1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

183* E számadatok azonban el nem riaszthatnak. Ha jól megnézzük ez iparágakat, meglátjuk, hogy nagyobb részük tömegtermelő kézműipar, melyeknél számolnunk kell azzal, hogy éppen az ipari fejlődéssel kapcsolatban hova-tovább elvesztik kisipari jellegüket, a mennyiben kivált a gépek szerepe mind erősebben lép előtérbe s így szinte szülcségszerüleg alakulnak át és pedig legtöbbször mesterségszerű jellegük megtartásával, kisebb gyáriparrá. A nagyipar fejlődése tehát csak gazdasági erősödésünket eredményezi, sőt lehet mondani, hogy a kézműipar helyzetének lényeges javítását is fogja jelenteni, ha az önálló vállalatok száma csökken ugyan, de színvonaluk emelkedik, a felszabaduló munkaerő pedig ugyanazon iparágak gyáriparában keres és talál majd elhelyezést. Különben nem szabad felednünk, hogy egyrészt magának a kisiparnak az állam részéről való erős támogatása s főként fejlesztése, továbbá a gyáriparban mind nagyobb mérvben érvényesülni kezdő deczentralizáczió mind oly tények, a melyek igen sok iparágban az önállók s a kisvállalatok számát jelentékenyen fogja a jövőben szaporítani. Mint 1890-ben, úgy 1900-ban is a vállalatokra vonatkozó adatok a tulajdonosok minősége szerint is feldolgoztattak, azzal a külömbséggel, hogy ezúttal a bányászat-kohászat körébe tartozó nagy vállalatok is feldolgozás alá vétettek, továbbá a segédszemélyzet jelleg szerint tagoltatott, valamint ennek egyes specziális demográfiái viszonyai is figyelembevétettek. Minderre vonatkozólag a részletes és kimerítő adatokat a jelen kötet 94. és 95. számú táblái ölelik fel. A 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet foglalkoztató bánya-, kohó- és ipari vállalatok tulajdonosaik szerint következőkép oszlottak meg : Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom A tulajdonos minősége vállalatok segédszemélyzet vállalatok segédszemélyzet vállalatok segédszemélyzet szám szám % szám szám "lo szám i •/• szám 1 »/. Állami vállalatok 117 5-a 49.391 18-4 6 2*7 1.469 7-e 123 5-0 50.860 17-t Községek és városok vállalatai 21 0-9 1.611 0'e 2 0-8 77 0-5 23 0-9 1.588 0-5 Egyházi vállalatok 4 0-2 138 O-o 1 0-4 21 0-1 5 G-í 159 0-1 Uradalmi vállalatok 37 1-6 1.885 0-7 10 4-s 807 4-1 47 1» 2.692 0-9 Hazai részvénytársaságok vállalatai 393 17*6 88.566 33o 28 12-6 2.649 13-6 421 17-« 91.215 31-T Külföldi részvénytársaságok vállalatai 74 3*8 24.137 9-0 23 10-8 2.630 13-6 97 3-9 26.767 9-8 Szövetkezetek, társulatok és egyletek vállalatai 91 4-1 9.844 37 3 1-8 473 2-4 94 3-8 10.317 3-8 Hazai egyéni és társas czégek vállalatai 1.311 58-« 74.950 27-« 119 53-4 8.547 43-9 1.430 57-e 83.497 29-0 Részben magyar, részben külföldi honosságú tulajdonostársak vállalatai 37 1« 3.877 1-4 5 2's 833 4 "8 42 1-7 4.710 1-8 Külföldi egyéni és társas czégek vállalatai 89 4-o 8.773 3-s 11 5-0 1.102 5-7 100 4i 9.875 3-4 Külföldi honosságú, itt lakó czégtulajdonosok vállalatai 77 3-4 5.434 2-0 15 6-7 845 4-8 92 3-7 6.279 2-2 összesen 2.251 lOO'o 268.506 100 "O 223 lOO-o 19.453 lOO-o 2.474 lOO-o 287.959 lOO'o Ebből : Hazai 1.974 87'7 226.285 84-s 169 75-s 14.043 72-í 2.143 86-« 240.328 83'B Külföldi 240 10-7 38.344 14-8 49 22-0 4.577 23-5 289 11-7 42.921 14-9 Részben hazai, részben külföldi czégek 37 1-8 3.877 1-4 5 2's 833 4*8 42 1-7 4.710 1» meg lehet állapítani, hogy egyreszt a termeles nagyfokú szétágazása, másrészt a forgalom és fogyasztás helyi szétszórtsága miatt a kis vállalatok vannak és lesznek is mindig túlnyomó többségben. A gazdasági erők konczentrálódnak, de ez a folyamat nem oly hatalmas, hogy felszívná és szükségtelenné tenné a kis vállalatokat, sőt nem egy példa van arra, hogy éppen nagy vállalatok nyomában számos kis vállalat jön létre. Ez alapon kell elbírálni adatainkat is, a melyek annál kevésbbé vallanak egészségtelen gazdasági irányzatra, mert nagyiparunk egészben véve csak ez idő szerint kezd hatalmas arányokban kibontakozni. Tény, hogy nem egy iparágunkban a nagyipar megritkította kisiparosaink sorait, így különösen a kalapos-, a kádár-, a szűcs-, timár- és fazekasiparban ; továbbá szintén csökkent, de kisebb mértékben a varróipari keresők, a szíjgyártó és nyergesek, a czipészek és csizmadiák száma, aránylag kevéssel emelkedett 1890-től 1900-ig a keresők száma az ácsiparban, a kovácsiparban, a kocsigyártó iparban stb., a mint ezt különben számadatokkal látjuk igazolva a következő kis összeállításban : NövekeAz iparág megjelölése Keresők száma dés(+)vagy Az iparág megjelölése fogyás (—) 1890 1900 °/o-ban Kalapos 5.261 4.016 — 23-8 Kádár 10.042 7.699 — 23-s Szűcs 10.419 8.322 — 20-0 Timár 8.416 7.368 — 12-4 Fazekas 8.225 7.376 - 10-8 Varrás 27.585 26.396 — 4-4 Szíjgyártó, nyerges 6.054 5.982 - l-l Ács 24.570 25.587 + 4-1 Kovács 54.240 56.773 + 4-7 Kocsigyártó 23.446 25.027 + 6-7