1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

188* Az idegen honos segédszemélyzetnek túlnyomó része, 90

,o°/o osztrák, jelentékenyebben vannak képviselve még az olasz (4'3°/o) s a ;német (3-7°/

0) honosok. Adataink a segédszemélyzetnek anyanyelvi viszonyairól s magyarul beszélni tudásáról is beszámolnak. Közelebbről itt csak az anyaországra vonatkozó adatok érdekelnek. A 92. sz. tábla alapján megállapíthajuk, hogy A foglalkozási ág megnevezése Magyar anyanyelvű volt Magyarul beszélni tudott A foglalkozási ág megnevezése az igazgatási, felügyeleti műszaki művezetők,előmunkások stb. egyéb segédszemélyzet az igazgatási, J felügyeleti műszaki művezetők,előmunkások stb. egyéb segédszemélyzet A foglalkozási ág megnevezése tisztviselők művezetők,előmunkások stb. egyéb segédszemélyzet tisztviselők művezetők,előmunkások stb. egyéb segédszemélyzet A foglalkozási ág megnevezése közül /o-ban Bányászat, kohászat 63-7 69-s 47-a 33-9 83-8 82-« 73-9 48-9 Ipar 74-9 66-1 54-a 49-2 90-« 82-s 74-0 65-3 Összesen 74-0 66'b 52-e 45-» 89-9 82 "a 73-9 61-7 Különösen meglepő az egyéb segédszemélyzet közt a magyar anyanyelvűeknek alacsony viszonyszáma, mely a magyarságnak a népességben elfoglalt arányát, mely az 51'4

0/

0, sem éri el, a minek főokát abban kell keresni, hogy úgy a bánya és kohó, mint a nagyipari vállalatok nemzetiségi vidékeken vannak inkább elterjedve. Hogy az egyes ipari főcsoportok szerint minő volt a magyarság s a magyarul beszélni tudók aránya az egyéb segédszemélyzetben, a következő összeállításból tűnik ki : Magyar Magyarul T . „„ , anyanyelvű beszélni Ipari locsoport T

Oit tudott %-ban I. Vas- és fémipar 43's 58'T II. Gépgyárt, és közi. eszk. gyárt. stb. 68-s 85 III. Kő-, föld-, agyag- stb. ipar 35-s 54'9 IV. Fa- és csontipar 32-s 43%i V. Bőr-, sörte-, szőr- stb. ipar 43-e 58'i VI. Fonó- és szövőipar 32s 47-s VII. Ruházati ipar 69's 86'i VIII. Papirosipar 38'g 55-o IX. Élelmezési és élv. ezikkek gyárt. 47'A 64'J X. Vegyészeti ipar 48-9 63's XI. Építőipar 55*9 71.« XII. Sokszorosító- és műipar 80 * 94u XIII. Szállodás-, vendéglős- stb. ipar ... 70'? 88-s Legmagyarabbak a sokszorosító- és mű-, a szállodás- és vendéglős-ipar. Jóval nagyobb, mint abszolút többség a magyarság a ruházati iparban, a gépgyártásben és az építőiparban. Természetszerűleg a magyarul beszélni tudás is ez iparágakban leginkább elterjedt, míg a minimumot úgy egyik, mint másik tekintetben a fa- és csontipar és a fonó- és szövőipar képviseli. Végül vállalattulajdonosok szerint tanulmányozzuk a szóban forgó kérdést, leginkább felhívja figyelmünket az a tény, hogy a bányászatnál még az állami vállalatokban is az egyéb segédszemélyzetnek jóval nagyobb aránya, mint az abszolút többsége idegen ajkú, másrészt, hogy a külföldi vállalatok alig alkalmaznak magyar anyanyelvű munkásokat. Az iparban valamivel ugyan kedvezőbbek a viszonyok, bár a nemzeti érdekeket ezek sem elégítik ki teljesen. E végből közöljük a következő adatokat, melyek szerint : A tulajdonos minősége Magyar anyanyelvű volt Magyarul beszélni tudott A tulajdonos minősége °/oban A tulajdonos minősége Bányászat, kohászat u C8 & Bányászat, kohászat u s p< t—< Állami vállalatok 38-7 54-8 52-7 70"i Községek és városok vállalatai... 48-7 65-1 73-4 77-j Egyházi vállalatok — 76-s — 96f Uradalmi vállalatok — 17 "B — 32-s Hazai részvénytársaságok válla42-6 54'2 58'B 69's Külföldi részvénytársaságok vállalatai 23-0 27-» 40-9 42-8 Szövetkezetek, társulatok és egyletek vállalatai 23-5 57-8 35-4 72-8 Hazai egyéni és társasezégek vállalatai 24-e 50-8 35-s 68's Részben magyar, részben külföldi honosságú tulajdonostársak vállalatai 1-9 23-8 39 40-8 Külföldi egyéni és társasezégek vállalatai 3i 29-4 13*4 42-6 Külföldi honosságú, itt lakó czégtulajdonosok vállalatai 42-s 30-7 55-8 44's| Végül adataink a 93. számú táblában arról is beszámolnak, hogy a nagyvállalatokban alkalmazott segédszemélyzet, illetve ennek egyes csoportjai honosság, anyanyelv s magyarul beszélni tudás szerint minő alakulásokat mutat törvényhatóságonként. A mi a segédszemélyzet honosságát illeti, ez országrészenként a következő volt : Országrész megnevezése Külföldi honos volt Országrész megnevezése A> CG 'P .2 'O művezetők, előmunkások stb. egyéb segédszemélyzet Országrész megnevezése közül %-ban Duna bal partja 19-8 25-4 8-9 Duna jobb partja 18-7 20-4 10-7 Duna-Tisza köze 9-8 15-8 ll-I Tisza jobb partja 11-8 12-8 8-b Tisza bal partja 7-5 12-0 4*2 Tisza-Maros szöge 9-5 9-4 3-8 Királyhágóntúl 16-8 13-6 8-6 Az idegen honos egyének nagy arányával főként a Duna bal partja emelkedik ki. Különösen Trencsén, Pozsony, Turócz s Árva vármegyék azok, a hol sok idegen nyer alkalmazást. Ugyancsak igen sok a kül-