1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

54* népességükhöz viszonyítva azonban Komárom, Baja és Selmeczbánya vesztesége is megközelíti Székesfehérvárét. Legkisebb vonzóereje van a fővárosnak a távol fekvő s nyelvileg is idegen Versecz és Pancsova városokra, továbbá a társországok városaira, melyek közül Eszék egymaga több embert ad a fővárosnak, mint a másik három város összevéve. A vidéki városok egymásközti népcseréje már meglehetős jelentéktelen, több száz emberre csak az egymáshoz közelebb fekvő városokban rúg. Budapestet teljesen figyelmen kivül hagyva, a 29 vidéki város közül 12-nek mérlege aktiv a többi várossal szemben, 17 ellenben nemcsak Budapestnek, hanem egyéb városoknak is adózik. Abszolút számban legnagyobb nyeresége a társországok fővárosának van, 1477 lélek, míg Temesvár nyeresége 1289, Kolozsváré már csak 640 lélek. Zágráb leginkább Varasdtól és Eszéktől kapja nyereségét, Temesvár Szegedtől, Aradtól, Yersecztől (Fiume és Zágráb kivételével valamennyi várossal aktiv), Kolozsvár MarosVásárhelytől. Feltűnő még Szegednek (655) és Aradnak (258) nagy nyeresége Hódmező-Vásárhelytől. Ez utóbbi városnak van egyébként a legnagyobb vesztesége, 1286 lélek, a melyet azonban viszonylag véve nagyon meghalad a kis Varasdnak 86l-re és Bajának (leginkább Pécs, Szabadka és Zomborral szemben) 810-re rúgó nép vesztesége. A Budapesttel való népcserét is számításba véve, csak Zágrábnak, Fiúménak, Pancsovának és Temesvárnak mérlege aktiv a többi 29 várossal szemben ; de Zágráb kivételével, a hol a nyereség 1453 lélek,

4 mindegyiknél csak jelentéktelenül. Mielőtt""^a vármegyék egymásközti népcseréjének ismertetésére rátérnénk, még Budapestnek a vármegyék lakosságára gyakorolt vonzóerejéről kell néhány szót szólnunk. Abszolút számban a következő vármegyékkel szemben volt a fővárosnak legnagyobb nyeresége : Fejér 26.011 Pest 24.751 Veszprém 17.949 Nyitra 16.868 Tolna 14.517 Vas 11.718 Zala 11.194 Komárom 10.843 Somogy 9.763 Pozsony 9.754 Legnagyobb tömegekben e szerint az ország nyugati részének népessége tódul a fővárosba, de egyes felvidéki vármegyék is, mint Árva és Liptó, népességüknek aránylag nagy részével szaporítják Budapest lakosságát. Legkisebb a főváros vonzóereje a királyhágóntúli részekre és a társországokra, ott a nagy távolság, itt pedig a nyelvi különbség miatt. Hogy a nyelvi különbség a Királyhágón túl is szerepet játszik ebben a tekintetben, az is bizonyítja, hogy a székely vármegyékből kétszer-háromszor nagyobb a bevándorlás Budapestre, mint a többi vármegyékből, a hol a lakosságnak többségét a nem magyarajkúak teszik ; például Udvarhelylyel szemben 1386 lélek a főváros nyeresége, míg a ö/io részben oláh Fogarassal szemben csak 167. Ha tisztán csak a vármegyék egymásközti népcseréjét vizsgáljuk, teljesen figyelmen kívül hagyva a törvényhatósági jogú városokat, a melyek nagy vonzóerejüknél fogva a vándorlások természetes irányát gyakran megváltoztatják, szemmelláthatólag kitűnik az adatokból, hogy a vándorlások iránya északról délfelé, a hegyes vidékekről az Alföldre és általában a határokról (a déli határt kivéve) az ország belseje felé tart. Természetesen kivételek is vannak e szabály alól, melyeknek többnyire megvan a magyarázata, de hogy az általános szabály megáll, arra nézve szolgáljanak bizonyítékul az alábbi összeállítások. Az északról délre irányuló vándormozgalmat a vármegyék egész során keresztül követhetjük ; a legtöbb vármegye több népet ad délre fekvő szomszédjának, mint a mennyit attól kap. Több ilyen sorozatot lehet összeállítani, például (a vármegyék nevei közé írt szám a délibb fekvésű vármegye nyereségét jelzi északi szomszédjától) : Trencsén 2169 Nyitra 3328 Pozsony 113 Győr 390 Veszprém 926 Zala 3309 Somogy 6301 Belovár-Körös 65 Pozsega Némely vármegyék között csekély a vándorlási mozgalom különbözete, de az irányzat határozottan felismerhető. A következő két példában két-két irányban is le lehet vezetni a vándormozgalmat : Árva 1119 Liptó 505 Zólyom 1282 Hont 736 Esztergom 21 Fejér 1 Tolna •746 Baranya 5629 Verőcze 1463 Pozsega Itt az irány már majdnem megszakad, a mit a főváros közelsége okoz ; a Fejér vármegyéből délre irányuló vándorlást majdnem ellensúlyozza a tolnaiaknak a főváros felé tódulása. Jobban délfelé