1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
63* leg 1083-ról 1062-re ; a Duna-Tisza közén, a Tisza bal partján, a Tisza-Maros szögén és a Királyhágón túl a változás nem jelentékeny, sőt a Duna-Tisza közén az utolsó évtizedben az arányszám változatlanul 1026 maradt. Ezt azonban csak Budapest okozza, a hol a nőtöbblet erősen emelkedett ; a főváros nélkül a Duna-Tisza közén is kisebbedett a nők többlete. A vármegyéket és a városokat külön foglalva össze, azt lehet konstatálni, hogy a nőtöbblet csak a vármegyékben csökkent, ellenben a városokban fokozatosan emelkedik (1074—1076—1078). Van azonban a városok közt is több olyan, a melyben 1880 óta erősen megcsappant a nőtöbblet, pl. : Győr Fiume Pozsony .. Komárom 1000 férfira esett nő 1880 1900 különbözet 1.181 1.051 — 130 1.186 1.074 — 112 1.246 1.179 — 67 1.166 1.107 - 59 Viszont 50-nél többel növekedett az arányszám a következő városokban : Zágráb 1.006 1.085 + 79 Selmeczbánya 1.115 1.190 + 75 Pécs 1.041 1.102 + 61 A vármegyék közül már csak kettőt-kettőt találunk, a melyekben az arányszám változása 1880-tól 1900-ig 50-nél többre rúgott, ú. m. : Turócz 1.175 1.080 - 95 Brassó 1.150 1.083 — 67 Sáros 1.071 1.161 + 90 Ung 1.049 1.103 + 54 Messze vezetne, ha e változásoknak okait akarnók kifürkészni, itt csak rá akarunk mutatni arra, a mit már maga a törvényhatóságok felsorolása bizonyít, hogy a két nem egyensúlyában nagyobb változás egy-két évtized alatt csak a városokban és a kisebb népességű vármegyékben jelentkezik, a hol a vándorlások különböző alakulása a két nem egymáshoz való arányát könnyebben megbolygatja, mint a nagyobb népességű vármegyékben. 6. A népesség korviszonyai. Kevés adata van a népszámlálásnak, mely fontosságára és sok irányban és sok czélra való felhasználhatóságára nézve vetekedhetnék a népesség kormegoszlására vonatkozó adatokkal ; a polgári és katonai igazgatás, a népmozgalmi statisztika, a kriminológia számtalanszor kénytelen a korstatisztikához fordulni, hogy abból tájékozást szerezzen s be kell vallanunk, hogy népszámlálásaink demográfiái részének éppen a korstatisztika a leggyengébb és legsebezhetőbb része, minthogy a korbevallásnál történik részint hiúságból, részint — sa mi még fontosabb — tudatlanságból a legtöbb hamis vagy téves bevallás, a mit ellenőrizni és kiigazítani az összeiróknak nincs is módjukban. Népszámlálásunk ezúttal is a születési évet tudakolta, a mi mindenesetre helyesebb a korévnél, mert a születési év egész életen át ugyanaz marad, míg a korév évenkint változik ; a tudatlan nép nagy tömegénél azonban, mely csak korévét tudja bemondani s azt is sok esetben rosszul, a születési év kérdezése a hibákat nem küszöböli ki. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a korbevallásnál megeső hibák csak az egyes korévek adatainál mutatkoznak nagyobb mértékben, a korévek összefoglalása öt vagy éppen 10 éves korcsoportokra, már mondhatjuk a valóságnak megfelelőleg mutatja a kormegoszlást, mert e nagyobb korcsoportokon belül az ellentétes hibák már nagyrészt kiküszöbölődnek. A hiba t. i. nagyrészt abban áll, hogy a kerek éveket, különösen az 5-tel és a 0-val végződő koréveket, azok, kik korukat pontosan nem tudják, nagy előszeretettel vallják be s ezzel szemben a közvetlenül megelőző és követő korévek sokkal kisebb számokkal szerepelnek. A különbség pedig a kerek évek és a szomszéd évek számai között a magasabb korral egyenes arányban növekszik. A következő összeállítás igazolj a ezt a 0-val végződő korévekre vonatkozólag, a hol a különbség leginkább mutatkozik : ® ve S > kevesebb mint 10 éves 11 » / £ * ) » » 20 » 21 » J 29 » 1 > » » 30 » 31 » J 39 » í > » » 40 » 41 » J 49 » \ >, » » 50 » 51 » f 59 » \ > » » 60 » 61 » / 69 » \ > » » 70 » 71 » / 79 » \ 81 » / » » 8 0 » A 0-val végződő évek kiemelkedése tehát mindenütt jelentkezik s a 70. évig a különbözet arányszáma is következetes növekvést mutat. Csak a 80. évnél esik kissé az arányszám, a mi talán onnan ered, hogy az ilyen nagy kort érők már jobban számon tartják a korukat. Jellemző továbbá, hogy a nőknél valamennyi korévnél jóval nagyobb a különbözet arányszáma, mint a férfiaknál, a mi megerősíti azt az egyébként tapasztalati tényt, hogy a nők sokkal kevésbbé tudják életkorukat pontosan megmondani, mint a férfiak, összefügg ez azzal is, hogy a nők között sokkal kevesebb az írni-olvasni tudó, a minthogy a korbevallás helyessége egyenes viszonyban van a műveltséggel s ennek legelemibb bizonyítékával, az írni-olvasni tudással. Feltűnő különbség mutatkozik a férfiak és nők arányszámai között a 20 éves korúaknái ; a férfiaknál a különbözet a szomszédos korévekhez képest még jelentéktelen, míg a nőknél már ebben a korban is 20—30°/ 0-ot tesz. Ennek okát abban látjuk, hogy a férfiak ebben az időben kerülnek katonaköteles korba, a mikor évenkint nyilvántartatnak s a mikor a hatóságok A A férfiaknál nőknél hány »/o-kal 4-1 4*o 5-4 6-s 6-6 20-s 6-4 29-T 35-T 53-6 33'a 50-8 42-1 59-s 39-T 58-4 43-1 61-2 49-1 63-4 53-6 68-8 57-4 71-t 60-e 71-T 67-a 77-b 56-2 66-5 67-0 75-4
