1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

59* minden részére érvényesítette hatását : nincs a Magyarbirodalomnak törvényhatósága, a mely ne adózott volna Bécsnek s jellemző, hogy legkevesebb embert adott Bécsnek az Alföldnek legmagyarabb s e mellett teljesen mezőgazdasági jellegű városa, Hódmező-Vásárhely, a honnan csak 14 ember tartózkodott Bécsben. Egyébként Bécs vonzóereje csak a határos vármegyékre és városokra érvényesült nagyobb mértékben ; ha törvényhatóságonkint össze hasonlítjuk a Bécsben talált magyar honosok számát a Budapesten összeírt más megyebeli születésűek számával, azt találjuk, hogy Bécs csak Nyitra, Pozsony, Moson és Sopron vármegyékből, továbbá Pozsony és Sopron városokból vonzott több népességet, mint Budapest, ellenben a többi törvényhatóságokra, melyek közül nem egy pedig közelebb esik Bécshez, mint Budapesthez, az utóbbinak vonzóereje többszörösen meghaladja Bécsét. így pl. összeiratott Árva vármegyei Bars > Trenesén » Turócz » Győr » Vas » Zala » Győr városi Bécsben 410, 809, 3.433, 199, 712, 12.171, 1.581, 1.239, Budapesten 4.527 » 7.725 » 6.205 » 2.411 » 5.725 » 12.702 » 11.940 » 2.782 Feltűnő, hogy a felvidéki megyékre milyen csekély Bécs vonzóereje, holott e vármegyékből Budapestre szinte tódul a népesség. A nyelvi különbséggel nem lehet magyarázni e jelenséget, mert az Budapesttel szemben is jórészt fennáll ; hanem nyilvánvaló bizonyítéka e jelenség a természetes központ felé való gravitálásnak. Hogy a Bécsbe való vándorlásnál a nyelvi viszonyoknak is nagy szerepe van, igazolja az, hogy a Királyhágóntúlnak szászok által lakott vármegyéitől nagyobb a bevándorlás Bécsbe, mint Budapestre ; volt Brassó vármegyei Bécsben 496, Budapesten 654 Nagy-Küküllő » » 497, » 490 Szeben » » 980, » 734 Brassó vármegye lakosságának csak 3R4°/

0-a német, a szászok erősebb vonzódása tehát Bécs felé a vármegyei összegben sem juthat kifejezésre, valószínű azonban, hogy Bécsben több a brassómegyei szász, mint Budapesten. Azokból a vármegyékből is, a melyekből több ember tartózkodik Bécsben, mint Budapesten, mindenesetre a németek vándoroltak tömegesebben Bécsbe s ha pl. Moson, Sopron és Vas vármegyék vándorlását járások szerint részleteznők, kiderülne, hogy e megyék keleti részéből a magyarság Budapestre, nyugati feléből pedig a németség Bécsbe húzódik. Egyébként ezt számszerűleg is igazolják a külföldön távollévőkre vonatkozólag a népszámlálási I. kötetben községenkint közölt adatok, melyek világosan mutatják, hogy a felsorolt vármegyéknek csak nyugati járásaiból jelentékenyebb a bevándorlás Bécsbe. Érdekes még, hogy a társországok törvényhatóságaiból is erősebb a vándorlás Bécsbe, mint Budapestre, csak a sziavon vármegyék és városok passzivitása nagyobb Budapesttel, mint Bécscsel szemben. Nagyjából már az eddigiekben is rámutattunk arra, hogy mely törvényhatóságok azok, melyekből legnagyobb az Ausztriába való vándorlás, a jelen kötet 13. sz. tábláján (1. a 64. lapon) pedig az egyes törvényhatóságok népességéhez viszonyítva mutatjuk ki az Ausztriába vándoroltak arányát. Kitűnik ebből, hogy Sopron vármegye népességének több mint 15°/

0-a lakik Ausztriában s Moson vármegye lakosságának is majdnem ll°/

0-a. Vas vármegyéből a népesség 9-7°/

0-a, Pozsonyból 8*7, Nyitrából 6*5, Trencsénből 4-9°/

0-a vándorolt ki Ausztriába. A városok közül Sopron és Pozsony vesztesége a legnagyobb, előbbié 14-5, utóbbié pedig 1 Jelentékeny része folyt el Ausztriába még Varasd (9-2°/

0), Győr (5-s), Fiume (4*6) és Komárom (4*3) városok népességének is. Ha az Ausztriában tartózkodott magyar honosok számát összehasonlítjuk a Magyarországon talált osztrák honosokéval, a következő eredményekre jutunk az utolsó két népszámlálás alapján : , Osztrák honos Különbözet Magyar honos Magyarorszá- Ausztria Ausztriában javára 1890 1900 Szaporodás... 207.338 265.101 gon 159.637 207.593 47.701 57.508 57.763 A7.956 9.807 A népcsere mérlege tehát Ausztriának kedvez, a mennyiben ott jóval több a magyar honos, mint Magyarországon az osztrák honos. A különbözet Ausztria javára e mellett emelkedik is, habár a fenti adatok szerint nem is nagy mértékben. Ha azonban figyelembe veszszük azt, a mit már fentebb a fejezet elején kifejtettünk, hogy az Ausztriából való bevándorlás az utolsó évtizedben a valóságban jóval kisebb lehetett, mint a milyennek ez adatok mutatják, bizonyos az, hogy népcserénk mérlegének passzivitása erősebben növekedett Ausztriával szemben, mintsem azt a fenti 9807 lélekre rúgó szám kifejezi. Az 1900-ban mutatkozó 57.508 főnyi különbözet Ausztria javára igen eltérőleg oszlik meg az ország egyes részei szerint (1. a 13. sz. táblát a 64. lapon). Első sorban is az anyaország vesztesége 90.949 főre rúg, míg a társországok népcseréje 39.469 lélekkel aktív Ausztriával szemben. Az anyaország egyes részei közül a Duna-Tisza közén, a Tisza jobb partján és a Királyhágón túl több az osztrák honos, mint ugyanezen országrészekből Ausztriában tartózkodó, e három országrésznek tehát szintén nyeresége van Ausztriával szemben. Annál nagyobb a vesztesége a Duna jobb partjának, 87.023 lélek, továbbá a Duna bal partjának, 55.102 lélek; míg a Tisza bal partja és a Tisza-Maros szöge aránylag csekély passzivitást tüntet fel. Az egyes törvényhatóságok közül legnagyobb tömeggel adózik Ausztriának Vas vármegye népessége, 36.058 lélekkel, továbbá Sopron 33.447, Nyitra 23.455, Pozsony 22.291 és kis terjedelméhez képest Moson 7869 lélekkel. A városok közül Sopron 2566,