1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - C) Általános népleirás

50* C magyarázni a dunai gőzhajózás megindulásával B ennek folytán a kereskedelmi forgalom élénkülésével ; a 70-es években a hajózás szerepét mindinkább a vasutak vették át, a mi Pancsova fejlődését, melynek igen sokáig egyáltalán nem volt vasútja, nagyon megakasztotta. (Hasonló ok miatt nem fejlődik 1869 óta Baja sem, melynek népessége 1850-től 1869-ig szintén erősen szaporodott.) Az odavándorlás számaiban tehát jórészt még az 1869 előtt bevándoroltak szerepelnek. A tényleges szaporodás csekély voltát pedig a kedvezőtlen halandósági viszonyokban kell keresnünk, a mi a görög keletiek számát különösen a 70-es és 80-as években határozottan megapasztotta. 1869-ben még 9720 görög keleti volt Pancsován, 1880-ban már csak 8683, 1890-ben 7959 és 1900-ban 8018. Az odavándorlási többletnek e szerint jórészt a természetes fogyást kellett pótolni, azért nem mutatkozhatott nagyobb szaporodás. Nincs azonban kizárva az sem, hogy a görög keletiek egy része kivándorolt az országból s így az elvándoroltak számában nem foglaltatik, minthogy csak a Magyarbirodalom területén lakók voltak összeírhatok. A külföldről való bevándorlás és a külföldre való kivándorlás a szóban forgó táblázaton nem szerepelvén, azokban a törvényhatóságokban, a melyeknek a külfölddel nagy népcseréjük van, az arányszámok a teljes vándormozgalmat korántsem juttatják kifejezésre tehát ,^nin4ig szem előtt kell tartani, hogy e táblázat csak a Magyarbirodalom területén született s ugyancsak a Magyarbirodalom texüle.£én jelenlevő népesség vándormozgalmát mutatja be. Ezért látunk olyan alacsony bevándorlási többletet Fiume városnál, a hol, mint már részletesebben ismertettük, a bevándorlók többségét a külföldiek teszik. Míg a törvényhatósági jogú városok között csak kettő akadt, a melynél az elvándorlás nagyobb, mint az odavándorlás, a 71 vármegye között már W)5 van olyan, a mely veszteséggel zárta le a népcsere mérlegét s csak 16 vármegye mutat fel odavándorlási többletet. E 16 vármegye a nyereség arányának sorrendjében a következő : Vármegye Odavándorlási többlet Vármegye Odavándorlási többlet Vármegye abszolút számban a 03 & Vármegye abszolút számban 0 ,0 Szerém 44.122 12-0 Borsod 11.304 4-i Verőcze 25.672 11-8 Pest-P.-S.-K.... 34.802 4*2 Pozsega 26.450 11-6 Kr.-Szörény ... 17.361 3-9 Brassó 10.948 Ili Temes 5.198 1-3 Belovár-Kőrös 21.632 7-2 Szabolcs 3.706 1-3 Hunyad 17.691 5-8 Fogaras 912 l-o Szeben 9.666 5-8 Moson 469 0-6 Beszt.-Naszód 5.285 4M Alsó-Fehér 593 0-3 Legtöbbet nyertek e szerint, úgy viszonylagosan, mint az odavándorlás tömegét tekintve, a sziavon vármegyék, a melyekhez még Belovár-Körös iá csatlakozik. E négy vármegye egyedül 117.876 lélekkel gyarapodott a belső vándorlások révén. Az odavándorlás nem csupán az anyaország vármegyéiből történik, hanem, a mint látni fogjuk, a társországok egyéb vármegyéiből is erősen tódul a népesség a termékeny sziavon vármegyék felé. Az anyaországi vármegyék közül Temestől Brassóig az ország déli határain fekvő vármegyéknél

1) látunk odavándorlási többletet, a mi már magában véve is élénken illusztrálja azt a régóta észlelt jelenséget, hogy a népesség áramlása általában véve északról dél felé irányul. Nem szabad azonban elhallgatnunk, hogy Hunyadnál a bányászat emelkedése, Szeben és Brassó vármegyéknél pedig Nagyszeben és Brassó városok erőteljes fejlődése is nagy vonzóerőt gyakorol a más megyebeli népességre. Pest vármegye a főváros révén kerül bele a sorozatba s egyúttal az anyaországi vármegyék között tömegre legnagyobb odavándorlási többletet mutat fel. Borsodnál Miskolcz város nagy fejlődése és a bányászat és ipar nagyarányú kibontakozása okozza a nyereséget. Feltűnik azonban, hogy Besztercze-Naszód, Szabolcs és különösen Moson is az odavándorlási többlettel biró vármegyék között szerepel. Besztercze-Naszódnál egyébként ez nem mond ellene eddigi tapasztalatainknak ; láttuk ugyanis, hogy 1890-től 1900-ig a tényleges szaporodás itt 3112-vel multa felül a természetes szaporodást s az előző évtizedben szintén 1063 volt a tényleges szaporodás többlete a természetes fölött. A bevándorlás főtényezője itt, úgy látszik, a máramarosmegyei zsidóság ; BeszterczeNaszódnak ugyanis Máramarossal szemben 1723 lélek bevándorlási többlete van s a zsidók száma 1880-tól 1900-ig 2963-ról 6346-ra szaporodott. Az odavándorlás különben a többi szomszédos vármegyékből is nagyobb, mint az azokba való elvándorlás, a mi részben összefügg az erdőipar fejlődésével, részben pedig Besztercze város vonzásának és egy állami telepítésnek is lehet a következménye. Szabolcs vármegyének a 80-as években még 2357 lélekkel nagyobb volt a tényleges szaporodása a természetesnél, az 1890 előtti bevándorlások képe tükröződik tehát vissza a fentebbi számokban. Mosonnak azonban úgy a 80-as, mint a 90-es években erősen passziv (8460 + 5176) volt a vándorlási difíerencziája s ennek daczára azt látjuk, hogy a magyarországi törvényhatóságokkal szemben odavándorlási többlete van. Ennek egyedüli magyarázata az Ausztriába irányuló rendkivül nagy mértékű kivándorlás, mely a magyarországi törvényhatóságokból való odavándorlást nemcsak ellensúlyozza, hanem többszörösen felül is múlja. Elég legyen erre vonatkozólag felemlíteni azt, hogy az osztrák népszámlálás 9744 mosonmegyei illetőségű egyént talált Ausztria területén (Mosonmegye népes') A belső vándormozgalmat szemléltető V. sz. térképen Torontál vármegye is a nyereséggel birók között szerepel. Ez azonban téves; TorontáltaS. sz. térképen a harmadik skálafok (10—15"/o), a 4. sz. térképen pedig a lilaszinű harmadik skálafok (6—10%) illeti meg.