1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

186* száma legalább 10. Ezek az iparcsoportok a követ­kezők : Segéd­Iparág megnevezése Vállalatok személy­Iparág megnevezése zet száma Fürészeltárúgyártás 6.726 Építészet 4.472 Gép-, kazán- és hajógyártás 38 4.096 Vendéglős, szállodás és korcsmáros... 107 3.713 Nyomdaipar 3.193 Tégla- és tűzálló-agyagárúgyártás 73 2.996 Kőbányászat és kőfejtés 46 2.795 Malomipar 2.683 Asztalosipar 57 2.318 Üveggyártás 21 1.966 Bőrgyártás és bőrfestés 25 1.850 Szeszgyártás 27 1.831 Épület- és műlakatosság 31 1.413 Vasgyártás, vas- és aczélöntés 14 1.259 Kövek mechanikai megmunkálása 21 1.098 Szabóipar 28 1.010 Rézhámoripar, rézművesség stb 12 875 Gyufagyártás 848 Czipész és csizmadia 22 775 Bádogipar 13 727 Kovács 16 710 Szalámigyártás 11 676 Papirosárúgyártás 13 674 Sör- és malátagyártás 19 624 Sütőipar 15 567 Ács 11 431 A külföldi egyéni és társasczégeknél mindössze a fürészeltárúgyártás az, mely kiválik. 31 ily vállalat van külföldi egyén tulajdonában s az ezekben dol­gozó segédszemélyzet 2.596 főre rúg. Legalább 3 vál­lalat van külföldi egyéni és társasczég tulajdonában az alábbi iparágakban : Válla- Segéd­Iparág megnevezése latok személyzet száma Fürészeltárúgyártás 31 2.596 Czukorgyártás 3 1.239 Gép-, kazán- és hajógyártás stb 5 404 Len-, stb. fonó-szövőipar, vattagyártás 3 377 Egyéb vegyészeti czikkek gyártása 3 250 Papirosanyag- és papirosgyártás 3 141 A részben magyar, részben külföldi honosságú tulajdonostársak vállalataiban jellegzetesebb ipar­ágat nem lehet találni ; a külföldi honosságú, de itt­czégtulajdonosok vállalatainál pedig kiemeljük az alábbi iparcsoportokat : Válla- Segéd­Iparág megnevezése latok személyzet száma Len-, stb. fonó-szövőipar, vattagyártás 3 735 Kőbányászat és kőfejtés 8 341 Fürészeltárúgyártás 4 341 Gép-, kazán- és hajógyártás stb 3 255 Vendéglős, szállodás és korcsmáros 6 210 Épület- és műlakatosság ; 5 145 Nyomdaipar 3 103 Sütőipar 3 70 Horvát-Szlavonországokban minden egyes kate­góriában a fürészeltárúgyártás emelkedik ki, míg a Foglalkozás A segédszemélyzetből Foglalkozás Magyarországon Horvát-Szlavon országokban Foglalkozás tiszt­viselő ál S» a M sj !i a* segéd, munkás, napszámos tanoncz egyéb tiszt­viselő a -S sí a 11 » vl> «8 IN >5-3 a* segéd, munkás, napszámos tanoncz egyéb Foglalkozás igazgatási, lel- I ügyeleti stb. ] műszaki ál S» a M sj !i a* segéd, munkás, napszámos tanoncz egyéb igazgatási, fel­ügyeleti stb. műszaki a -S sí a 11 » vl> «8 IN >5-3 a* segéd, munkás, napszámos tanoncz egyéb Foglalkozás volt 0 /o-ban Bányászat és kohászat 1-8 0-5 3-3 91-8 O"» 2-2 2-« 1-3 3-0 91-s 0-s l-i 4*8 0'e 3-0 81-s 5-0 5-0 2-4 0-s 2-9 89-0 l-s 3-e Összesen 3-7 0'e 3-1 84-0 4-3 4's 2-4 0'S 2*8 89-j 1-8 3-5 többi vállalatok az egyes tulajdonos-kategóriákon belül az egyes iparágak közt igen erősen megoszlanak. A mint már említettük, az 1900. évi népszám­lálás a nagyvállalatokban alkalmazott segédszemély­zetet a foglalkozás minősége szerint is tagolta, vala­mint egyes demográfiai adatokra is figyelemmel volt. A 92. sz. tábla alapján, mely ez adatokat foglalkozási fő- és nevezetesebb alcsoportonként részletezi, min­denekelőtt közöljük a következő összeállítást, mely a segédszemélyzetet minősége szerint mutatja be és pedig közjogi alkatrészenként, a bányászat, kohá­szat és ipar megkülönböztetésével. Az anyaország iparának javára lehet irni, hogy a tisztviselők majdnem kétszer oly nagy aránynyal szerepelnek, mint Horvát-Szlavonországokban. Az egyes ipari főcsoportokat nézve, általában véve legtöbb a tisztviselő a vegyészeti iparban 8'7°/ 0, majd a szállodás-, vendéglős- s kávésipar következik 6*9, a gépgyártás 6'4°/o-kal ; míg legkevesebb a tisztviselő a fa- és csontiparban és pedig 2-9°/ 0. Ha a műszaki tisztviselőket nézzük, három iparág, és pedig a gépgyártás (2'3°/ 0), az építőipar (2*i°/ 0) és a vegyészeti ipar (l"0°/o) emelkednek ki magasabb arányokkal. A fontosabb ipari alcsoportokat tanul­mányozva, legtöbb tisztviselőt a malomiparban találunk, a hol arányuk a 10°/ 0-ot meghaladja (11*6 0/ 0). Ugyancsak említésreméltóan fordulnak elő még a sör- és malátagyártásban (9 ,8°/ 0), a nyomdaiparban (5'i°/o)> a czukorgyártásban (é'so/o). Iparágak, a melyekben műszaki tisztviselők számottevőbben for­dulnak elő, a gép-, kazán- és hajógyártás (2*4°/ 0), az építészet (2*9°/ 0), a waggongyártás (2-2°/ 0), a vasúti műhelyek (1*4°/ 0) és a czukorgyártás (1'2°/ 0). Nem minden tanulság nélküli annak kutatása sem, hogy a művezetők, előmunkások stb., valamint a tanonczok mely iparágakban bírnak nagyobb jelentőséggel. Számszerint legtöbb a művezető, elő­munkás, altiszt s gépész a vas- és fémiparban és pedig 1.187, melyből 979 a vasgyártásra, vas- és aczélöntésre esik, majd az élelmezési és élvezeti czikkek gyártásá­ban 1.171, valamint a gépgyártásban 1.067. A tanon­czok száma a nagyipari vállalatokban a gépgyártás­ban a legnagyobb 3.091 (7-8°/ 0-a a segédszemélyzet­nek) és ebből magára a gép-, kazán- és hajógyártásra 1.747 esik (10-2<>/o). Sok még a tanoncz, 2.807 (8"S

Next

/
Oldalképek
Tartalom