1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - B) Lakóházak és lakásviszonyok
31* Àz 1900. évi népszámlálás az 189Ó. évivel szemben következő számú lakást talált : 1890 1900 Magyarország Horvát-Szlavonországok... Magyarbirodalom 3,068.720 3,746.535 399.474 461.806 3,468.194 4,208.341 Szaporodás °/o-ban 15-t 21-s A lakások száma e szerint, különösen az anyaországban, rendkívül nagy mértékben szaporodott, a mi annál feltűnőbb, mert a lakóházak száma, mint láttuk, az anyaországban csak mérsékelt emelkedést mutat. Mennyiben lehet e jelenséget azzal magyarázni, hogy a lakóházak belterjes fejlődése volt nagy, vagyis több lakással bíró nagy házak épültek, s menynyiben lehet esetleg a lakás fogalmának eltérő megállapítására visszavezetni, az eldönthetetlen kérdés marad. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy a lakások száma csakugyan jóval erősebben növekedett, mint a lakóházaké, mert a lakóhelyiségek számánál is hasonló nagy emelkedést látunk, mint a lakásoknál, már pedig a kettő szorosan összefügg egymással. Mielőtt az adatok vázlatos ismertetését megkezdenők, hangsúlyoznunk kell, hogy úgy a lakás, mint a lakást képező különböző helyiségek fogalma nem oly határozott, hogy a fölvétel alkalmával az eltérő felfogások érvényesülése s ennek folytán a gyakori tévedés ki volna zárva. Ennélfogva csak nagy fentartással beszélhetünk. A lakások fentebb említett számából 4,205.584 esik a magánlakásokra s csak 2757 az intézeti lakásokra (szálloda, kórház, kaszárnya, stb.). Egymagánlakásra átlag 4.5 lakó esett, egy intézeti lakásra pedig átlag 70'7 lakó (1. a 2. sz. táblát a 4. lapon). Az intézeti lakások a lakásviszonyok megítélésénél külön szempont alá esvén, a következőkben csak a magánlakásokkal foglalkozunk. Az egy-egy lakásra eső egyének száma legnagyobb néhány felvidéki megyében, így Zólyomban, Trencsénben, Nyitrában, továbbá Ungban és Beregben, a hol mindenütt meghaladja az ötöt. A társországokban általában igen magas az egy-egy lakásra eső emberek száma, csak Szerém és Belovár-Körös vármegyékben marad az öt alatt, ellenben Lika-Korbavában 5'9-re emelkedik. Legkevesebb lélekszám esik egy lakásra Brassó, Háromszék, Nagy-Küküllő és Szeben vármegyékben (4-en alul), a mi azonban nemcsak a jobb lakásviszonyoknak, hanem bizonyára a kisebb gyermeklétszámnak is következménye. A lakások megoszlása fekvés szerint nagyjából megfelel annak az aránynak, a melyet a házaknak magasság szerint való megoszlásánál láttunk. A különbség csupán az, hogy a földszintnél magasabban fekvő lakások aránya nagyobb, mint a megfelelő magasságú házak aránya, a mit az idéz elő, hogy az emeletes házak általában véve térfogatuk tekintetében is nagyobbak, mint a földszintes házak s így emeleteken aránylag több lakás van, habár minden emeletes ház a földszintes lakások számát is szaporítja. ; A lakások fekvés szerint való megoszlásánál két kategória fordul elő, a mi a házak magasság szerint való részletezésénél nem Vehető figyelembe, ezek a pinczében és padláson fekvő lakások. A lakásviszonyok javulása magával hozza, hogy a lakásoknak ez a két kategóriája mindinkább kevesbedik. Különösen a pinczelakások számának csökkenése volt jelentékeny, a mennyiben számuk, az alagsorban fekvő lakásokat is beszámítva, 7520-ról 6069-re sülyedt tiz év alatt. A közegészségügyi szempontból kevésbbé veszedelmes padláslakások száma ugyan emelkedett, de a lakásoknak ez a kategóriája úgyszólván csak két városra, Fiúméra és Zágrábra szorítkozik ; az előbbi városban 858, az utóbbiban 1208 padláslakás van, az összes lakásoknak 10*2, illetőleg 8'5 0/ 0-a, mig Budapesten csak 66 padláslakást talált a népszámlálás. Pinczében vagy alagsoron fekvő lakás úgyszólván csak a városokban fordul elő, legtöbb Temesvárt (3"8°/ 0), Kassán (3-8 o/ o), Zágrábban (3"i °/ 0) és Aradon (2'9°/ 0); Budapesten a pinczelakások aránya már csak l'3°/o. Minthogy előbbi népszámlálásaink csak a lakásokat részletezték fekvésük szerint, a lakóházakat azonban magasság szerint nem, az építkezés módjának változását nem lesz érdektelen a lakások fekvésének rendelkezésre álló adatai alapján bemutatni. Az erre vonatkozó legrégibb adatok 1869-ből valók, az összehasonlítást tehát ezekkel az adatokkal tesszük meg. 1869 1900 abszolút 0, h abszolút 0/ h számban /o ba n számban /o tja n A lakások száma 2,992.313 — 4,205.584 — Ebből : Pinezében vagy alagsoron 14.632 0's 6.069 0-i Földszinten 2,915.453 97*4 4,025.948 95"ï Fél- vagy I. emeleten 50.290 Vi 112.269 2's II. emeleten 7.613 0'a 33.104 0*8 III. emeleten 1.886 0i 16.801 0m IV. és magasabb emeleten 187 0"o 1.993 O'o Több emeleti soron — — 6.298 0m Padláson 2.252 O'i 3.102 O'i Látható ez adatokból, hogy az irányzat a magasabb házak építése felé elég határozott, mert az emeleti lakások száma jóval erősebben növekedett, mint a földszinten fekvőké, sőt a magasabb emeleti lakások száma fokozatosan nagyobb arányban : III. és IV. emeleti lakás majdnem 10-szer annyi volt 1900-ban, mint 31 évvel azelőtt. Nagy mértékben csökkent a pinczelakások száma, a mely már nem az építkezési móddal, hanem a közegészségügyi intézkedésekkel függ össze. Áttérhetünk ezek után a lakóhelyiségek ismertetésére, itt is csak a magánlakások helyiségeire szorítkozva. Az 1900. évi népszámlálás a magánlakásokban nem kevesebb, mint 11,832.762 helyiséget talált, a melyek czéljuk és rendeltetésük szerint következőleg oszlottak meg : Lakószoba 5,645.334 Előszoba vagy pitvar ... 650.044 Konyha 3,185.697 Kamra 2,174.917 Cselédszoba 89.025 Fürdőszoba 41.467 Hálófülke 46.278
