíró korosztály arányszáma nem változik, vagyis a megfogyatkozott korcsoport kedvezőtlen hatása ezzel az ellensúlylyal kiegyenlítődik. A legközelebbi népszámlálás alkalmával az 1866—75. évek megfogyatkozott szülöttei már részben kikerülnek a 15—39 évesek korcsoportjából, valószinű tehát, hogy 1910-ben már a munkabíró kor e fiatalabb csoportja jelentőségben emelkedni fog, a 40—59 évesek csoportja ellenben az eddiginél mérsékeltebb szaporodást fog mutatni. Hogy az utolsó évtized folyamán törvényhatóságonkint mennyiben változtak meg a korviszonyok, Horvát-SzlaMagyarmagyarorszag vonországok birodalom 1890 1900 1890 1900 1890 1900 6 éven aluli... 16-7 16-0 17* 16-2 16-s 16'i 6—11 éves 13-7 13'a 14-1 13-! 13-s 13 a 12-14 » 6-s 6-6 6-e 7-0 6-s 6-e 15-19 » 8-7 lO-i 8-b 10-6 8-7 10-1 20-39 » 28-s 27-3 28-a 27-e 28*7 27-4 40-59 » 18-7 19-x 18-s 18-2 18-7 19-0 60 éven felüli... 7-0 7*7 6-0 7-3 6-8 7*6 E hét korcsoport, melyek közé a 6—11 és a 12—14 évesek csoportja inkább gyakorlati czélból vétetett fel — e két korcsoport képezvén nálunk a mindennapi és az ismétlő tanköteles kort — igen eltérően alakul a két népszámlálás eredménye szerint. A két legfiatalabb csoport arányszáma fogy, az utána következő két csoporté emelkedik, a 20—39 éveseké ismét csökken, végül a két legidősebb korcsoport arányszáma — mint már fentebb is láttuk — ismét erős emelkedést mutat. Legfeltűnőbb a 15—19 éves és a 20—39 éves korcsoport különböző irányú változása, melyet most már a fenti magyarázat után természetesnek kell tartanunk. Külön tekintve az anyaország és a társországok adatait, azt látjuk, hogy a társországoknál hasonló az irányzat az arányszámok alakulásánál, mint az anyaországban, csak ott a változások még nagyobbak s a különbségek a két népszámlálás adatai között még élesebbek, mint a Dráván innen. Csupán a 40—59 évesek csoportjában mutatkozik ellenkező irányú változás ; Magyarországon e korcsoport aránya emelkedett, a társországokban ellenben csökkent, annál feltűnőbben emelkedett a Dráván túl az öregek (60 éven felüliek) aránya, a mi egyrészt arra mutat, hogy ott a halandósági viszonyok javulása még nagyobb mértékű, mint az anyaországban, másrészt pedig valószínűleg abból is származik, hogy a 70-es és 80-as évek bevándoroltjai jórészt már a 60 éven felüliek sorába jutottak. Országrészenkint és törvényhatóságonkint vizsgálva a kormegoszlás változásait, az országos irányzattól sok helyen igen eltérő irányzatot látunk az arányszámok alakulásánál. A korviszonyok alakulására ugyanis a legkülönfélébb tényezők hathatnak közre, ú. m. a születési és halálozási viszonyok változásai, továbbá a vándorlások, a melyek az ország egyes részein különböző módon és mértékben érvényesülnek, úgy hogy a kormegoszlás változásainak törvényhatóságonkint okát adni csak igen részletes helyi vizsgálódás útján lehetne, a mire e helyen nem kívánunk kiterjeszkedni, csupán három legjellegzetesebb korcsoport, a 6 éven aluliak, a 20—39 évesek és a 60 éven felüliek arányszámainak felötlőbb változásaira hivjuk fel a figyelmet.