1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

m* a külföldi egyéneket, némi fényt vetvén ez által azokra a gazdasági, szocziális s egyéb okokra, a melyek az idegen egyének beszivárgását előidézik. (L. a 111. sz. táblát.) Foglalkozási főosztályként a népesség honossági viszonyait a következő adatok tüntetik fel : Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 1000 egyén közül (kereső és eltartott együtt) Foglalkozási főosztály Magyarországon Horvát-Szlavonországokban Foglalkozási főosztály magyar honos nem magyar honos magyar honos nem magyar honos Foglalkozási főosztály magyar honos osztrákj egyéb magyar honos -H egyéb Mezőgazdaság és kertészet 999 1 _ 986 13 1 Erdészet 977 19 4 888 86 26 Egyéb őstermelés 990 6 4 983 15 2 őstermelés összesen 999 1 986 13 1 Bányászat és kohászat ... 934 60 6 758 202 40 Ipar 967 29 4 893 95 12 Kereskedelem és hitel ... 972 23 5 903 80 17 Közlekedés £87 11 2 930 58 12 Bányászat, ipar és forgalom összesen 969 27 4 898 90 12 Közszolgálat és szabad foglalkozás 984 10 6 950 43 7 Véderő 931 61 8 913 86 1 K. m. n. napszámosok ... 986 13 1 951 46 3 Házi cselédek 979 18 3 885 109 6 Egyéb és ismeretlen foglalkozás 972 24 4 919 71 10 Összesen 990 9 1 972 25 3 Meg kell említenünk, hogy a kérdésnek kivált gazdasági szempontból való megvilágítására alkalmasabbak volnának azok az adatok, a melyek csak a kereső népességre vonatkoznak, és pedig azért, mert a külföldi keresők közül nagyrészt csak a kereső egyének, családtagjaik nélkül, tartózkodnak itten. De az adatok még így is elég érdekesek. Első sorban említésre méltó az, hogy az őstermelés az a foglalkozás, a mely legerősebben egybe forrott az ország benszülött népességével. Ennek oka egyrészt, bár kisebb jelentőségű, hogy a földtulaj do •( megszerzése oly sok nehézséggel jár, s még inkább irható annak javára, hogy a külföldi honosok kivételes esetektől eltekintve, rendszerint nem végleges letelepülési szándékkal jönnek az országba, hanem csak bizonyos időre szóló ideiglenes keresetet akarnak, a miért is természetesen vagy oly foglalkozású egyének jönnek be leginkább, vagy a bevándoroltak oly foglalkozások után néznek, a melyek nem járnak az őstermeléshez hasonló lekötöttséggel. Ezért érthető, ha a külföldiek aránya legmagasabb a bányászat- és iparforgalomban. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy e foglalkozásokban a külföldiek arányát részben népünk idegenkedése ez élethivatásoktól, valamint a szakképzett munkások hiánya szökteti oly magasra. Kivált a bányászat és kohászat terén s a nagyiparban éreztetik ez okok hatásukat s így természetes, hogy a bányászat- és kohászatban ezer kereső közül az anyaországban 60, a társországokban 202, az iparban pedig amott 29, emitt 95 a külföldi honos. Ezt igazolják, legalább az anyaországra nézve azok az adatok is, a melyek a külföldi honosoknak foglalkozások szerint való megoszlását tárják elő. Ugyanis az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozott 100 külföldi honos közül Magyarorszá- H.-Szlavongon országokban őstermelés 12-o 41-4 Bányászat és kohászat 5'7 0-9 Ipar 44-a 32 i Kereskedelem és hitel 8-a 5'i Közlekedés 3o 3's Bányászat, ipar és forgalom összesen... 61-i 41'« Közszolgálat 4-7 3-« Véderő 5 a 2« Kül. gazd. ágb. alk. és k. m. n. napszámos 5'o 2*s Házi cselédek 4-s 3-9 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak Tt 4-7 Az anyaországban tehát 6ri°/

0-a a külföldieknek a bányászat iparforgalomban talál keresetet, míg a társországokban őstermelés és bányászat — ipar, — forgalom egyező aránynyal szerepelnek. HorvátSzlavonországokban egész az újabb időkig a külföldi honosok letelepülése inkább mezőgazdasági jellegű volt s a csehek nagymérvű beszivárgására vezethető vissza. A mi a többi foglalkozásokat illeti, megemlítjük, hogy a véderőnél a külföldi honosok magas arányát a hadsereg közössége indokolja ; a házi cselédeknél a határszéli községekben alkalmazott külföldi nőcselédekből kerülnek ki főként az idegen honos egyének, a külön megnevezéssel nem biró napszámosok közt pedig a külföldi honosságú egyének java részét a galicziai illetőségű lengyel munkások szolgáltatják. Még érdekesebbek azok az adatok, a melyek társadalmi tagozódás szerint mutatják be a külföldi honosok alakulását. Csak az őstermelést, bányászat — ipar — forgalmat véve e szempontból, a következő eredményekre jutunk : Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 1000 önálló tisztviselő I^XtV Foglalkozási főosztály közül külföldi honos volt Foglalkozási főosztály Magyarország So œ ** t t a o o K " Magyarország 4« « § > a o o B * Magyarország ,3 o ® t? fi « Mezőgazdaság és kertészet ... Erdészet 1 11 33 68 235 190 2 19 33 98 Őstermelés egyéb ágai 10 19 9 8 10 19 8 őstermelés összesen 1 11 41 215 3 36 223 Bányászat és kohászat 10 463 137 520 65 36 223 Ipar 14 78 93 309 50 138 Kereskedelem és hitel 915 81 35 116 33 128 69 Közlekedés 9 116 14 49 14 128 69 Bányászat, ipar és forgalom összesen 16 79 45 108 45 126 Általában véve azt látjuk, hogy a tisztviselői elem az, a melyben a legnagyobb a külföldi honosok aránya, jeléül annak, hogy még mindig híjával va-